Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Török Béla - Kovács Árpád - Benke Márton - Sepsi Máté: Szolnok-Szanda gepida temetőjéből származó három övcsat roncsolásmentes archeometallurgiai vizsgálata
TISICUM XXVI. röntgendiffrakciós méréseket két, egymásra merőleges irányban (x és y) végeztük. A csatban jelenlévő rugalmas maradó feszültség okozta rácstorzulást az Ag {222} reflexiójának eltolódása alapján határoztuk meg, melyet 5/5 döntési pozícióban, a-45°... +45° döntési tartományban rögzítettünk. A maradó feszültség értékét a sin! módszer alapján, 83000 MPa Young-modulusz és 0,37 Poisson-tényező alkalmazásával számoltuk, melyek tömbi ezüstre jellemző értékek. A Bragg-szögek és a FWHM értékek a maradó feszültség mérés során rögzített interferenciafüggvény jellemzők. A kristálytani textúrát a 2-es pontban Ag {222} és Ag {311} pólusábrák mérésével jellemeztük (34. kép). A pólusábraméréseket a benyújtott, P1600500 ügyszámú szabadalom alapján végeztük, melyet régészeti tárgy esetében először ezen az ezüstcsaton alkalmaztunk. A vizsgálatok során rögzített kristálytani jellemzőket az 1. táblázat foglalja össze. Mérési pontok és irányok Maradó feszültség (Mpa) ± FWHM n ± Braggszög n iy-58,4 10,5 4,59 0,14 154,39 1 x-71,2 5,7 4,51 0,12 154,35 2y-52,7 8,3 4,51 0,10 154,36 2 x-67,8 3,4 4,43 0,11 154,28 1. táblázat Az ezüstcsat maradó feszültség mérésekor rögzített kristálytani jellemzők Megállapítható, hogy mind az 1-es, mind a 2-es mérési helyen gyenge, -53 MPa és -71 MPa körüli nyomófeszültség volt a tárgyban, mind x és y irányban. Az, hogy a mért feszültségértékek közel azonosak mindkét mérési pontban és mindkét irányban, arra utal, hogy a csat feszültségtere egyenletes. A mért Ag {222} reflexió félérték-szélessége 4,43°, illetve 4,59°, ami képlékenyen hidegen alakított fémekre jellemző érték. A 34. kép a 2-es mérési pontban mért {222} és {311} pólusábrákat mutatja, amelyen látható, hogy azok intenzitás eloszlása egyenletes, nincs lokális intenzitásmaximum sem a {222}, sem pedig a {311} pólusábrán. A mért pólusábrák jellege egyértelműen azt bizonyítja, hogy az ezüstcsat textúramentes, kristálytanilag közel izotróp állapotban van. A mért maradó feszültség értékek alapján az ezüstcsat enyhén alakított állapotban van. Ezt alátámasztják az Ag {222} reflexió félérték-szélesség értékei is. A mért Ag {222} és Ag {311} pólusábrák egyértelműen bizonyítják, hogy a tárgy közel textúramentes állapotban van. A fémek képlékenyalakítás során - az alakítás jellegétől és mértékétől függően - textúrás jelleget mutatnak, ami csak hőkezeléssel szüntethető meg (és még ekkor sem minden esetben). A hőkezelés során azonban a nyomófeszültségek is leépülnek. Mivel a vizsgált tárgy textúramentes, azonban gyenge nyomófeszültség van jelen, arra lehet következtetni, hogy a tárgy kis mértékben képlékenyen alakított állapotban van. A régészeti tárgyak kristálytani vizsgálata során azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a kristályszerkezetnek mindig az aktuális állapotáról kapunk információt. Amennyiben a tárgyat előállítás után hőkezelés, illetve mechanikai terhelés (nyomás ránehezedő nehéz tehertől) érte, ezen hatások eredménye megfigyelhető. Amennyiben az ilyen utólagos behatások kizárhatók, megállapítható, hogy az ezüstcsat kismértékű képlékenyalakítással lett kialakítva, melyet nem követett hőkezelés. 23. kép 164 22. kép
