Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Fábián Szilvia: Újkőkori és rézkori településnyomok Sávoly határában

TISICUM XXV. - REGESZET

B-36 objektum 120/477-476 Típusa: gödör

Objektum leírása: Szabálytalan alakú, egyenes aljú és oldalú sekély gödör, mivel a kisajátítási határ szélén feküdt csak az objektum felét tártuk fel.

Betöltése (R-36/1): világosszürke homok, vörös erdei talaj és humusz keveréke, tömör, R-0/2 réteg fedte.

Kora: középső rézkor

R-36/1 rétegből előkerült kerámiatöredékek:

1. Sárga színű, kerámiazúzalékkal soványított, jól égetett szalagfül töredéke. V.: 1,2 cm Ltsz.: 117.4.B36.4.

2. Szürke, erősen ívelt, finomra tört kerámiazúzalékkal soványított, jól égetett oldaltöredék. Mérete: 3x3 cm V.: 0,5 cm Ltsz.: 117.4.B36.5.

3. 7 db jellegtelen sárgásszürke színű, kerámiazúzalékkal soványított, közepesen égetett, erősen kopott oldaltöredékek. Közepes és vastagfalú házikerámiák töredékei.

B-37 objektum 119-120/476-477 Típusa: gödör

Objektum leírása: Ovális, egyenes aljú és oldalú sekély gödör.

Betöltése (R-37/1): világosszürke homok, vörös erdei talaj és humusz keveréke, tömör Kora: középső rézkor

R-37/1 rétegből előkerült kerámiatöredékek:

1. Szürke színű, kerámiazúzalékkal soványított, jól égetett, jellegtelen oldaltöredékek (2 db). Méretük: 5,3x2,7 cm 4,7x3,7 cm V.: 0,8-1,2 Ltsz.:

117.4.B37.1. Ltsz.: 117.4.B37.2.

A kerámiaanyag elemzése

A feltárás során összesen 1609 darab kerámiatöredék került feldolgozásra, amelyből a fentebb említett rossz megtartás miatt csupán 569 kerámiatöredék volt elemezhető és 1040 jellegtelen, erősen kopott cserép került selejtezésre.

Középső neolitikum, a Közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrája (KVK)

A B-1 objektum alsóbb rétegeiből előkerült két, pelyvás soványítású, erősen kopott oldaltöredék (1. tábla 6.), amelyen, halványan, de megfigyelhető volt a KVK keszthelyi csoportjának klasszikus íves mintája. A Marcali löszhát nyugati részén több közeli lelőhelyen találtak a KVK népességéhez köthető településnyomokat, mint például Tikos-Homokgöd- rökön4, Sávoly-Hupolagos5 és Szőkedencs-Cölömpös-árok6 lelőhelyen. Ezek a településnyomok azonban nagyon szórványosnak mondhatók, és más régészeti kultúra leleteivel együtt való előkerülésük nem értékelhető telepnyomként, sokkal inkább utalhat a Bánffy Eszter által felvetett

4 SERLEGI Gábor 2007.16-18.

5 NÉMETH Péter-SIKLÓSI Zsuzsanna 2007.18.

6 HONTI Szilvia-NÉMETH Péter 2007.20-22.

elképzelésre, miszerint ezt a területet a KVK emberei használták, talán földet műveltek ezen a vízhez közel eső területen. Hasonló jelenséget figyeltek meg a Kerka-völgyi terepbejárások alkalmával is.7

Késő neolitikum, a Lengyeli kultúra emlékanyaga

A lelőhelyen két gödörből, a B-20-ból és B-31-ből kerültek elő a késő neolitikus, lengyeli kultúrához köthető kerámiatöredékek (2. tábla 1-3.), de a közeli, pár száz méterre, délre található, Sávoly Benyíló-dűlő 2. lelőhelyen több települési objektumát is feltárták.8 A Lengyeli kultúra minden fázisában lakták mind a Kis-Balaton vidékét, mind a Kis-Balatontól a Mura partjáig húzódó területeket. Ugyan, a Marcali löszhát nyugati szélén csak szórványosabban találkozunk a településeivel, mint Sávoly Bakos-domb-dűlő és Benyíló-dűlő 2. lelőhelyen, de jelen vannak a térségben csakúgy, mint a Kis-Balaton mocsaras területéből kiemelkedő szigeteken.9 A legjellegzetesebb darab egy bikónikus edényke oldaltöredéke, amelynek törésvonalán egy kis lencse alakú bütyök található (2. tábla 2). Jó párhuzamát találjuk a már említett Sávoly Benyíló-dűlő 2.10 11 lelőhelyen és Zalaszentbalázs Pusztatető 1. objektumában." A többi bütyökkel díszített és fogóbütyökkel ellátott töredéknek is találunk megfelelőit ezen a lelőhelyen.12 Ez utóbbiaknak jó analógiája került elő a Hahót-Szartóri I. lelőhelyen is.13 A B-31-es gödörből került napvilágra egy olyan aljtöredék, amely gyékény vagy szövet lenyomatát őrizte meg (3. kép 2.). Érdekes módon a rosszul kiégett aljtöredék lemezesen szétvált aljának belsejében figyelhető meg a lenyomat, ami arra enged következtetni, hogy a még félkész edényt egy szövött felületre helyezték, ahol a szövési minta mélyen benyomódott, majd a befejezés után örökre magába zárta a mintát. Hasonló gyékénylenyomatos kerámiaaljak a késő neolitikus Tiszai és Lengyeli lelőhelyeken is előkerültek, többek között Hódmezővásárhely-Kökénydombon,14 Kúp-Egyesen is.15

Kora rézkor, Lengyeli kultúra emlékanyaga (lengyeli III)

A Lengyeli kultúra fiatalabb szakaszának leletanyagát a már említett B-1- es gödörben találtuk meg (1. tábla 1-5.). Erre az időszakra jellemző a korábbi nagy kiterjedésű falvakat felváltó kisebb tanyaszerű telepek megjelenése, amelyeket sokszor csak ideiglenes, néhány gödörből álló kis telepnyom jelez. A térségben sok hasonló késő Lengyeli kultúrára keltezhető lelőhelyet tártak fel, mint például Nagykanizsa Inkey kápolna,16 Balatonmagyaród-Hídvégpuszta17, és térképeztek fel a Kis-Balatoni,18 a Hahóti mikrorégiós programok19 és a délnyugat-dunántúli feltárások, leletmentések, terepbejárások kapcsán.20 A korszakra jellemző anyag7 BÁNFFY Eszter 2004.9.

8 MOLNÁR István-GALLINAZsolt 2005.277.; MOLNÁR István 2007.20.

9 BÁNFFY Eszter 2004.10.

10 Molnár István szíves szóbeli közlése.

11 BÁNFFY Eszter 1996.7. kép 4; 9. kép 3,7.

12 BÁNFFY Eszter 1996.9. képi.

13 BÁNFFY Eszter 1996.28. kép 1,2.

14 CSALOG József 1956.1. kép.

15 RICHTER Éva 2003.2. és 3. kép.

16 KALICZ Nándor 2003.7.

17 BÁNFFY Eszter 2004.11.

18 KÖLTŐ László-VÁNDOR László 1996.

19 BÁNFFY Eszter 1995., 1996

20 HORVÁTH László András-SIMON Katalin 2003.

50