Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Guba Szilvia: A hatvani kultúra elterjedése és kutatásának állása Nógrád megyében

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET

NOVÁKI Gyula et al. (NOVÁKI Gyula-FELD István-GUBA Szilvia- MORDOVIN Maxim-SÁRKÖZY Sebestyén)

in print Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig.

NYÁRY Albert

1909. A Piliny-várhegyi őstelep. In: ArchÉrt. 29.412-432.

NYÁRYJenő

1869. Ásatási levele Pilinyből. In: ArchÉrt. 1.266-267.

1870. A pilini régiségekről. In: ArchÉrt. 3.125-129.

PATAY Pál

1954. Nógrád megye régészeti emlékei. In: GENTHON I. (szerk.): Nógrád megye műemlékei. 13-34.

PINTÉR Sándor

1897. Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban.

Losoncz.

SIMONYI Erika

2001. Cserháthaláp-Makódűlő. In: Régészeti Kutatások Magyarországon 2001.156.

SOÓS Virág

1979. Régészeti kutatások Nógrád megyében 1976-1978. In: NMMÉ V. 347-368.

1982. Előzetes jelentés a Szécsény-üItetési zselizi telep feltárásáról.

In: NMMÉ Vili. 7-46.

SZILAS Gábor

1999. A Cserhát későbronzkori magaslati és erődített települései.

ELTE szakdolgozat, kézirat.

TÁRNOKI Judit

1984. Szécsény-Ültetés-felső. In: Régészeti Füzetek Ser. 1. No. 37. 2003. A Hatvan-kultúra temetői. In: VISY Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest.

2010. A hatvani kultúra települése Bujákon. In: GUBA Szilvia-TANKÓ Károly (szerk.): „Régről kell kezdenünk...“ Studia Archaeologia in honorem Pauli Patay. Szécsény. 51-69.

ZANDLER Krisztián

2008. Nyíltszíni paleolit lelőhely Erdőtarcsa-Daróczi hegyen. In: NMMÉ XXXII. 46-66.

Rövidítések

Szilvia Guba

The spread of the Hatvan culture and the state of research in Nógrád County

Based on the new researches it is sure that the Zagyva-lpoly region’s Late Hatvan-Koszider communities played a role in the formation of the Piliny culture.

In several Late Bronze Age cemeteries the material of the Piliny culture appears alongside with the typical Koszider period Hatvan materials. From the cemetery excavated near Vizslás the material of the formative phase of the Piliny culture is known. The description of the unurned cremation from Piliny and the published stray finds unequivocally show the presence of the Hatvan culture. A very early Piliny phase with Middle Bronze Age forms is showable based on the results of the Safarikovo cemetery as well. Based on these and our observations at Pálfalva we think that - against the former approaches - the above mentioned sites (mostly Piliny-Borsos) are not used by two separate, Middle Bronze Age (Hatvan culture) and Late Bronze Age (Piliny culture) cultures independently from each other. In our opinion, the cemeteries started in the Middle Bronze Age (or Koszider Period) by the Hatvan culture were continuously used by the communities using the Piliny culture pottery tradition. The transition phase that can be found in the Pálfalva cemetery presume cultural and genetical continuity. The above-mentioned thoughts are not new as several researchers working with the origin and earliest phase of the Piliny culture had similar conclusions. But our results are first to prove such - previously only presumed - cultural continuity based on excavated finds. In the case of the Pálfalva cemetery it is certain that the cultural influences on the Hatvan basic population, living in the valley of the Zagyva, Ipoly and Rima rivers, lead to the formation of the Piliny culture at the end of the Koszider Period.

ISzAP = (Ipoly-Szécsény Archaeological Project)

KFM = Kubinyi Ferenc Múzeum

NNMÉ = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve

90