Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
KERTÉSZ RÓBERT - PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS - ÁDÁM MÁRK: A KÖZÉPKORI TENYŐ ÉS A SZENT PÉTER-MONOSTOR AZONOSÍTÁSA és esküdtjei előtt néhai Széky Péter szendrői kapitány özvegye, Terczy Zsuzsanna és első házasságából született gyermekei, György, Kata és János megegyeztek, hogy a kengyeli és tenyői birtokrészeket, továbbá a kispói és nagypói pusztán bírt részeket az özvegy átengedi Széky Györgynek, Katának és Jánosnak.49 1665. október 28-án Tenyő falu lakosai Wesselényi Ferenc nádorhoz panaszlevelet intéztek a végváriak garázdálkodásai miatt. A név szerint bepanaszolt végvári magyar katonák rendszeresen hajtottak el a faluból ökröket és lovakat, és legfeljebb váltságdíj ellenében adták vissza. Egyesek jelentős pénzösszegekkel sarcolták meg a tenyőieket, azonkívül megverték és kínozták is az embereket. Hat esztendő alatt több mint ezer tallér kárt okoztak.50 2. A XVI-XVII. századi összeírások adatai Külső-Szolnok megye 1561. évi rovásadó összeírása szerint Tenyőn özv. Pöstyéni Gergelynének 13 portája van.51 Az 1563. évi báránytized-jegyzék szerint a tenyőiek mentesültek a tized alól, mivel a gyulai várkapitány levelével igazolni tudták, hogy ők kunok.52 A szolnoki szandzsák 1571. évi adóösszeírása szerint a szolnoki náhijébe tartozó Tinoka (Tenyő) faluban 33 ház volt, 34 családfőt sorolnak fel.53 Az 1591-1592. évi török adóösszeírás Teneve (Tenyő) faluban 35 családot vett jegyzékbe, az összeírt férfiak száma 97, közülük 11 szolga és három vándor.54 A Zelky család utólag, 1617-ben összeállított számadáskönyve az 1592- 1593. évben Tenyőn 16 jobbágycsaládot tüntet fel; az 1610. évben négy jobbágy nevét említi.55 A váci püspökség 1628. évi jövedelem-összeírásában Tenyő prédium az árendába adott tizedet fizető helységek között szerepel.56 Az 1640-es években két Nógrád megyei nemes bérelte a váci püspöktől Tenyő és Kengyel egyházi tizedét.57 Heves és Külső-Szolnok vármegye 1647. évi portaösszeírása Tenyőn három jobbágyportát és egytelkes nemeseket említ; az 1686. évi portaösszeírás egy jobbágyportát vett jegyzékbe.58 1673-ban 11 telkes jobbágyot, két zsellért és öt üres telket találtak az összeírok Tenyőn, amikor Szuhai Mátyástól a Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt elkobozták a birtokot.59 1676-ban a szendrői vár javai között összeírták Szuhai Mátyás elkobzott tenyői birtokát, ahol 11 egész telkes jobbágycsalád és két házas zsellér élt, öt elhagyott egész telek és négy pusztán álló féltelek volt található; 68 ökröt, 48 tehenet, 60 sertést (öt gazdánál), 530 juhot (négy gazdánál), 49 BENEDEK Gyula 2011.247-248. 50 BENEDEK Gyula 1987.269-270.; BENEDEK Gyula 2011.249-250. 51 MAKSAY Ferenc 1990.1.449. 52 BENEDEK Gyula 2011.153-154. 53 GYÖRFFY Lajos 1956.18. 54 ÁGOSTON Gábor 1988.266. A nevek alapján 3-4 délszláv eredetű család lehetett a faluban. 55 BENEDEK Gyula 2011.222-227. 56 MNL OL U. et C. Fasc. 62. No. 33 (I).; FÜLÖP Éva - SOÓS István 2004. 57 BAGI Gábor 1989.660. 58 BENEDEK Gyula 2011. 244-245.; SZEDERKÉNYI Nándor 1890-1893. III. 445. A korabeli törvények szerint egy adózó portát 4-8, igával rendelkező jobbágyháztartás tett ki. 59 BAGI Gábor 1989.660., 664. 26 lovat és 14 méhkast vettek számba. A jobbágyok összesen 13 forint földbért fizetnek. A legtehetősebb két gazda Tóth Balázs és Tóth Gergely, akiknek 8-8 ökrük, 8-8 tehenük, 20-20 sertésük, 200-200 juhuk, három, illetve négy lovuk volt, és még méheket is tartottak. Megjegyzik, hogy a falu határa tágas, szántóföldjeik és rétjeik két falura is elegendők, az erdős helyen füzesük van. A falu másik fele a szendrői Széky György birtoka.60 1679-ben, mielőtt a kincstár Danka Balázs ónodi provisor kezelésébe adta, ismét készült egy összeírás Szuhai Mátyás elkobzott tenyői javairól, ez lényegében megegyezik az előzővel, csak a sertések (50) és a lovak száma (23) valamivel kevesebb.611683-ban a tenyői lakosok bérelték az egyházi tizedet 12 forintért.62 A XVII. század folyamán csökkent lakossággal továbbélt a település, majd a Rákóczi-szabadságharc idején végleg elnéptelenedett, és Törökszentmiklós pusztája lett.63 3. Vita F. Romhányi Beatrix szerint a tenyői monostor a XIV. században társaskáptalan volt, prépostja váci kanonok, aki gyakran szerepel a hiteleshelyi oklevelekben. F. Romhányinak az a véleménye, hogy a monostor 1388-ban már nem működött, és a birtok ekkor lett a garamszentbenedeki apátság tulajdona.64 A monostor megszűnésére valójában nincs közvetlen adat, az 1388. évi oklevélben prépostja még szerepel, és az oklevél szövegéből nem következik, hogy ekkor már nem működött. Az lehetséges, hogy a megszűnés kapcsolatba hozható azzal, hogy ez idő tájt adta bérbe az apátság a birtokot a kunoknak. Bagi Gábor tévesen állítja, hogy az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék feltünteti a tenyői Szent Péter egyházat, melynek Mária Magdolna oltára volt, és István nevű papja 1336-ban 5 garas tizedet fizetett.65 Az Item Stephanus sacerdos magister are Beate Magdalene de Sancto Petro solvit V. bejegyzés az 1335. évnél, a kemeji főesperesség utolsó sorában szerepel,66 de ez az adat az egri Szent Péter-templomra vonatkozik, amelynek Szent Magdolna oltáránál a plébános társa szolgált.67 60 BENEDEK Gyula 2011.259-260. Benedek Gyula ugyanezt az összeírást (U. et C. Fasc. 57, No. 18.) tévesen 1576-os dátummal is közli: i. m. 170-171. 61 BENEDEK Gyula 2011. 265-267. Az itt közölt dátum (1679. április 20.) és a forrás jelzete (U. et C. Fasc. 90, No. 45.) hibás, valószínű, hogy a helyes keltezés 1678. április 20., mivel az U. et C. Fasc. 90, No. 46. jelzet alatt található egy erre a napra keltezett irat, amelyet ugyancsak Draheim Vilmos készített, és a konfiskált Thököly-, Csáky- és Szuhay-birtokok összeírását tartalmazza. Lásd: FÜLÖP Éva - SOÓS István 2004. 62 BENEDEK Gyula 1970.53. 63 BAGI Gábor 1989.660., 665. 64 F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. 65 BAGI Gábor 1989.665. 66 Mon. Vat. Hun. 1/1.372. 67 GYÖRFFY György 1963-1998. III. 84., 88. 187
