Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Kovács Katalin: Településszerkezeti sajátosságok Kenderes–Kulis kora rézkori lelőhelyén: az elmúlt évtizedek kutatási eredményei
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET 2. kép: Az 1962-ben feltárt I. és III. szelvény. A szintadatok a sárga altalaj szintjétől mért mélységek A csatorna északi oldalán jelölte ki az I felületet, egy 5x6 m-es szelvényt, melyben 40-50 cm-en jelentkezett a sárga altalaj (2. kép). A humuszos rétegből körülbelül 30 cm mélységben egy melléklet nélküli sír került elő, sírfoltját nem lehetett megfigyelni. A temetkezés egy bal oldalára zsugorított felnőtt vázát tartalmazta, tájolása nyugat-kelet 285° volt. A sír alatt egy nagyobb méretű gödörkomplexum helyezkedett el (l/A jelzéssel), melyből a tiszapolgári kultúra gazdag leletanyaga került elő, illetve ettől távolabb egy kisebb gödör részletét (l/B jelzéssel) tárták fel. A gödörkomplexum északi szélénél egy keskeny, mély (100 cm), enyhén íves árokrészlet futott (l/a jelzéssel), melyhez a belső, déli oldalánál két cölöplyuk kapcsolódott. Az árokkal párhuzamosan, attól északi irányban körülbelül 1,5 m távolságra, egy másik, hasonlóan keskeny és mély árok húzódott (l/b jelzéssel). A két árok paticsmorzsás betöltésében kevés tiszapolgári kerámiát és állatcsontot találtak. A feltárásnál megfigyelt viszonyok alapján Csalog Zsolt a sírt fiatalabbnak tartotta a gödörkomplexumnál, azonban az árkok és a gödörkomplexum viszonyát nem tudta megállapítani. Az árkok nyomonkövetése céljából egy 4,5x6 m nagyságú felületet (III. felület) nyitott meg az I. felület északi oldalához illeszkedve. Az új szelvényben az árkok tovább folytatódtak, közöttük egy sekély, összekötő árok (lll/c jelzéssel) került kibontásra. Az 5x10 m nagyságú II. felület a csatorna déli oldalán került kijelölésre (3. kép). A vastag, 75-80 cm-es paticsos, humuszos rétegben két cseréptörmelékből álló folt (ll/a és ll/b jelzéssel) jelentkezett 50-60 cm mélységben, melyeket Csalog Zsolt járószintként értelmezett. A sárga altalajba kilencdarab szabályos és egy bizonytalan cölöplyuk, illetve három gödör (ll/A, ll/B és ll/C jelzéssel) mélyedt. A gödrök közül az egyik egy cölöplyukatérintett, azonban igen sekély volt, így viszonyuk bizonytalan. Mind a humuszos rétegből, mind a gödrökből a tiszapolgári kultúra gazdag kerámiaanyaga került elő állatcsonttal és kőanyaggal egyetemben. . í «V/» 3. kép: Az 1962-ben feltárt II. és IV. szelvény. A szintadatok a sárga altalaj szintjétől mért mélységek Csalog Zsolt a cölöpszerkezetes épület tisztázása érdekében kibővítette a II. felületet nyugati irányban egy 6,5x9,5 m-es szelvénnyel (IV. felület). AII. felülethez hasonló vastag, 85 cm-es humuszos rétegben paticsma- radvány már alig volt, alatta ötdarab cölöplyuk és két gödör (IV/A és IV/B jelzéssel) rajzolódott ki. A felület nyugati sarkában, közvetlenül a sárga altalajon, égési nyomok jelentkeztek (Vl/a jelzéssel). A két szelvényben a cölöplyukak egy négyszögletes, 5x9 m nagyságú, északkelet-délnyugati tájolású épületet adtak ki. 56
