Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Koós Judit: Öntőformák–öntött formák. Újabb adatok a Füzesabony-kultúra fémművességéhez Északkelet-Magyarországon

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET

számolhatunk;34 pontos datálásukat a zárt együttesekből származó leletek szolgáltatják.35

A településen előkerült öntőformák közül kettőben körbordás fejű, korongtüskés csüngőket öntöttek (1. t. 2b, 2. t. 1b). Az egyik darab pont a közepénél tört el, annyi azonban mégis megállapítható, hogy ez a példány a négy bordából álló, közepes méretű, hegyes középtaggal ellátott típuscsoportba tartozik. A másikba egy ugyanilyen típusú, de kisebb méretű korong negatívját vésték. A kultúra más lelőhelyéről is ismertek olyan öntőminták, amelyek hasonló tárgyak készítését segítették elő: Ti- szafüred-Ásotthalom leletegyüttesében két töredéken is látható a forma negatívja.36

A koncentrikus bordával díszített, tüskés csüngök a koszideri időszak jellegzetes divatékszerei. A Kárpát-medence területén eddig megismert leleteket a Mozsolics Amália által körvonalazott jellegzetességek alapján két típusba sorolhatjuk, több variánssal. A kutatás ezeket elsősorban a bordák számával, valamint a középtag méretével és formájával (hegyes, vagy legömbölyített) hozta összefüggésbe hozzátéve, hogy a tárgyak különbözősége nem jelent kronológiai különbséget.37 Előfordulásukkal a késő vatyai,38 valamint az ottományi-füzesabonyi időszak kincsleleteiben és sírjaiban egyaránt számolhatunk.39

A nagyrozvágyi öntőmintákban három-és négybordás, középtüskéjű bronz csüngőket önthettek. Ezek bronz tárgymintáit ugyan nem találjuk a leletanyagban, de feltűnnek a korszak viszonylag ritka ruhadíszei, a körbordás fejű, hegyes tüskés tűk (6. t. 1-2.).40 Előfordulásuk elsősorban Kelet-Szlovákia és a Szepesség középső bronzkor végi településeihez köthető, koszideri típusú félhold alakú, nyitott végű lemezcsüngők és jellegzetes bodrogszerdahelyi kerámia kíséretében.41 A füzesabonyi kultúra késői időszakának temetőiben, Tiszafüred-Majoroshalmon és

34 A csüngőtípus bronz tárgymintáinak előfordulásáról Id. KOÓS, Judit 1996. 130-131., további irodalommal.

35 FURMÁNEK, Vádav-VLADÁR, Jozef 2006. Abb. 7.; Abb. 10., Abb. 11., Abb. 27.; OLEXA, Ladislav-NOVÁCEK, Tomás 2013.76. sír: Tab. 37.1-6.; OLEXA, Ladislav-NOVÁCEK, Tomás 2015.373. sír: Tab. 54-57.

36 BÓNA, István 1960. 1.1. 1., 2. IV. t. 1.; KOVÁCS, Tibor 1992. 132. Abb. 89. Az Ároktő-Dongóhalomról és Százhalombatta-Földvárról előkerült öntőformákban kisméretű karikák, vagy tutulusok készülhettek: Ároktő: KA- LICZ, Nándor 1968. Taf. LXX. 9-10.; P. FISCHL, Klára 2004.77. 8. kép. 5.; uő 2006.160.460. és 527. számú leletek. Százhalombatta: FHORVÁTFH Tünde 2004.27.13. kép 1a.

37 MOZSOLICS, Amália 1967. 92.; KOVÁCS, Tibor 1977. 47.; KOVÁCS, Tibor 1986.37.

38 MOZSOLICS, Amália 1967.92-93.; BÓNA, István 1975. Taf. 34.21., Taf. 35. 12.; KOVÁCS, Tibor 1977. Abb.1. 2-4, 7-11., Abb. 4.3.; HORVÁTH Tünde 2004.35-37.

39 FURMÁNEK, Václav 1980. 31-33.; FURMÁNEK, Václav-VLADÁR, Jozef 2006. Abb. 4/3., Abb. 7/53-54., Abb. 9/1-31., Abb. 10/3., Abb. 14/1-3., 6-13., Abb. 31/17-20., 24.; A Nagykárolyi-sikság és az Ér-völgyének bronzművességéről írott munkájában Molnár Zsolt Ottomány-Várhegyről/ Otomani-Cetatea de pämänt (RO) említi a régió mindeddig egyetlen ismeri példányát, melyet a koszideri fémművesség sajátos csüngőtípusaként tárgyal: MOLNÁR, Zsolt 2012.307-308. Abb. 4/9.

40 Részletes ismertetésük: KOÓS 1996.130. Abb. 1-2.

41 Bárca/Barca: NOVOTNÁ 1980. 48-19.; Spissky Stvrtok: KOVALCÍK, M. Richard 1970.11. Obr. 1-2.; DAVID, Wolfgang 2002. Taf. 140/1 -3., Taf. 142.; Összefoglalóan újabban az Ottomány-Magyarád-kultúrák raktárleleteiről Id.: FURMÁNEK, Václav-VLADÁR, Jozef 2006.184-225. Abb.

Szabolcsban,42 valamint Alsómislyén/Nizná Mysl'a is megtalálható a tárgyalt tűtípus, ez utóbbiban koszideri csüngőkből álló nyakékkel.43 Kronológiai szempontból fontosak ezek a zárt leletegyüttesekből, sírokból származó darabok, amelyek a temetők bodrogszerdahelyi fázisának legkésőbbi sírjaiból származnak.44

A nagyrozvágyi település félgömbös, ferdén átfúrt fejű tűi gondosan megmunkált öntőformában készültek (2. t. 1a). A minta tűszár felőli része letörött, így annak további kialakításáról nem alkothatunk képet.

A ferdén átfúrt, félgömbös fejű tűk elterjedése elsősorban a Kárpát-medence területére összpontosul. Jelentős számban a középső bronzkor időszakában, a füzesabonyi kultúra temetőiben fordulnak elő,45 de feltűnnek a Dunántúlon, a vatyai és a mészbetétes kultúrák lelőhelyein is.46 Készítésük a kultúra középső szakasza, a Hajdúsámson-Langquaid lelethorizont idején kezdődött (RB A2), és relatíve csekély számban, de még a koszideri periódus idején is használatban voltak.47 Az ilyen típusú tűk elkészítéséhez szükséges formák több lelőhely és kultúra leletanyagából váltak ismertté: Tiszafüred-Ásotthalom leletegyüttesében egy töredékes forma egyértelműen a tárgyalt, félgömbös fejű tűk csoportjához köthető.48 Lovasberény-Mihályvárról, az öntőműhely területéről származó kombinált öntőminta előlapján és hátlapján is a vizsgált tárgytípus negatívja látható,49 valamint egy másodlagosan csiszolókőnek használt tűminta is ilyen típusúnak bizonyult.50 Sorok- sár-Várhegyen egy olyan kombinált, töredékes állapotú forma került elő, amelynek egyik oldalába egy három nitszeges, trianguláris tőrt, a másikba egy tű negatívját vésték.51 Százhalombatta-Földvár ásatásából ugyancsak egy kombinált öntőformán fedezhető fel egy, a tárgyalt tűtípusból.52 A felsorolt öntőminta leletek vatyai lelőhelyekről kerültek elő és a kultúra koszideri periódusának termékei. A Magyarád-kultúra területén előforduló példányok Vígvár/Veselé (SK) és Gidrafa/Budmerice (SK) erődített településeinek feltárásaiból származnak.53 Ez utóbbi lelőhelyről a fémöntéshez szükséges eszközök mellett több öntőformát is bemutatnak, amelyek között félgömbös fejű tűkét is megtaláljuk.54

A füzesabonyi kultúra lelőhelyeiről alig ismerjük tűk öntőformáit. A Fü- zesabony-Öregdombon felszínre került egyik mintába három különböző

42 KOVÁCS, Tibor 1975. 304. Abb. 2/9-10.; KOVÁCS, Tibor 1982. 296. Abb. 6/8.; DAVID, Wolfgang 2002. Taf. 267.1-7b., Taf. 268.1-10c.

43 OLEXA, Ladislav 1992. Tab. Vl/4a. 4b.

44 KOVÁCS, Tibor 1975.306.; OLEXA, Ladislav 1992.196.

45 KOÓS Judit 1991.7. kép 5.; SZATHMÁRI, Ildikó 1997.70. Abb. 8.5,6,8,10., Abb.9.2., Abb. 10.1., 2„ 29.; OLEXA, Ladislav-NOVÁCEK, Tomás 2013. Tab. 37.1.; OLEXA, Ladislav-NOVÁCEK, Tomás 2015. Tab. 42. 8., Tab. 77. 2., Tab. 142.1.

46 BÓNA István 1975.286-287.

47 KŐSZEGI, Frigyes 1968.123.; KEMENCZEI, Tibor 39-40. Taf. 19.9.

48 BÓNA, István 1960. Taf. III. 1.

49 PETRES Éva-BÁNDI Gábor 1969.174.; HORVÁTH Tünde 2004.24.11. kép 1.

50 HORVÁTH Tünde 2004.10. kép 2.

51 ENDRŐDI, Anna-GYULAI, Ferenc 1999. Fig. 18. 6a-b.; HORVÁTH Tünde 2004.12. kép 3b.

52 HORVÁTH Tünde 2004.15. kép 1 b. A lelet közlője kúpfejű tűnek írja le a min- tanegatívot, amely fejrészének kialakítása nagyban hasonlít a nagyrozvágyi formához.

53 TOCÍK, Anton 1964. 47.; BARTÍK, Juraj 2012. 25-26. Obr. 1„ 3.; VAVÁK, Juraj et al. 2015. Obr. 2/2. Obr. 3/2.

54 VAVÁK, Juraj et al. 2015. Obr. 2/2. Obr. 3/2.