Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Török Béla - Kovács Árpád - Benke Márton - Sepsi Máté: Szolnok-Szanda gepida temetőjéből származó három övcsat roncsolásmentes archeometallurgiai vizsgálata
TÖRÖK BÉLA - KOVÁCS ÁRPÁD - BENKE MÁRTON - SEPSI MÁTÉ: SZOLNOK-SZANDA GEPIDA TEMETŐJÉBŐL SZÁRMAZÓ HÁROM ÖVCSAT RONCSOLÁSMENTES ARCHEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATA A sasfej szemének gödre már az öntéskor kialakult, de a szélét később a kő mérete által megkívánt mértékben hozzáigazították (12. kép). A képeken a fehér foltok az arany, a világosszürke részek az ezüst dominanciáját jelzik, a sötétszürke területek modernkori védőbevonattal fedettek. A kövek üregeit öntés után átlyukasztották (13. kép), beletették az almandinokat, majd utána végezték az aranyozást. A díszlemezt felerősítő szegecsek helyét is előbb kilyukasztották, majd szabályos kör alakúra kitágították (14. kép). Ez az eljárás eltérő attól, amit a bevezetőben említett, Csanádpalotán előkerült Árpád-kori aranyozott ezüstveretek esetében tapasztaltunk, ahol a nem öntött, hanem legfeljebb kismértékben felmelegített tárgyakat szilárd állapotban alakították, préselték, majd aranyozás után egyszerűen a szöggel átlyukasztva felerősítették.14 A csat karikájáról készült 15. képen több lokális EDS-spektrumot is rögzítettünk. A 16-18. képen szereplő összetételek már a karbon, oxigén és klór nélküli állapotot mutatják, mivel ezek az elemek a modern felületkezelő anyagból származnak. A vizsgálat ezen szakaszának alapvető kérdése volt, hogy a csatkarika alapanyaga ezüst, és sárgaréz a bevonat - vagy pedig fordítva. A19. kép a karikán lévő repedést mutatja, illetve a restauráláskor használt, repedést kitöltő anyagot. Az 1. képen látható, hogy ez a SEM-kép a karikának arról a területéről származik, ahol zöldes folt figyelhető meg, amely az EDS-átlagspektrum alapján réz-klorid. Érdekes megfigyelni a 20. képen a repedés környékén felvett lokális spektrumok összetételeit (wt%): 1: Ag: 89,11; Fe: 0,87; Cu: 5,72; Zn: 4,30; 2:0: 1. kép 14 TÖRÖK Béla et al. 2014.169-170.; TÖRÖK Béla - KOVÁCS Árpád 2017. 780-781. 25,41; Ag: 1,58; Fe: 69,63; Cu: 1,76; Zn: 1,62. Eszerint egyrészt az ezüst alapanyag-sárgaréz bevonat szerkezet látszik beigazolódni, másrészt a felületen elszórtan vasoxid foltok vannak, amely esetleg a restaurálással is összefügghet. A karika és a tüske anyagösszetételének kérdését a tüske vizsgálata döntötte el végérvényesen. Az ezüst számos lekopott területen dominált, míg a díszítéseknél foltokban megmaradt a sárgaréz bevonat, illetve egy-egy kisebb foltban akár 70-75 wt% aranyat is detektált az EDS- mikroszonda. A 21. kép a tüske csúcsáról készült (a fekete területek a mai korban rákerült bevonatot jelölik). Megállapítható az említett Flódmezővásárhely-sóshalmi és Ártándkisfarkasdombi gepida csatok közölt archeometriai vizsgálataival15 való összehasonlításban, hogy bár esetünkben szintén aranyozott ezüst csatról van szó, a felszíni SEM-EDS vizsgálatok esetünkben eltérő ötvözet összetételt eredményeztek (pl. magasabb aranytartalom, ólom és sárgaréz jelenléte), ugyanakkor a csatkarika és tüske anyaga is különbözik. 3. kép 15 TÓTH Mária et al. 2005.94-95. 159 2. kép
