Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Prohászka Péter: V. századi sírok Sommereinból (Niederösterreich, Ausztria)
TISICUM XXVI. lapján rajzolthoz hasonlít, csakhogy az itteninek két vége egyenesen le van vágva, s a két végén három karika bevésve. A negyedik sírban két kis rézpénzre akadtunk. Az egyiken (mely mintha kettőből volna összeverve) kör van bevésve; a másik lapon középen nagy pont és körülötte kör. A másik pénzen római császár feje (a betűk nem vehetők ki jól); a tuliapon két emberi alak, mint a római pénzeken rendesen előfordul. Ezen ezüst leletek súlya 3 frt 80 kr ezüst tiz-krajczárosokban, s ennyit fizettem értök a munkásoknak. Kár, hogy a karpereczet a munkások ketté törték.” Egy másik - július 14-én kelt - levelében még egyszer kitért a sommereini sírokra:4„IWa délután átmentem Lajta Somorjába (Somerein) tudakozódni ki ásták e már azt kinek lábán egy disznó állkapcsát találtak f. é. január havában? Itt találkoztam a kőbánya urával Ecker kőfaragó mesterrel és mondja, hogy múlt héten ásták ki, de semmit sem találtak a sírban; - a halott igen nagy volt, a koponyát láttam; nevezetes az hogy bal oldalán feküdt a sírban.” A plébános által megvásárolt leletek sorsa korábban kérdéses volt, ugyanis ezzel kapcsolatban nem található feljegyzés sem a korszak kiadványaiban, sem pedig a leveleiben. Ugyan az újságcikkben a leletek leírásánál hivatkozott Rómer Flóris Műrégészeti kalauzara,5 ám ennek ellenére sem volt lehetséges a tárgyak pontos meghatározása és kronológiai besorolása. A megvásárolt leletek azonban nem tűntek el, s mint kiderült, a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, csak a leltározásnál sem az eladó személyét, sem pedig a lelőhelyüket nem tüntették fel. Azonosításukat egy véletlen tette lehetővé, ugyanis Rómer Flórisnak az Országos Széchenyi Könyvtárban található részhagyatékában egy olyan lap található, amelyen a kaisersteinbruchi későavar sír mellékletei - köztük egy sérült griffes övveret - vannak lerajzolva, amelyek mellett azok lelőhelye is fel van tüntetve (2. kép).6 A Nemzeti Múzeum leltárkönyveinek felvétele során figyelmes lettem a lapról jól ismert veret és a többi melléklet rajzára (3. kép). Ez tette lehetővé mind a kaisersteinbruchi, mind pedig a sommereini leletek azonosítását. A Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának leltárkönyvébe 1875. augusztus 5-én kerültek beleltározásra a Kisfalvi levelében szereplő tárgyak. Ezek között a 156/1875.1-5. szám alatt a sommereini leletek találhatók (4. kép), míg a többit a kaisersteinbruchi avar leletek (156/1875.6-16.) illetve különféle korú szórvány érmek adják.7 A sommereini tárgyak közül ma már csupán a két fibula, valamint az ezüstkarperec található meg a múzeum régészeti gyűjteményében. Szerencsére Rómer a másik két leletről is készített rajzot a leltárkönyvben, amelyek ezek elemzését többé-kevésbé lehetővé teszik. A fibulákkal és az ezüstkarpereccel Manfred Menke foglalkozott 1986-ban megjelent tanulmányában, közölve azok rajzát is.8 Értékelése azonban az új párhuzamos darabok, valamint kronológiai besorolásuk alapján is kiegészítésre szorul, melyet az alábbi tanulmányban végzünk el. 2. kép - A kaisersteinbruchi avar leletek rajza Rómer Flóris hagyatékában (Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár) ____________________________________________ 6 Országos Széchenyi Könyvtár (Budapest). FolHung 1110. 4 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Adattár XVII.464/1961. A kongresz- 7 Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Adattár: Az Érem- és Régiségtár lelszus levelezési naplójában a 91. számot kapta Kisfalvi ezen levele. tárkönyve. 5 RÓMER Flóris 1865. 8 MENKE, Manfred 1986.59. Abb. 1. 146
