Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk: A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása

Kertész Róbert - Pálóczi Horváth András - Ádám Márk

A középkori Tenyő és a Szent Péter-monostor azonosítása

Jász-Nagykun-Szolnok megye területén nyolc középkori monostor ismert. Szolnok térségében kettő helyezkedett el: az egyik a Tisza bal partján, a mai szajoli határhoz tartozó Tenyőmonostora,1 a másik a szőke folyó jobb partján, Paládics2 szomszédságában, Tétmonostora.3 Ezektől némiképp távolabb, Nagyrév közelében található a következő, Sáp (Monostorossáp), amely azonban már korábban, a tatárjáráskor elnéptelenedett,4 hasonlóképpen az akkor Heves megyéhez tartozó, talán bazilita Körűmonostorához (Nagykörű).5 A III. Béla király által 1186- ban alapított, időlegesen Pest és Heves megyéhez, 1401-ben pedig Külső-Szolnok megyéhez számított jánoshidai premontrei prépostság ellenben 1541-ig működött.6 Tomajmonostoráról7 és Papmonostoráról (Pusztamonostor)8 is egyre több információ áll rendelkezésre az utóbbi évek régészeti terepbejárásainak köszönhetően. A legkésőbbi alapítású, Mátyás-kori a jászberényi ferences kolostor.9 A középkor folyamán csaknem valamennyi nyomtalanul elpusztult, mi több, egy részük napjainkban is azonosításra vár. Egyedül a jánoshidai kolostor temploma és a jászberényi ferences épületegyüttes maradtak fenn, fontos középkori részletekkel, barokkizált formában.

1 RUPP Jakab 1870. 724-726.; CSÁNKI Dezső 1890-1913. I. 670.; KURECSKÓ Mihály - STOSSEK Balázs 1998.100.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár.

2 Ma puszta Szolnoktól délnyugatra. Lásd: CSÁNKI Dezső 1890-1913.1.669.

3 Egyetlen említése 1380-ból ismert, amely ekkor már csupán helynév. Nagy Lajos király 1380-ban felszólítja a budai káptalant, hogy {propter bonum pads et concorde) határait a király szolnoki földjei felől járassa meg. Kegyurai a Vesenyiek (CSÁNKI Dezső 1890-1913.1. 670.; BÁRTFAI SZABÓ László 1938. 519.; BENEDEK Gyula 1991. 317-318.; HERVAY F. Levente 2001. 547.; BENEDEK Gyula 2007.29-32.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár). F. Romhányi Beatrix szerint a monostor Tószeg területén keresendő, ám elnevezése alapján éppen a szomszédos településsel, Tetétlennel (Kőröstetétlen) hozható kapcsolatba. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2015.256-257.111. jegyzet.

4 CSÁNKI Dezső 1890-1913.1. 31.; HERVAY F Levente 2001. 545.; RÁCZ Miklós - LASZLOVSZKY József 2005.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár.

5 1212 előtt alapította talán a Gutkeled nem Keresztelő Szent János tiszteletére. Két apátját ismerjük: 1219-ben Basilius apátot, 1235-ben Gergely apátot. Lásd: CSÁNKI Dezső 1890-1913.1.66.; GULYÁS Katalin-SOÓS Imre 1989. 38-39.; HERVAY F. Levente 2001. 532-533.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár.

6 CSÁNKI Dezső 1890-1913. I. 29.; KOZÁK Károly 1972.; KOZÁK Károly 1974.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár; D. MEZEY Alice 2015.257-258. 1-3. kép.

7 CSÁNKI Dezső 1890-1913.1. 73.; GYÖRFFY György 1963-1998. III. 142.; KOVÁCS Béla 1969.; HERVAY F. Levente 2001.522.; F. ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár. A monostor topográfiai azonosítását 2016 őszén Kertész Róbert és D. Mezey Alice végezte el. E helyen is köszönjük Kovács Bélának, a tomajmonostorai általános iskola nyugalmazott igazgatójának, hogy megmutatta a monostor általa feltételezett helyét.

8 CSÁNKI Dezső 1890-1913.1. 68.; GYÖRFFY György 1963-1998. III. 121.; HERVAY F. Levente 2001.545.; F ROMHÁNYI Beatrix 2008. Adattár.

9 SZÁNTÓ Konrád 1974.

Meg kell említenünk a kenderesi kolostort, amely ugyan nem monostor volt, hanem a pálosok rendháza. Kenderes egyik birtokosa, Kővári Pál nádori ítélőmester birtokrészének egyharmadát 1411-ben a budaszentlőrinci pálosoknak adta. Ettől kezdve a XVII. század végéig számos adat van a pálosok kenderesi birtoklásáról és gazdálkodásáról. 1453-ban egy bői birtokrész beiktatásánál a szomszédok között jelen voltak a pálosok kenderesi kolostorában élő remete testvérek [...fratrum heremitarum ... in claustro Kenderes degentium). 1465-ben János perjelt és Márk szerzetest említik. A helytörténeti kutatások szerint a pálos kolostor Kenderes belterületének déli részén, az ún. Pálosrészen állt.10

Jelen dolgozatunk középpontjában a középkori Tenyő falu és monostora régészeti azonosítása áll. A Tenyő, Tényő helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a személynév alapjául valószínűleg a tinó főnév szolgált.11 Tenyő a garamszentbenedeki apátságnak 1075-ben adományozott, nagy kiterjedésű, Pél vagy Pelő nevű birtok északi részén alakult ki. A Pél(y) - Pelő helynév etimológiája bizonytalan, lehetséges, hogy puszta személynévből származik.12 A Tenyőmonostora helynév az itt épült monostorra utal, amelyet a források először 1299-ben említenek. Az 1075. évi oklevélben ugyan nem szerepel a Tenyő helynév, a határleírás azonban azon a határrészen kezdődik, amely a középkori Tenyő falu területe volt, és miután a XIVXV. században Tenyő a garamszentbenedeki apátság birtoka, nincs okunk kételkedni abban, hogy ez a birtoklás folytonos, és a tenyői határ a XI. századi, nagy kiterjedésű Pelő birtokból vált ki.13

Ha az 1440-es években ott élő tenyői kunok állítása igaz, Csunegyházáról ide költözött elődeik a XIV. század végén vették bérbe Tenyőt a garamszentbenedeki apátságtól - az erről szóló oklevelet az 1379-ben és 1388-ban szereplő István tenyői prépost állította ki -,

10 1411: MNL OL DL 9805.; MÁLYUSZ Elemér - BORSA Iván 1951-2001.

III. 823. sz. 239.; FEJÉR György 1829-1844. X/5.188.; 1453: MNL OL DL 14709.; CSÁNKI Dezső 1890-1913.1.64.; BENEDEK Gyula 1996.315-317.; RÁCZ György 2003.; 1465: MNL OL DL 99697.; GÉRESI Kálmán 1882-1897.

II. 224. sz. 366-369.; KORMOS László 1987.12. - F. Romhányi Beatrix a kenderesi pálosokat ugyan felvette a magyarországi középkori kolostorok adattárába, de bizonytalannak tartja, hogy Kenderesen volt pálos kolostor. F ROMHÁNYI Beatrix 2008.

11 KISS Lajos 1978.638., 648.

12 SZŐKE Melinda 2015.189.

13 LASZLOVSZKY József 1986.20. Az 1075. évi határleírás szerint a föld első részét a szolnoki várnépekkel osztják meg, majd a határ a várnépek faluja és Szent Benedek faluja között a mezőn fut. A határjárással érintett „mező” ettől a ponttól keletre fekszik. - A garamszentbenedeki apátság folyamatos birtoklását igazolja egy 1436. évi oklevél, amelyben Miklós barát az apátság nevében a váci káptalan előtt kijelenti, hogy a Pelő, más néven Kengyelszállás birtok [vagyis Pelő déli része] I. Géza király adományozása óta a garamszentbenedeki apátság birtoka. MNL OL DL 12903.; CSÁNKI Dezső 1890-1913.1.670.; BENEDEK Gyula 1999.254-256.

183