Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Kovács Katalin: Településszerkezeti sajátosságok Kenderes–Kulis kora rézkori lelőhelyén: az elmúlt évtizedek kutatási eredményei

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET 2008. évi kutatások A 4. számú főút Kisújszállás-elkerülő szakasz nyomvonala keresztezte a lelőhely déli szélét, ezért az érintett területen Csányi Marietta és Tárnoki Judit vezetésével megelőző feltárást végeztek. A útszakaszt a kis domb­tól délretervezték, így a feltárás a kora rézkori településnek csak a déli szélét érintette (5. kép). Az ásatás során egy íves, erődítési árokként ér­telmezett árokrészletet tártak fel, mely a tiszapolgári kultúra települését déli irányból kerítette.Az árok mellett több sekély objektum is felszínre került. Az árok szélessége átlagosan 5 m volt, alakja lefelé szűkülő, alja teknős, helyenként lapos. A felszíntől számítva 110-130 cm mélységet ért el, a sárga altalajba 50-70 cm-t mélyült. A feltárási felszínből észak- nyugati irányban kifutott, azonban északkelet felé íves vonallal záródott. Több sekély, amorf, lapos aljú gödör helyezkedett el mellette, aljukban egy-két cölöplyukkal. Utóbbiak keltezése bizonytalan, mivel nem mind­egyikből került elő keltezhető kerámia. Az árokkal lehatárolt területen kí­vül kora rézkori objektum nem került elő, a feltárt lelőhelyrészleten a kora rézkor időszaka mellett egy középső neolitikus gödröt és pár vaskori, szkíta gödröt tártak még fel. A 2014. évi kutatások Az M4 autópálya Törökszentmiklós-Kelet - Püspökladány közötti sza­kasz beruházáshoz kapcsolódóan Előzetes régészeti dokumentáció készült a nyomvonallal érintett területről, melynek során terepbejárást végeztünk az érintett nyomvonalszakaszon és annak környezetében. A terepi vizsgálatok érintették Kenderes-Kulis lelőhelyet is, ahol lehe­tőségünk nyílt nemcsak a nyomvonal környezetében, hanem az egész lelőhelyre kiterjedően kutatásokat végezni. Bár a növényi fedettség mi­att bizonyos részek bejárása nem volt lehetséges, a vizsgálat alá vont területek alapjánpontosítani tudtuk a lelőhely elhelyezkedését és kiter­jedését. A kerámiaszóródással fedett terület a kis dombra és annak lábára korlá­tozódott, körülbelül egy 200 m átmérőjű körben (6. kép). A legintenzívebb rész a dombon mutatkozott, a domb lábánál lecsökkent a leletanyag mennyisége, majd szinte teljesen el is tűnt. Az alacsonyabb, egykori vízmosásos területen szintén még sok kerámiatöredéket gyűjtöttünk, azonban ez a lemosódással, illetve a szántással magyarázható. A lelet­anyag legnagyobb része a kora rézkori tiszapolgári kultúra időszakába 5. kép: A 2008-ben feltárt kora rézkori objektumok 58

Next

/
Thumbnails
Contents