Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Fábián Szilvia: Újkőkori és rézkori településnyomok Sávoly határában
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Andráshida-Gébárti-tó,4Z lelőhelyeken, ugyanakkor Protobolerázi környezetben is mindig jelen vannak. Ilyen még a kihajló peremű tálforma, amely már a késő rézkori formák felé mutat (Kompolt 15.lh.,42 43 Battonya,44 Gyomaendrőd,45 Abony 49.,46 Abony Turjányos-dűlő,47 Stúrovo48). Ugyanez a forma, törésvonalán kis kerek bütyökkel, szintén a Protobolerázi időszakra keltezhető; párhuzamát megtaláljuk többek között Abony - Túrjányos- dűlőn49 és Stúrovoban.50 A 2. felületünktől nyugatra, a kisajátítási határon kívül eső, frissen beszántott területet bejárva, lokalizáltuk a feltárt felületünkön legtöbb gödörrel jelentkező java rézkori település további részét, ahonnan kova pengét, kerámiatöredékeket és egy körben, sugarasan körömbevagda- lással díszített orsógomb-töredékét gyűjtöttünk össze. Másik, hasonló sugarasan, beböködött pontokkal díszített darab a B-28-as gödörből látott napvilágot (3. tábla 6.) Mindkettőre jó analógiák találhatók Bajc- Vlkanovo,51 Nitriansky Hrádok - Vysoky breh,52 Pleissing-Holzfeld,53 Pusztaszentlászló-Deák-sűrűn,54 Zalaegerszeg-Andráshida-Gébárter- tó55 lelőhelyeken. Késő rézkor, Badeni komplexum Az utolsó, tipológiailag értékelhető kerámiaanyagot szolgáltató két gödör a B-19 és B-32 es volt, ahonnan származó kerámiatöredékek formai és készítési jegyei, illetve anyaguk alapján a Badeni komplexumhoz köthetők. Ezt támogatja még a kerámia díszítettségének szinte teljes hiánya és néhány jellegzetes tálforma. Sávoly-Bakos-dombon a tölcséres nyakú, éles törésvonalú kónikus tálak sokszor fekete, fényezett felületűek. Hasonló darabok szinte minden klasszikus badeni időszakra keltezett lelőhelyen megtalálhatók. Mind a lelőhelyre, mind az onnan előkerült leletanyagokra jó párhuzamként említhető a Hahót-Szartóri I lelőhely.56 Egy kétosztatú tál gombja és kis töredéke, a kihajló peremű kónikus és behúzott peremű tálak töredékei a Badeni komplexum klasszikus (baden llb) időszakára keltezi az objektumot (3. tábla 1-4.). Hasonló anyag számos lelőhelyről ismert a környékről is, többek között Balatonőszöd,57 Balatonkeresztúr,58 Tikos-Nyárfás-dűlő.59 A badeni telepnyomok nagyon szórványosak voltak; lehetséges, hogy csupán a badeni emberek által használt területről van szó. 42 HORVÁTH László András-SIMON Katalin 2003. Abb. 29.2. 43 BÁNFFY Eszter-T. BÍRÓ Katalin-VADAY Andrea 1997.10. kép 11,11. kép 11. 44 BONDÁR Mária-MATÚZ Edit- SZABÓ János József 1998.6. kép 5. 45 BONDÁR Mária 1999.1. kép 4. 46 RAJ NA András 2011.8-9. tábla. 47 FÁBIÁN Szilvia-MARTON Tibor-SERLEGI Gábor 2008.24-25. 48 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Vera 1979. Obr. 9,10. 49 FÁBIÁN Szilvia-MARTON Tibor-SERLEGI Gábor 2008.24-25. 50 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Vera 1979. Obr. 4.12-15. 51 TOCIK, Anton 1964. Tab. XIX. 9, XXVII. 5. 52 NÉMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, Vera 1964. Tab. IX. 16; XV. 25. 53 RUTTKAY, Elisabeth 1999. Taf. 6. 54 HORVÁTH László András-SIMON Katalin 2003. Abb. 31.13. 55 HORVÁTH László András-SIMON Katalin 2003. Abb. 29.13. 56 BÁNFFY Eszter 1996.36. képi. 57 HORVÁTH Tünde 2004.; 2012. 58 FÁBIÁN Szilvia 2004. 10-15.; FÁBIÁN Szilvia-SERLEGI Gábor 2009.; FÁBIÁN Szilvia 2014. 59 NÉMETH Péter Gergely-SIKLÓSI Zsuzsanna 2007.8. A kerámiaanyag értékelése A lelőhely tágabb környezetében több hasonló, néhány objektumból álló, kisebb-nagyobb mennyiségű kerámiaanyaggal rendelkező, változatos újkőkori és rézkori leletanyaggal fémjelzett lelőhelyek találhatók, melyek közül kiemelném a Zalai Mikrorégiós program keretében feltárt Zalaszentbalázs-pusztatetői és Hahót-Szartóri l-ll. lelőhelyeket, a Nagykanizsa-lnkey-kápolna mellett feltárt településnyomokat és a Kerka-völgyi mikrorégiós kutatás eredményeit, melyek nagyon sok analógiát adtak a Sávoly melletti lelőhely anyagához. A lelőhelyen az őskori megtelepedések nyomai kisebb csoportokban, elszórtan kerültek elő. Az objektumok szórványos jellege ellenére legalább hat régészeti kultúra emlékanyaga volt azonosítható a területen. Sávoly Bakos-dombon végigkövethető egy neolitikumtól induló és késő rézkorban lezáruló megte- lepedési horizont, amely a késő neolitikus Lengyeli kultúrától indul, majd tovább folytatódik a kora rézkor időszakában (lengyeli lllb), a középső rézkorban a Balaton-Lasinja kultúra idején, a java és késő rézkor forduló pontján (Furchenstich kerámia, Protobolerázi horizont), s amely még egy késő rézkori (klasszikus Baden) megtelepedéssel is kiegészül. A lelőhely legjelentősebb megtelepedése a középső és késő rézkor átmeneti időszakát jelentő Protobolerázi időszakra keltezhető, amelyhez 12 beásás anyaga tartozott. A lelőhely kutatását ugyan az M7 autópálya építése indokolta, eredményeként egy, az őskor folyamán hosszabb ideig, folyamatosan lakott területet sikerült azonosítanunk. Az objektumok szórványos jellege ellenére, a terület szondázása több, új hasznos információval szolgált a Kis-Balaton-medence település-szerkezeti kutatásának folytatásához. IRODALOM BÁNFFY Eszter 1996. Neolithic and Copper Age settlements at Hahót and Zala- szentbalázs (Zalaszentbalázs-Pusztatető, Hahót-Szartóri l-IL). Antaeus 22 (1995) 35-50. 1996. Újkőkori és rézkori települések Hahót és Zalaszentbalázs határában. Zalai Múzeum 6 (1996) 97-147. 2004. Újkőkori és rézkori megtelepülés a Kerka völgyében. Zalai Múzeum 13 (2004) 7-28. BÁNFFY Eszter - T. BÍRÓ Katalin - VADAY Andrea 1997. Újkőkori és rézkori telepnyomok Kompolt 15. számú lelőhelyen. Agria 33 (1997) 19-57. BONDÁR Mária 1999. Rézkori és kora bronzkori településmaradvány Gyomaendrő- dön. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20 (1999) 47-65. 2005. The Copper Age settlement at Zalabaksa. Antaeus 28 (2005) 271-283. BONDÁR Mária - D. MATÚZ Edit - SZABÓ János József 1998. Rézkori és bronzkori településnyomok Battonya határában. MFMÉ - Studia Archaeologia IV (1998) 7-53. 52
