Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Régészeti tanulmányok - Ottományi Katalin: Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének É/l. helyiségében
Ottományi Katalin Késő római kerámia Visegrád-Gizellamajor erődjének északi I. helyiségében Pannónia ÉK-i határán, a dunai limes mentén (Valeria tartomány) az erődök s őrtornyok sűrű láncolata követte egymást a IV. század második felében. Ezen erődláncolat egyik tagja volt a Visegrád-Gizellamajorban 1988-2003 között feltárt, négyszögletes kiserőd (1. kép 1). Az erődöt valószínűleg II. Constantius építtette, majd Valentinianus császár átépíttette, s egészen a 430-as évekig megőrizte eredeti funkcióját. Helyőrsége közben többször is változott, kibővült: először az erődöt déli oldalon határoló település civil lakosságával, valószínűleg a Valentinianus-korban. Majd a IV. század utolsó harmadában vagy az V. század elején idegen, barbár elemeket soroztak be a katonák közé, akiket minden bizonnyal családtagjaik is követtek. A legutolsó változás a 430-as években következett be, mikor a hunkori népesség egy kis csoportja temetkezett - és talán telepedett be - a még félig-meddig álló római falak közzé.1 Az erőd leletanyagán belül a téglabélyegek, az érmek, fibulák, üvegek s nem utolsó sorban a kerámiaanyag segít a pontosabb kormeghatározásban.2 A kerámia feldolgozása a hatalmas mennyiség miatt épületszárnyanként, helyiségenként történik.3 Jelen tanulmány az északi épületszárny I. helyiségének anyagát mutatja be, mely kiemelés mindössze a mennyiségi tényezővel magyarázható, miután az anyag jellege, formái és típusai nem választhatók el az épületszárny többi részétől, sőt van összeillő darab az É/lll. helyiség kerámiájával is. A rétegtanra támaszkodó értékelés nehézségeit Gróh Dániel egy korábbi tanulmányában már összefoglalta (nincsenek folyamatos járószintek; szintbeli különbségek az erőd déli és északi fele között stb.).4 Ezt a kerámia alapján azzal egészíthetjük ki, hogy nagyon sok az összeillő kerámiatöredék, egymástól mind térben, mind mélységben, mind öszszetételben különböző rétegekből.5 Az eddigi vizsgálatok alapján - mind a nyugati, mind a déli épületszárnyban - megállapíthatjuk, hogy az erőd építéskori padlószintjéhez nagyon kevés kerámia köthető.6 E felett az átépítés szintjét csak néhány helyen lehet megfogni. A kerámiaanyag többsége az erőd pusztulási omladékából származik, mely köves, habarcsos, égett faszenes és paticsos rétegeket egyaránt tartalmaz.7 1 GRÓF Péter - GRÓH Dániel - MRÁV Zsolt 2001-2002.; GRÓH Dániel 2006.; GRÓF Péter 2016. 2 GRÓF Péter-GRÓH Dániel et al. 2006. 3 OTTOMÁNYI Katalin 2012 (nyugati); 2013 (nyugati); 2015 (déli); 2018 (udvar). 4 GRÓH Dániel 2000.27-28. 5 Ha lehetőség lett volna az egyes épületszárnyak helyiségeinek anyagát egyszerre kiteríteni és összenézni, jóval több összeillő edény lenne. így csak a feltűnő, egyedi, jól megkülönböztethető besimított, mázas, illetve díszített edények közül kerülnek ki az összeillő darabok. Még így is vannak a különböző épületszárnyakból összeillő töredékek. Pl. besimított fazékperem töredék: OTTOMÁNYI Katalin 2012.12. kép 10., 15. kép 2. (zs/32+53: Ny/I. helyiség középső rész padló felett + É-i épületszárny paticsomladék). 6 OTTOMÁNYI Katalin 2015.3-5 (déli épületszárny). 7 OTTOMÁNYI Katalin 2012.376-377. É/l. helyiség rétegei és keltezése8 Az északi épületszárny a Duna felőli oldalon, a folyóval párhuzamosan épült. Innen nyílt a kiserőd bejárata, mely középen kettéosztotta a szárnyat. A bejárat keleti oldalán lévő, nagyméretű helyiséget nevezték az ásatók É/l. helyiségnek (1. kép 2). Ebből lehetett bejutni az ÉK-i saroktoronyba, mely bejárata alapján a déli saroktornyokhoz hasonlított.9 1. réteg A helyiség keleti felébe benyúlik a gyakorlótér fehér, habarcsos padlója, rajta letaposott agyagréteg. Itt, az ÉK-i saroktorony előterében jó minőségű, terrazzószerű padlórészlet maradt meg. Nyugati felében letaposott agyagfelület a legalsó járószint, amire az átépítés során ráépül egy fűtőcsatorna, a rendszert működtető kemencével (Id. 2. réteg). Keltező lelet: Constantinus dinasztia (351-) és lovianus-érem (363-364). Az agyagos szint tetején Valentinianus-érmek, melyek valószínűleg a későbbi feltöltést keltezik.10 2. réteg Az ÉK-i részen a terrazzószerű padló felett 40-50 cm-rel, sóderes-kavicsos alapozású, kétszer tapasztott, 8-12 cm vastag tapasztás réteg a következő padlószint.11 Nyugati felében ekkor épül az L-alakú fűtőcsatorna (a csatorna beszűkíti a helyiség déli bejáratát). A csatornát fedő felső padlószintből helyenként habarcsos, köves felülettöredékek maradtak meg.12 Érmek: csatorna aljának szintjéről Valentinianus-érem (367-375). Alsó szint feletti égett betöltésből Gratianus-érem (383-ból). 8 GRÓF Péter - GRÓH Dániel 1995.65-66.; GRÓH Dániel 2000.28. 9 GRÓH Dániel 2006.12-14.5-6. kép. A11. út elvitte a teljes saroktornyot. 10 A helyiség feltárása során a IV. század elejétől a század végéig kerültek elő érmek (GRÓF Péter - GRÓH Dániel et al. 2006. 30.: Farkas Edit meghatározása). Gyakran ugyanazokban a rétegekben fordulnak elő a korai és késői érmek, melyek közül természetesen a legkésőbbi a keltező értékű. Pl. É/l. helyiség alsó szint feletti égett betöltés: 306-383-ig, agyagos szint teteje: Constantinus-dinasztia és Valentinianus-érem, stb. Az erődépítő II. Constantius érme (351-354/361) az É/l. helyiségben, az északi fal melletti paticsomladékban és az alsó padló feletti, égett omladékban került csak elő, lovianus- és Valentinianus-érmekkel együtt. A helyiség alapozási szintjén lévő, Constantinus-dinasztiához köthető, 351 -es érme mellett is volt egy későbbi lovianus-érem (363-364.), mely terminus post quem értékénél fogva már a Valentinianus-korhoz tartozhatott. 11 Mesterséges padlószintemelés az átépítéskor (GRÓF Péter - GRÓH Dániel 1995. 65-66.). Ezt támasztják alá az alsó szint feletti feltöltésben lévő Valentinianus-, Gratianus-érmek is. 12 Ásatási napló: 1993. VII. 30. „a lezuhant omladék közt megmaradt minimális felületen a habarcsos járószint töredéke. A kövek között és alatt előkerült a tavalyi nagy hullámvonaldíszes tárolóedény több töredéke.” Ld. 2013.11.5.9. 119 I
