Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében

TISICUM XXVI.

2013.11.8.

csatornatetővel egy szinten lévő patics omladék, 1993

1 korsó, függőleges és rácsminta fi kép 5.)

3 (korsónyak, pohár)

3 (bögrefül, hombár)2 oldal

2

Ha

2013.11.9.

felső, égett réteg, fűtőcsatorna szintje, 1996

5 (dörzstál, tál, 3 korsó)

8 (kihajló

perem,

fényes,

fekete,

égett)

13 (fedőhornyos perem, fehéres színű, bordázás), égett

24 (vízszintes tálperem, korsó perem, fedőhornyos perem, bordázás)

3(1 LK fazék, sűrű vonalkázás: 9. kép 2.), égett

2

lile

2013.11.10.

Habarcsos padló feletti réteg, 199620

5(2

dörzstál, 1 tál, 2 korsó; 2. kép 1.)

1 galléros peremű korsó, függőleges fi kép 2.)

3 (gyűrűs peremű tál; 1 fényes, fekete)

20 (fedőtál: 5. kép 2; S-profil, bordázás)

25 (fedőtál, vízszintes peremű tál, fedőhornyos perem, szűrőtál)

1-2

III.

2013.11.11.

É-i zárófal mellett, habarcsos padló feletti kevert, égett réteg, 1994

6 (vízszintes tálperem, 5. kép 6; fazékperem, sűrű vonalkázás, fedő), égett

1-2

la

2013.11.12.

K-i oldal, agyag járószint feletti fekete, égett réteg21

2 (dörzstál, fül)

1

2

7 (behúzott peremű tál, fésűs díszítés)

1-2

le

2018.1.1.+1.2.

fűtő csatorna (vörös égett) alatti, szürke agyagréteg alatti sötétbarna kevert, 1998

1 (korsó)

1 bögre rácsmintával (3. kép 6.)

3

15 (vízszintes peremű, megtörő falú tál, fedőtál: 5. kép 3,5.), égett

7

1 oldal

1

II.

2018.1.2.+1.1.

fűtő csatorna alatt szürke agyagrétegé 998

1 bögre rácsmintával (3. kép 6.)

1

10 (fedőhornyos fazékperem, fedő), égett

1

2 (1 talp), égett

1

la

2018.1.3.

fűtő csatorna alatti rétegsor, lehullott föld, 1998

4 (megtörő falú tál: 3. kép 1.)

10 (bögre perem), égett

3

2 (1 fazék, talp)

1

la

A helyiség kerámiaanyagának (485 db) kicsivel több, mint a fele (52,8%) a felső pusztulási omladékhoz köthető. Viszonylag sok az átépítés-kori leletanyag 34,6%,22 és legkevesebb az építés kori szint kerámiája (12,6%). Összeillő töredékek az 1. rétegen belül és a 2-3. réteg anyagában vannak. A kivitel szerinti megoszlás a Visegrád-Gizellamajorban megszokott arányokat mutatja.23 Legtöbb a házi kerámia (78,5%), majd a simított (10%), a mázas (5,1%) és a kézzel formált/lassú korongolt kerámia következik (4,7%). Besimított mindössze 1,6%.24

20 Korábbi anyag egy darab festett töredék és egy mécses.

21 Ásatási napló 1996. VII. 26: „É/1. helyiségben a nagy metszetfal elbontásakor, a fekete égett rétegből üvegeseden salak darabkák.”

22 Ide számoltam az 1-2. réteg közötti feltöltés anyagát is.

23 OTTOMÁNYI Katalin 2015.7-8. ábra: a déli épületszárnyban 64%, a nyugatiban 81 % a házi kerámia aránya. Máshol is a simított kerámia következik utána (8%, 16%). Ennél kicsit kevesebb a mázas (7%, 10%) és kézzel formált kerámia (3%, 8%). A besimított kerámia 1-2% között van.

24 A formák ismertetésénél csak a legfőbb, keltező analógiákat említem meg, mivel a típusok többsége már előfordult a nyugati és déli épületszárnyban is, így részletesebb ismertetésüket lásd a korábbi cikkekben.

122