Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Művészettörténeti tanulmányok - Csiszár Róbert: Portrék az első világháborús diplomácia világából – Zádor István rajzai a bukaresti béketárgyalások küldötteiről
CSISZÁR RÓBERT: PORTRÉK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS DIPLOMÁCIA VILÁGÁBÓL - ZÁPOR ISTVÁN RAJZAI A BUKARESTI BÉKETÁRGYALÁSOK KÜLDÖTTEIRŐL sához. Az első világháború kitörését megelőző évben (1913) kinevezték hadügyminiszterré, amely posztot 1914-ig töltötte be. Utódja Enver pasa volt. A háború alatt több sikeres csatát vezetett a 2. török hadsereg parancsnokaként. 1917 áprilisában a kaukázusi török hadsereg parancsnokaként irányításával sikerült a török erőknek megállítaniuk az orosz hadsereget. Kiemelkedő harcászati és taktikai ismeretekkel rendelkezett, amit főként németországi tartózkodása során sajátított el. A régi parlament feloszlatása után a szultán 1918-ban a 281. nagyvezírré tette. Ebben a jogkörben megtagadta az antantnak, hogy a Törökországban állomásozó német egységeket kiadják, és megkezdődött az ifjútörök mozgalom elleni per. Izzet pasa az ifjútörök sosem támogatta, hatalomra kerülése és az ifjútörök mozgalmat bukása után ő és a kabineté vádat emelt az ifjútörök kormány és az Ittihad központi bizottsága ellen. A vádnak két fő pontja volt: az ifjútörök kormány a parlament döntését megkerülve lépett be a világháborúba, illetve hogy az ifjútörökök kormányzása alatt több százezer örményt deportáltak és mészároltak le. 1918-ban a török delegáció tagja és egyik aláírója a bukaresti békeokmányoknak. 1919. május 19-én kinevezik hadügyminiszternek. Később Ahmed Tevfik pasa kormányában 1920-ban belügyminiszter, majd 1921-től külügyminiszter. Annak ellenére, hogy a török kalifátust 1924-ben megszüntették, haláláig határozottan támogatta annak visszaállítását. 1922. november 4-ig maradt hivatalában, amíg az oszmán állam feloszlott. 1923-ban nyugdíjba vonult. 1934-ben az Istanbul Electric Company igazgatósági tagja lett. 1928-ban megírta emlékiratait. 1937. március 31-én halt meg a török fővárosban, otthonában, Isztambulban. Karacaahmet-ben temették el. Katonai pályafutásáról több könyv jelent meg török nyelven. Ali Fuat Cebesoy írta róla: „magas szintű katonai és filozófiai ismeretekkel rendelkezett.” Rendkívül olvasott férfiú, korának művelt embere volt, emlékiratait páratlanul szép irodalmi stílusban írta meg.29 Muzaffer Bey Ahmed Izzet pasa adjutánsa. Őrnagy, 1918-ban a török küldöttség tagja a bukaresti béketárgyalásokon. Egy nap Tantiloff bolgár tábornok volt modellem. A rajz sikere feletti örömében 200 legfinomabb bolgár cigarettát dugott a zsebembe, aztán beültetett a fogatába s mindjárt magával vitt Tontcheff pénzügyminiszterhez. A pénzügyminiszter portretírozása után azonnal egy másik bolgár delegátus, Momtsiloff, a szobranje alelnöke, következett sorra. Mire ezzel a harmadik rajzzal is elkészültem, Tantiioff tábornok újabb modelleket hozott, de annyira ki voltam merülve, hogy másnapra kellett halasztanom Neresoff altábornagy és Kostoff szobranjetag portréját.30 Legfontosabb volt számomra az, hogy Kühlmann német külügyi államtitkár elvben hozzájárult a lerajzoláshoz, pontos időt azonban nagy elfoglaltsága miatt csak néhány nap múlva tűzhetett ki és hogy Mackensen március 15-én reggel 8 óra 15 perctől 9 óra 15 percig jelölt időt, amikor Schattensteinnek és nekem egyidejűleg ül modellt.31 Nyolc óra 15 perckor tehát pontosan a Feldmarschallnál voltunk, Schattenstein, ki nem volt katona, civilben, én egyenruhában. Egye célra előkészített teremben elrendezkedtünk, majd a szárnysegéd bejelentette, hogy munkára készen várunk. A tábornagy belépett. Az üdvözlés igen 29 http://www.atam.gov.tr/halas-i-vatan-cemiyeti/; HANDAN, Akme§e 2005. 25-98.; ERICKSON, Edward 2001.220. 30 ZÁDOR István 1934.195. 31 Uo. 197. 13. kép: Muzaffer bey portréja (1918.111.20.). Papír, ceruza udvarias volt, de mintha velem, a katonával szemben, magatartása egy árnyalattal hűvösebb lett volna. Hozzáfogtunk a munkához, Schattenstein festette (szédületes rutinnal fogott hozzá), én rajzoltam. Kis idő múlva Mackensen, némi éllel, azt kérdezte tőlem, hogy van az, hogy az osztrák-magyar hadseregben annyi tisztet foglalkoztatnak a front mögött? Excellenz, feleltem, ami engem illet, én Szerbiában súlyosan megsebesültem, sebesülésem konzekvenciáit még mindig érzem, és csak azóta vagyok hadifestő, amióta többszörös felülvizsgálaton harctéri szolgálatra alkalmatlannak minősítettek. Erre teljesen megváltozott, az addig szigorú katona igen kedves és beszédes lett, egy negyedórával megtoldotta az eredetileg megszabott hatvan percet és a végén igen melegen búcsúzott tőlem. Talán a legszebb portrémodellem volt ez a gyönyörű öregember, hófehér hajával, vastag szemöldökeivel és katonás, kemény arckifejezésével. Tudatában volt külső megjelenése varázsának és súlyt helyezett arra is, hogy a rajzon meglássék, hogy halálfejes huszáregyenruha van rajta.32 14. sz. kép Ludwig Friedrich August von Mackensen (Haus Leipnitz, Wittenberg megye, Poroszország, 1849. december 6. - Burghorn, 1945. november 8.). Szászországi születésű porosz királyi katonatiszt, német császári tábornagy. Édesapja Ludwig Mackensen (1817-1890) uradalmi intéző, majd földbirtokos gazdálkodó, édesanyja Marie Rink (1824-1916) volt. A dahlbergi községi elemi iskola elvégzése után 1859-ben a torgaui állami gimnáziumba került. Tanulmányai mellett zongorázni is tanult és, színköri eladásokban is részt vett. 1865-ben átment a hallei reálgimnáziumba. 1866-ban konfirmált. 1868-ban a mai 12. osztálynak megfelelő 32 Uo. 198. 475