Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Művészettörténeti tanulmányok - Csiszár Róbert: Portrék az első világháborús diplomácia világából – Zádor István rajzai a bukaresti béketárgyalások küldötteiről
TISICUM XXV. - MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A Fegyverszüneti feltételek, melyek egyfelől a román arcvonalon levő orosz és román hadseregek, másfelől az ugyanezen arcvonalon levő német, osztrák-magyar, bolgár és török haderők között köttettek meg. „1. §. A Dnyeszter és a Duna torkolata között bezárólag terjedő arcvonalon működő, Scserbacsev tábornok parancsnoksága alatt álló orosz hadseregek között, egyfelől és az ugyanazon arcvonalon elhelyezett József főherceg és Mackensen tábornagy parancsnoksága alatt álló német, osztrák-magyar, bulgár és török hadseregek között, másfelől az alábbi ideiglenes fegyverszünetre vonatkozó egyezmény köttetett meg azon időpontig, míg egész Oroszország alkotmányozó gyűlése a háború vagy a béke kérdése felett nem dönt. A román hadseregek, melyek Prezán tábornok parancsnoksága alatt működnek, és amelyek a román arcvonalnak egy részét alkották, szintén megkötik ezt az egyezményt, arra az időre, ameddig az orosz hadseregekkel a fegyverszünet a román arcvonalon tart. 2. §. Mindkét fél köteles az ellenségeskedések megkezdését 72 órával előbb bejelenteni. Jelen egyezmény magától megszűnik abban az esetben, ha a német, osztrák-magyar, bulgár és török erők támadást kezdenek a Balti-tenger és a Duna torkolata közötti arcvonal bármely szakaszán, legyen az bár a román arcvonalon kívül, vagy az ellenségeskedésnek a román, vagy az orosz hadseregek részéről megkezdése esetében. Ezen esetben is a másik felet 12 órával előbb kell értesíteni. 3. § Minden ellenségeskedés megszűnik az 1. §-ban említett arcvonalon azon időpontban, mihelyt jelen szerződés életbe lép. 4. § A légi hadműveleteket mindkét fél beszünteti, nemcsak az ellenséges vonalak felett, hanem egy, a tekintetbe jövő szerződő felek első vonalaitól számított 10 kilométeres széles sávon belül. - Ezen időben teljesen megszűnik a légi járművek tevékenysége is. 5. §. Nem engedhető meg járőröknek vagy magános csatároknak még egyenkénti kiküldése sem bármiféle feladattal a saját drótakadály vonalán túl. 6- §. Mindkét fél előőrseinek tilos a saját drótakadályok átlépése. 1. §. Mindkét fél kötelezi magát arra, hogy nem végeztet sem támadást előkészítő, sem az állás erősítését célzó munkálatokat. Csak az állások fenntartására szolgáló és a csapatok anyagi állapotának javítását (élelmezés, egészségügyi állapot) célzó munkálatok és barakkok építése vannak megengedve. 8. §. Azon pillanattól kezdve, amint ezen szerződés életbe lép, mindkét fél kötelezi magát arra, hogy nem ad ki parancsokat hadműveleti szállításokra, mozdulatokra és csoportosításokra, valamint nem is hajtja végre azokat a szállításokat és átcsoportosításokat, melyekre a parancsot december 5. után bezárólag adta volna ki. A fegyverszünet egész tartama alatt meg van engedve az egységek felváltása a hadtestek szakaszaiban, szintúgy egységek eltolása a hadseregek körleteiben, melyeknek célja a csapatok elhelyezésének és élelmezésének javítása. Nincsen megengedve valamely hadtest körletéből visszavont csapatok pótlása, csak ugyanolyan erejű osztagok által, melyek az 1. §-ban említett arcvonalon állnak. 9. §. Tilos a jelenleg az arcvonalon elhelyezett egységek gyengítése egyesek vagy egységek kivonása által, más arcvonalak megerősítése céljából. 10. §. A semleges öv a fegyverszünet tartama alatt a legelői levő drótakadályok között fekszik. Mesterséges akadályok hiányában azt a legelői levő árkok határolják vagy két olyan egyenes vonal között fekszik, melyeket az állások meghosszabbítása képez és táblákkal van megjelölve. A Duna deltájának vidékén a semleges övét a őzt. György ág alkotja. 11. §. A semleges övbe való belépés tilos. De fegyvertelen személyekkel szemben, kik nappal esetleg odatévednek erőszakos intézkedéseket nem fognak alkalmazni. 12. §. Bárki, aki a szerződő felek valamelyikéhez tartozik és aki nem veszi figyelembe a semleges övét, hadifogolynak fog tekintetni. 13. §. A semleges övben szeszes italok elárusítása, ajándékozása vagy fogyasztása tilos. 14. §. Ezen egyezmény tartama alatti viszálykodások a két fél kiküldötteinek döntése alá fognak bocsáttatni. A kiküldöttek találkozásának helyét és idejét hadi követek által fogják megállapítani. 15. §. Mindkét félnek jogában áll ezen egyezmény határozványainak módosítását javasolni. E célra egy ugyanolyan, teljes joggal felruházott bizottság hívandó össze, mint a jelenlegi. 16. §. Ez a fegyverszüneti egyezmény mindkét fél katonai vízi haderejére is vonatkozik. 17. §. Ezen egyezmény az aláírás pillanatában érvénybe lép. 18. §. A fegyverszünet érvényét veszti azon időponttól kezdve, amidőn egyfelől a központi hatalmak legfelsőbb hadvezetősége, másfelől a legfelsőbb orosz parancsnokság és a legfelsőbb román parancsnokság olyan fegyverszünetet köt meg, mely kimondottan a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő egész arcvonalat felöleli. 19. §. A kiküldöttek közvetítésével mindenik félnek ezen egyezménynek egy aláírott és franciául szerkesztett példánya adatik ki. Alulírottak azon kívánságuknak adnak kifejezést, hogy a Duna-torkolatok közötti területnek és a Fekete-tengeren, valamint valamennyi Duna-ágon Galacig való hajózásnak kérdését külön vegyes bizottság vitassa és állapítsa meg. József főherceg és v. Mackensen, Scserbacsev tábornok, tábornagy nevében: von Morgen s. k. altábornagy. Kelcsevski s. k. tábornok, a 9. orosz hadsereg parancsnoka. Prezán tábornok nevében: Lupescu s. k. tábornok.5 Félhivatalos tárgyalások a békekötésről A románokkal való félhivatalos tárgyalásokról Morgen Meiner Truppen Heldenkampfe című emlékiratában részletesen beszámol. Elmondja, hogy a román kormánytól kapott megbízás alapján Mitilineu őrnagy, békében Bukarest város rendőrfőnöke, több ízben felkereste őt azzal, hogy a békekötés feltételei felől puhatolózzék, és a román király és Mackensen közötti találkozást közvetítse. A megbeszélések ugyan nem voltak hivatalos jellegűek, azonban Mitilineunak és Morgen altábornagy- nak is megvoltak a megfelelő utasításai. Főképpen három kérdés képezte állandóan a megbeszélés tárgyát: 5 Uo. III. 85-88. 466
