Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása
TISICUM XXVI. mindenesetre ott laktak és gazdálkodtak még a XV. század közepén is. A közülük való Boda János kun valószínűleg rokona volt Kolbaz előkelő kun leszármazottainak, mivel az ő nevükben járt el a királynál. A XV. század közepén azonban megjelentek itt a délvidéki Krassó és Keve vármegyéből származó délszlávok, s a XVI. századi összeírásokban a kun lakosság már nem mutatható ki. Az 1571. évi defterben a falu Tinoka neve szláv hatást mutat,14 ezt a nevet kapta a Tiszából leágazó, a határ Szajol felőli részén kanyargó Tinóka-ér is (az I. katonai felmérésen Tinukabach).15 A késő középkori Tenyő falu a XVII. század végéig lakott volt, a XVIII. század elején néptelenedett el. A XIX. században nagy határrész és több földrajzi név őrizte a középkori falu nevét: a II. katonai felmérésen Tenyőpuszta, Puszta Tenyő, Nagy fenyő'/' halom, Kis tenyői hatom, Nagy tenyői tanya; a III. katonai felmérésen NagyTenyő, Tenyő puszta, Tenyői halom.'6 Az egykori nagy tenyői puszta egyik részén alakult meg szervezett telepítéssel 1950-ben az önálló Tiszatenyő község.17 1. Történeti adatok I. Géza királynak a garamszentbenedeki apátság számára 1075-ben kiadott alapítólevelében a Tiszán túl adományozott birtokként szerepel a Pelu nevű föld a Kengelu víz révje fölött. Az oklevél leírja a birtok határait. A haladás irányában az égtájakat Laszlovszky József állapította meg, az ő elemzését követjük. A leírás északon kezdődik, ott, ahol a birtok a Zounuk-i (szolnoki) várnépek földjével érintkezik. Ezután egy Zecu (Szék) nevű hely van, utána a határ a mező közepén fut Szent Benedek faluja és a szolnoki várnépek faluja között. Ezután Szent Benedek faluja és a fehérváriak faluja között (inter... villám Albensium) szintén a mező közepén van egy árok, amelyet Andreas bíró ásott ki; innen a szentbenedekiek Lughta nevű földjei következnek, amelyeket a fehérváriak falujába vezető út határol; majd a fák mellett, azoknak az elválasztására, akiket Cehtinek (csejtieknek) neveznek, szintén van egy határárok. [Tovább haladva dél felé] a Kengelu (Kengyel) víz révje mellett, ugyanazon Cehti-ek között húzódik a határ, ahol Szent Benedek népe a szénát kaszálja. A Kengyel vizét [vagyis az általa körbezárt területet] egy út vágja félbe, ahol Szent Benedeknek szintén van egy árka [ez talán egy út menti árok]. Az árok fölött azok felé, akiket H/osscían/'-nak (varsányoknak) neveznek [nyugat felé] az elhatárolás miatt van egy másik árok, ez az aruch ugyanis a varsányok és Unuri részétől egészen Zunde (Szanda) földig [észak felé] körbeveszi az egész földet. Azután egy dombon Unuri tőid határa következik, majd Uetcudi sírja van a Zebeli völgyben, végül Szent Benedek határárka van. Szolnok mellett, a Meter nevű (Mélyér, Millér), saját határaival határolt víz felett, ennek nagy [kiterjedésű] földjével együtt 15 háznépnyi szolgát adott I. Géza király, a vizet pedig halászatra.18 14 GYÖRFFY Lajos 1956.18. 15 Jós. Aufn. 1763-1785. Col. XIX, Sect. 21. 16 Aufnahmskarte 1819-1869. Col. XXXVII, Sect. 53.; Col. XXXVIII, Sect. 53.; Spezialkarte 1869-1887. (1883.) Zone 17, Col. XXII, Sect. NO. (=5164/2.); Zone 17, Col. XXIII, Sect. NW. (= 5165/1.). 17 BAGI Gábor 1989.661. 18 MNL OL DF 235997. Fenti leírásunk az oklevél magyar fordítása (SZŐKE Melinda 2015. 48., 54-55.) alapján készült, értelmezett szöveg, amelynek értelmezéséhez felhasználtuk a 2006-ban publikált fordítást is: MAKK 1299. július 12-én III. András király megparancsolja a budai káptalannak, hogy iktassa be a váci püspököt Tiborc fiai Péter és Tamás Nógrád birtokon levő részébe, Pétert és Tamást pedig a tenyői Szent Péter-monostor birtokát képező Nógrád vármegyei Halász falu birtokába, amelyet a püspöktől cserébe kaptak. 1299. július 22-én a budai káptalan jelenti, hogy mind Nógrád, mind Halász birtok határát megjárták, a váci püspököt beiktatták Nógrád birtokába, Pétert és Tamást pedig Pál tenyői prépost személyes hozzájárulása mellett Halász birtokába.19 1303. január 13-án Pál Thenew-i prépost jelen volt, amikor a váci káptalan előtt Herenchen-l Jakab fiai János, István és Péter a Harasty István fia Tamásnak elzálogosított Herenchen földet a zálogösszegért és még fél ezüst márkáért eladják a zálogbirtokosnak.20 1329. április 1-én a váci káptalan Harasty-i Tamás kérésére privilegiális formában átírja saját, 1322. október 6-án kiadott oklevelét egy Herenchen-i birtokrész Tamás tulajdonába kerüléséről a felsorolt egyházi emberek, köztük Thenew-i Miklós prépost jelenlétében.21 1330. augusztus 1-jén a váci káptalan előtt Chita fia Tamás és rokonai kinyilvánítják, hogy a Nógrád megyei Vált birtokukat eladták Pál comes fia Leustachius-nak, akinek a káptalan privilegiális oklevelet állít ki többek között Miklós Theneu-i prépost jelenlétében.22 1331-ben a váci káptalan Bethlem fia Olivér kérésére átírja saját, Ferenc - THOROCZKAY Gábor 2006. 51-69. - A garamszentbenedeki alapítólevél további átírásai: 1075/1124/1217/1328: MNL OL DF 238483; 1075/1124/1217/1503: MNL OL DF 235996. Lásd: RÁCZ György 2003,- Az oklevél régi kiadásai: FEJÉR György 1829-1844.1. 436.; KNAUZ Nándor 1890.28-32. Az oklevél kritikai kiadásai: MARSINA, Richard 1971.53-58.; GYÖRFFY György 1992. 204-218. A forrásrészlet számos tévedést tartalmazó fordítása: BENEDEK Gyula 2011.17-19. - A határleírás értelmezésével Laszlovszky József foglalkozott, megállapította, hogy az interpolált oklevélnek ez a része az archaikus helynevek és birtokviszonyok alapján XI. századinak tartható; egyes helynevek azonosíthatók (Kengyel víz, Varsány, Szanda), a határjárás útvonala rekonstruálható. LASZLOVSZKY József 1986. 17-23. A Meier a Zagyva torkolatától keletre a Tiszába ömlő ér, ez a II. katonai felmérésen a Mély ér, a III. katonai felmérésen a Millér. Aufnahmskarte 1819-1869. Col. XXXVII, Sect. 53.; Spezialkarte 1869-1887. (1883.) Zone 17, Col. XXII, Sect. NO. (= 5164/2.) Lásd még: GYÖRFFY György 1963-1998. III. 41., 21. jegyzet; KERTÉSZ Róbert 2015. 252., 58. jegyzet - Kartográfiai és régészeti terepbejárási adatok segítségével Selmeczi Lászlónak sikerült meghatároznia Pelu határleírásának egyes helyeit és településeit: Zebeli völgy, Uetcudi sírja, esetleg Csejt falu. Az általa rekonstruált határjárás kiindulópontja és iránya azonban eltér Laszlovszkyétól, és a forrás szövegével nem minden ponton egyeztethető. SELMECZI László 2013. 365-366. - A Szolnok Árpád-kori történetében is fontos forrás eddig azonosított helyneveit újra elemezte, régészeti magyarázatot fűzött hozzá és térképre vitte: KERTÉSZ Róbert 2014.22-25., 2. ábra. 19 1299/1299/1411/1413:.. .eccfes/a beati Petri de Tenew,.. .permissione Pauti prepositi de Tenew. MNL OL DL 69368.; KUBÍNYI Ferencz 1867.200., 204. sz„ 169-170., 174-177.; SZENTPÉTERY Imre - BORSA Iván 1961-1987. II/4.4251.SZ., 224.; GYÖRFFY György 1963-1998. IV. 248., 278., 280.; BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. 266.; BENEDEK Gyula 2011.27-30. - Bagi Gábor a budai káptalan jelentését nem III. Andráshoz, hanem tévesen III. Béla királyhoz kapcsolja. Lásd: BAGI Gábor 2016.349. 20 1303/1494: Paulo preposito de Thenew. GYÖRFFY György 1963-1998. IV. 250., 312., 315.; KRISTÓ Gyula 1990.349. sz. 195. 21 ALMÁSI Tibor 2003.163. sz. 103.; KUBÍNYI Ferencz 1888. 66. sz. 93-94. Kubínyi Ferenc közlése szerint a váci káptalan 1494. évi átiratában fennmaradt oklevél. 22 MNL OL DL 69209.; ALMÁSI Tibor - KŐFALVI Tamás 2004.458. sz. 278. 184
