Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Örsi Julianna: Adatok Szeged XVIII–XIX. századi társadalmi összetételének megrajzolásához
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI PETŐFI SK, A TISZAFÜREDI BÁSTYA SK ÉS A TISZAFÜREDI PETŐFI SC IDŐSZAKA (1951-1963) 12-én a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén szerepel a sportkör ügye, ahol indítványozzák, hogy „indítsunk a futbailpálya rendbe hozására egy mozgalmat, hogy tavasszal már bent a községben folyhasson a sportélet.”'6 Ebből lehet arra következtetni, hogy a Tiszafüredi Petőfi SK 1954-től már valószínűleg a Szőlősi úti pályán játszotta mérkőzéseit. A Tiszafüredi Petőfi SK első csapata 1953 őszén minden bizonnyal kiesett a Szolnok megyei I. osztályú labdarúgó bajnokságból, mivel a következő, 1954-es évet a megyei II. osztályú bajnokságban kezdte. Csoportbeli ellenfele volt a Törökszentmiklósi Vasas, a Túrkevei SK, Kisújszállási Petőfi, a Bánhalma, a Fegyvernek, a Tiszaszentimrei KSK, a Szolnoki Építők, a Szolnoki Vegyiművek, a Szolnok-Alcsi Traktor, a Jász- fényszaru, a Szolnoki Dózsa, a Törökszentmiklósi Fáklya, a Jászapáti, a Cibakháza, a Jászjákóhalma, a Tiszasüly és a Jászberényi Lemeznyomó csapata. A 18 csapatból álló bajnokságról azonban jelenleg nincs bővebb információnk.16 17 1955-ben is a Szolnok megyei II. osztályú labdarúgó bajnokságban szerepelt a tiszafüredi csapat, az 1955. március 6-án kezdődő szezon első fordulóiban még Tiszafüredi Petőfi néven. A megyei II. osztályt ebben az időben két 14-14 csapatból álló csoport alkotta, a Tiszafüredi Petőfi a Nagykunsági csoportban szerepelt. A Szolnok-Alcsi Traktor, a Kende- resi SK, a Mezőtúri Tiszti Klub, a Fegyverneki SK, a Mezőtúri Traktor II, a Kunmadarasi Tiszti Klub, Túrkevei Traktor, a Kunhegyesi Vörös Meteor, a Szolnoki Törekvés II, a Tiszaszentimrei Traktor II, a Karcagi Építők, a Kunmadarasi Traktor és a Karcagi Építők SK volt az ellenfele.18 A szezon első négy fordulójából háromszor vesztesként távozott a pályáról, ám a Szolnok-Alcsi Traktor és a Mezőtúri Traktor II. ellen gyűjtött három pontot követően, 1955. április 10-től, az ötödik fordulótól egyre feljebb került a táblázaton. Az utolsó hét mérkőzésen három döntetlent játszott és négy győzelmet (a Kenderesi SK, a Tiszaszentimrei Traktor II, a Karcagi Építők és a Kunhegyesi Vörös Meteor ellen) ért el, így a tavaszt a harmadik helyen zárta 15 ponttal. A tizenkét találkozóból így összesen hatot megnyert, három-három alkalommal kikapott, illetve döntetlent játszott. A gólaránya 24-13 volt. AII. osztályban tehát a legelső félév alapvetően jól sikerült.19 Itt kell megemlíteni, hogy időközben a csapatnál újra névváltozás történt. 1955. április 17-én még Tiszafüredi Petőfiként szerepel a hírlapban a csapat, április 29-én viszont már Tiszafüredi Bástyaként jelöli a Szolnokmegyei Néplap a tiszafüredi együttest. Ezek szerint valamikor 1955 áprilisának közepén történhetett a névváltozás, melynek okát és pontos idejét jelenleg nem ismerjük.20 Egy fennmaradt Petőfi SK tagsági könyv alapján azt látjuk, hogy 1956 végéig ezen a néven is érvényes lehetett az egyesületi tagsági könyv.21 16 Tiszafüred Községi Tanács Végrehajtó Bizottsági üléseinek jegyzőkönyve. 1953. október 12. - Kiss Pál Múzeum Gyarapodási gyűjteménye. 17 A megyei II. osztály mezőnyének listája megtalálható a Szolnokmegyei Néplap 1954. március 20. száma 4. oldalán. A Magyar Futball nevű honlapon viszont csak 12 csapatot közöl a táblázat, amely jelzi ugyan, hogy „problémás táblázat” http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki- vegeredmeny/7117 [letöltve: 2015. május 31.] 18 Szolnokmegyei Néplap. 1955. április 2-i és 10-i számának híradásai. 19 Az 1955. évi tavaszi szezon értékelése a Szolnokmegyei Néplap 1955. április 10., 16., 17., 30., május 7., 8., 14., 20., 22., 27.29., június 3., 5., 10. és 24-i számainak híradásai alapján készült. 20 Lásd erről a Szolnokmegyei Néplap 1955. április 10-i száma 6. oldalán és április 29-i száma 4. oldalán közölt híradásokat. 21 A Petőfi Sport Egyesület tiszafüredi sportköre 9588. számú tagsági könyvébe Az őszi szezon 1955. július 31-én indult, és november utolsó hetéig tartott. A bajnokság pontos végeredményéről jelenleg nincs megbízható információnk, mivel a hírlapi tudósításokban is több elmaradt mérkőzés szerepel. Annyi azonban bizonyos, hogy a Tiszafüredi Bástya SK végül a lejátszott 23 vagy 24 mérkőzésen 14 győzelmet, öt döntetlent és négy vagy öt vereséget könyvelhetett el. 33 ponttal, 57-27-es gólaránnyal a 3-4. helyen végezhetett, ami azt jelentette, hogy ez az évad jól sikerült.22 1956. március 18-án kezdődött a következő bajnoki évad, rögtön egy- egy győzelemmel, illetve vereséggel. Ekkor a fürediekkel együtt 12 csapat szerepelt a Nagykunsági csoportban (Törökszentmiklósi Traktor, Kisújszállási Traktor, Kunmadarasi Honvéd, Túrkevei Traktor, Kunhegyesi Vörös Meteor, Tiszagyendai KSK, Kunmadarasi Traktor, Kenderesi SK, Kisújszállási Törekvés, Fegyverneki SK, Karcagi Traktor).23 A tavaszi szezon végére a Tiszafüredi Bástya 11 mérkőzésen 16 pontot gyűjtött, és ezzel a táblázat harmadik helyét foglalta el. Nyolcszor győzött, háromszor pedig kikapott, a gólaránya 24-10 lett. Ez szép kezdetnek számított.24 A második félévi szezon 1956 augusztusában kezdődött, ám a megyei hírlap csak hézagos tudósításokat közölt az egyes fordulókról. Annyi bizonyos, hogy október 21-én még Tiszafüreden is volt mérkőzés: a Tiszafüredi Bástya - Túrkevei Traktor meccs, ám annak eredményét már nem találjuk meg a hírlapokban, hisz október 23-án kitört a forradalom. A labdarúgással kapcsolatos tudósításokban egyébként is már szeptember végétől a magyar labdarúgás átszervezésének tervezetei szerepelnek, amelyek nem voltak függetlenek az új közigazgatási átszervezésekkel kapcsolatos tervektől. Ez a jelek szerint jobban érdekelte a közvéleményt, illetve a szerkesztőket. Az OTSB tervezete ugyanis 14 csapatos NB l-et, kétszer 18 csapatos NB ll-t, négyszer 18 csapatból álló területi bajnoksági szintet (tehát összesen 72 csapatos harmadosztályt) és megyénként 16 vagy 14 csapatból álló megyei (budapesti) bajnoksági szintet tervezett. S mivel a megyék számát is csökkenti kívánták (12 vagy 16 megyére!), újra nagy átrendeződésre lehetett számítani.25 Az 1956-os forradalom azonban a labdarúgás, illetve a sport területén még nagyobb változásokat hozott. 1956 novemberében újjáalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség, majd a hónap végétől egyre-másra jöttek létre a szövetségen belül területi alszövetségek, amelyek a területi bajnokságok rendszerének kialakítását tartották fő feladatuknak. Elindult az alulról építkező társadalmi önszerveződés folyamata, ugyanakkor a november 4-i szovjet katonai beavatkozás és a forradalom elfojtásával együtt járó tendenciák is újra jelentkeztek. Igen jellemző például, hogy 1956. november 21-én Szolnokon, a Bástya Sportegyesületek megyei elnöksége felhívást tett közzé. Ebben kifejtették, hogy „...felhívjuk a megye összes Bástya Sportkörét, hogy szakosztályaikban a lehetőségekhez képest biztosítsák tagjaik részére a sportolási lehetőségeket és a felkészüléseket kezdjék meg. Igen fontos, hogy az országban minden vonalon, így a sportban is mielőbb helyre álljon a rend. Ebben nekünk a sporttárs 1956 decemberében is beragasztotta a havi 2 Ft-os tagsági bélyeget. Talán a bürokratikus eljárással szembeni fenntartások miatt nem került sor a tagsági igazolvány bevonására. Lásd: Kiss Pál Múzeum, TD 86.42.1. leltári számú dokumentuma (Szabó Imre tagsági könyve). 22 Szolnokmegyei Néplap, 1955. november 4.4. 23 Szolnokmegyei Néplap, 1956. április 1.6. 24 Szolnokmegyei Néplap, 1956. június 22.4. 25 Az OTSB tervezetének egyik változatát a Szolnokmegyei Néplap 1956. október 12. száma a 4. oldalon közölte. 401
