Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Néprajzi tanulmányok - Bathó Edit: A jász viselet ékessége: a kerepélyes főkötő
BATHÓ EDIT: A JÁSZ VISELET ÉKESSÉGE: A KEREPÉLYES FŐKÖTŐ alkalommal is járt, de 1902. május 25-én első ízben hozta el feleségét a jászok fővárosába. A herényi vasútállomáson mintegy nyolcezer polgár várta a magas rangú vendégeket, s hintájukat zeneszóval és zászlókkal kísérték a Római Katolikus Plébániára. A megérkezés után a földbirtokos osztályhoz tartozó gazdanők küldöttsége tisztelettel köszöntötte Appo- nyi Albertnét, és szeretetük jeléül egy selyemmel bélelt díszdobozban elhelyezett, bordó bársony, aranyos jász főkötőt adtak át a nagyasszonynak. Apponyiné nagy örömmel fogadta az ajándékot, s közölte, hogy „délben az ebédnél már abban fog megjelenni.” S valóban, a Lehel szálló termeiben tartott díszlakomán Apponyi Albertné az aranycsipkés jász főkötőt viselte. A díszlakoma szónoka, Koncz Menyhért prépost-plébános ekkor mondta, hogy „azon pillanatban, amikor a jászberényi polgárnők kezeiből kegyesen elfogadott speciális aranyos főkötőt a fejére tette, belépett a jász hölgyek soraiba.”31 Apponyi Albertné elvitte magával a becses ajándékot, de akkor még nem gondolhatta, hogy az egykor majd visszakerül Jászberénybe. 1996. augusztus 11-én avatták fel Jászberényben gróf Apponyi Albert bronzból készült mellszobrát, amelyen a grófi család külföldön élő tagjai is részt vettek. Az ünnepi szentmise után a családtagok első útja a múzeumba vezetett, ahol az unoka, Apponyi Éva átadta nagyanyja féltve őrzött kincsét, az aranyos jász főkötőt, amely a történelem viszontagságai ellenére is épen megmaradt. így került vissza 94 év után a híres jász főkötő Jászberénybe.32 (9. sz. fotó) 9. Gróf Apponyi Albertné jász főkötője, 1902; Jász Múzeum A főkötőket Jászság-szerte ügyes kezű varróasszonyok készítették. A korábbi századokból sajnos nem maradt fenn főkötővarró asszony neve, de a XIX. század végén, XX. század elején Jászdózsán Herédi Csuka 31 SUGÁRNÉ KONCSEK Aranka 1996.4. 32 BATHÓ Edit 2002.164. 10. Kék bársony jász főkötő (jászberényi típus); Jász Múzeum A fényszarui varróasszonyok a főkötők belsejébe vastag kartonpapírt varrtak, amelyek ezáltal keményebb tartásúvá váltak. Ugyanakkor szívesen alkalmazták a főkötő közepének szív alakú kiképzését is. A Jászapátin varrott főkötők laposabbak voltak, és előszeretettel 33 ERDÉSZ Sándor 1956.178. 34 Luby Margit gyűjtése, Jászapáti, 1954-1957. JMA. 930-06 35 Saját gyűjtés, Jászfényszaru, 2005. Anna és testvére, Rózsika,33 Jászapátin Nagy F. Katalin,34 Jászfénysza- run pedig Nagy Istvánná Molnár Terézia35 volt híres főkötővarró. Reánk maradt munkáik alapján jól meg lehet különböztetni az egyes varróműhelyek sajátosságait. Ugyan valamennyi jász főkötő, az adott fejformához igazítva, azonos mintára készült, de mégis voltak közöttük apró eltérések. A Jászberényben és Jászfényszarun készült főkötők klasszikusabb formát képviseltek: a gömbölyded formájú, alábélelt bársony főkötőre rávarrott arany- vagy ezüstcsipke sorok a fejtetőn egy, 3-4 cm átmérőjű, kerek formát képeztek, amelyet körbevarrtak, vagy pedig rátétszerűen rávarrtak a csipkére. A kerepélyek általában azonosak voltak a főkötő anyagával, és nem lehetett őket lecserélni. A herényi főkötők kerepélye a hosszúság tekintetében is különbözött a többi varróműhelyétől, mert nem hagyták olyan hosszúra, és a sarkait lekerekítették. Jól megfigyelhető ez gróf Apponyi Albertné főkötőjén is. (10. sz. fotó) 447
