Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Néprajzi tanulmányok - Bathó Edit: A jász viselet ékessége: a kerepélyes főkötő

BATHÓ EDIT: A JÁSZ VISELET ÉKESSÉGE: A KEREPÉLYES FŐKÖTŐ

6. Zöld bársony menyecskefőkötő; Jász Múzeum

A XIX. század végéig szokás volt a Jászságban a főkötőre csipkeszerű fehér fátyolt borítani vagy kötni, s így mentek az új asszonyok a templomba. A jászberényi születésű Déryné Széppataki Róza fecskefészeknek nevezte a jász asszonyok főkötőjét, amelyre, „ha valahová elmentek, fátyolt tűztek a tetejére, s így függött le róla.’’9 Színpompás látványukról így ír Palugyai Imre 1854-ben: „Fejüket arany vagy ezüst csipkéből mesterkéz által összeillesztett gömbölyded tetejű főkötő fedi, mellyet fehér, átlátszó finom csipkézet borít.”10 A fátylat csak az

első gyermek születéséig viselhették az asszonyok, utána letették, s továbbadták a család nőtagjainak.

A gömbölyded alakú, jászsági cifra főkötő általában kék vagy veres (meggybordó), ritkábban zöld, dohányszínű (tubákszínű) vagy halványlila (violaszín) bársonyból készült, amelyet zsúfoltan beborítottak arany vagy ezüst, ún. pávafarkas csipkével, gallonnal." A kék bársony alapon ezüstös főkötőt a redemptus asszonyok viselték, míg a meggybordó, aranycsipkés főkötőt a redemptus-nemes asszonyok. A főkötő szalagja (kerepénye) gyakran levehető volt, hogy adott esetben a szoknyával azonos színűre cserélhessék. Jászdózsán úgy tartották, hogy a főkötő szalagjának mindig olyannak kell lennie, mint a szoknya színe. A főkötőt mindig szorosan a konty fölé tették, s kétujjnyi vékony pertlivel a kerepély alatt kötötték össze. A főkötő felső pereme csupán a fejtető közepéig ért, ahol egy franciakapoccsal akasztották a hajba, hogy biztosabban álljon.12 A menyecskefőkötők szélét berakott, keskeny, fekete szaténszalag csíkkal szegték be. Ezt a főkötőt a fiatalasszonyok csak néhány évig, általában 20-25 éves korukig viselhették. A fekete szín a XIX. században új színként jelent meg a magyar paraszti viseletben, és ekkor még nem a gyász, hanem az ünnepélyesség kifejezője volt.13 (7. sz. fotó)

A jászberényi Nagyboldogasszony templom kriptájának 2007-ben történt régészeti feltárásakor napvilágra került főkötők között már ott találtuk a kerepélyes főkötők elődjét is. Az 1803. október 27- én elhunyt, 24 esztendős fiatalasszony, Kiss Pálné Mizsey Klára14 kerepélyes főkötője 204 esztendőn keresztül nyugodott a kriptában. Napvilágra kerülésekor „a főkötő már igen rossz állapotban volt, mert a magas páratartalom és a test lebomlása a textília szétesését is felgyorsította. Az anyag színezéke, valamint a textilszál elemi szálainak kötelékei, kötőanyagai nagyobbrészt felbomlottak, ezáltal az

7. Jász főkötők az alattyáni helytörténeti gyűjteményben

9 RÉZ Pál (szerk.) 1955.47.

10 PALUGYAI Imre 1854.135.

11 Gallon: Borte szalagszövéssel vagy fonatolással előállított, olykor fémszálas paszomány.

12 ERDÉSZ Sándor 1955. DAMNA 388-64.; BATHÓ Edit 2000.270.

13 GÁBORJÁN Alice 1967.172,

14 Halottak anyakönyve, Jászberény, 1803. - Nagyboldogasszony r. k. Plébánia irattára.

445