Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Örsi Julianna: Adatok Szeged XVIII–XIX. századi társadalmi összetételének megrajzolásához
TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK két góljával már 3:0-ra vezetett a csapat, amikor az abonyi vasutasok szépíteni tudtak a fordulásig (a félidő 3:1 volt Tiszafüred javára). A Füzesabonyi VSC hazai pályán csak a II. félidőben tudott felülkerekedni. A tudósító szükségesnek is tartotta leírni: „...A mérkőzés két ellentétes félidőből állt, az elsőben a jól játszó vendégek megérdemelten jutottak vezetéshez, utána azonban a jobb erőben lévő és feljavuló füzesabonyiak biztosan fordították meg a javukra a mérkőzés sorsát.”35 Ezzel együtt az őszi szezon nagyon rosszul ért véget. Tiszafüred a 15. helyen végzett, és csak hét pontot szerzett. A 15 mérkőzésből csak kettőt nyert meg, a három döntetlen mellett tíz vereséget könyvelhetett el. Tizenhét gólt ért el, miközben 57-szer zörgött a csapat hálója.36 Utólag nehéz kideríteni, mi állhatott a példátlanul gyenge őszi szezon hátterében. A tudósításokban közölt összeállításokból az derül ki, hogy az első öt-hat fordulóban szokatlan összeállításban és főleg új védelemmel játszott a csapat. Az Apc vagy a Lőrinci elleni meccsen a Madarász - Tóth II, Tóth I, Farkas I - Szamosvári, Bohácsi - Fótos, Halmai, Négyesi, Farkas II, Megyeri összeállítású csapat szerepelt, ahol a védelem és a csatársor is új összetételűnek tűnik. A tudósítók több esetben jelzik, hogy a csapatból csak a fedezetpár (Szamosvári, Bohácsi), valamint a jobbszélső (Fótos - aki egyébként legtöbbször balszélső volt) és a balösszekötő (Farkas II.) játéka érdemel említést.37 38 Madarász kapus több tizenegyest is védett, és a csapat védelme csak akkor „keményedett fel” - a szó átvitt és tényleges értelmében is -, amikor a 7-8. fordulóban újra szerepet kapott a Farkas I, Bodnár, Barna vagy a Tóth I, Szukop, Barna hármas. Talán meglepő, de még a hevesi 7:0 arányú füredi vereség után is azt találja említésre méltónak a tudósító, hogy a „vendégek közül a Barna által vezényelt közvetlen védelem és a jobbszárny játéka érdemel dicséretet.”33 Az sem lehet véletlen, hogy a szezon végén edzőváltozás történt. Az 1958. december 7-i, Gyöngyösi Spartacus elleni győztes meccsen már újra Veress József volt az edző. Különben a közönség is élénken reagált a fejleményekre. A szezon elején még négyszáz fő volt a nézőszám, ám ez a vereségek hatására fokozatosan előbb háromszázra, majd drasztikusan csökkent. A november 9-i, Verpeléti Flonvéd ellen itthon elvesztett meccsre már csak százötven néző volt kíváncsi.39 1959. március 1-jén kezdődött a tavaszi szezon, immár hagyományosan rosszul. Az első hat forduló ugyanis öt vereséget hozott: Hatvani Kinizsi - Tiszafüredi Petőfi 4:1, Tiszafüredi Petőfi - Gyöngyösi Honvéd 0:2, Gyöngyösi Bányász - Tiszafüredi Petőfi 3:1, Tiszafüredi Petőfi - Egri Spartacus 1:2, Adács - Tiszafüredi Petőfi 3:0. Ezt csak a második fordulóbeli győzelem (Tiszafüredi Petőfi - Selyp 1:0) szakította meg. Ekkor a füredi csapat újra a tabella végén találta magát. Hanem ezután egyfajta feltámadás következett. 1959. április 27-én ugyanis, a tavaszi szezon hetedik fordulójában, Tiszafüreden hatszáz néző előtt a Tiszafüredi Petőfi alaposan, 7:2-re megverte a Recski Bányászt. Balogh három, Szabó két gólt szerzett, mellettük Fótos és Szamosvári volt még a füredi góllövő. A Petőfi új edzője, Gombácsy Zoltán a következő 35 Népújság., 1958. december 17.6. 36 Az 1958/59-es bajnoki évad 1958. évi, őszi szezonjának értékeléséhez a Népújság 1958. augusztus 30., szeptember 3., 10., 17., 24., október 1., 8., 15., 22., 24., 29., november 5., 12., 26., december 3., december 10., 17., és 18-i számainak tudósításait és híradásait használtuk fel. 37 Népújság, 1958. szeptember 24.6. 38 Népújság, 1958. november 27.6. 39 Népújság, 1958. november 12.6. csapatot küldte a pályára: Vámosi - Csorna, Szukop, Tóth I, - Remenyik, Kiss-Szabó, Balogh, Szamosvári, Megyeri, Fótos. A tudósító az alábbi módon összegzett. „A tiszafüredi csapatnak úgylátszik (így!), jót tett az edzőváltozás, régen láttuk ilyen jól, ilyen lelkesen futballozni. Jó: a tiszafüredi közvetlen védelem, Balogh, Szamosvári." A következő héten idegenben győzött a csapat: Verpeléti Honvéd - Tiszafüredi Petőfi 0:2. „...A tiszafürediek rajtaütésszerű, gyors előretörések után érték el góljaikat a gyors Balogh révén.” Egy megingás után (Bélapátfalvi Építők - Tiszafüredi Petőfi 1:0) egy újabb győzelem (Tiszafüredi Petőfi - Hevesi MEDOSZ 4:2) már azt jelezte, hogy közeleg a bajnokság hajrája, és a füredi csapat ki akarja harcolni a bennmaradást. Gyöngyösön a Gyöngyösi Spartacus elleni 5:3-ra elveszített meccs már valóságos gólpárbajban vívott küzdelemnek számított, hisz a félidőben még 3:3- ra álltak a csapatok. Ezután egy elmaradt mérkőzés pontjait a füredieknek ítélték (Tiszafüredi Petőfi - Füzesabonyi VSC), majd jött a három utolsó forduló, a hajrá. Ennek nyitányaként a Petőfi hazai pályán lelépte az Apci Vasast (Tiszafüredi Petőfi - Apci Vasas 5:0) és itthon legyőzte a lőrinci csapatot (Tiszafüredi Petőfi - Lőrinci Erőmű 1:0). Az utolsó fordulóban 3:0-ra kikapott ugyan Rózsaszentmártonban, de a bajnokság végén sikerült a 14. helyet megszereznie. A hajrában a hazai mérkőzéseket olykor hétszáz néző szurkolta végig. A harminc mérkőzésen a tiszafüredi csapat 21 pontot szerzett. Az egész évadban kilenc mérkőzést nyert meg, háromszor játszott döntetlent, és 18 alkalommal kapott ki. Nagyon gyenge őszi szezont kellett helyrehozni: tavasszal hét alkalommal győzött és nyolcszor veszített, tehát majdnem 50%-os teljesítményt nyújtott. Ez 14 tavaszi pontot ért, ami nagy javulásnak számított. A gyatra őszi szezon viszont alaposan elrontotta a csapat gólarányát. A bajnokság során a Tiszafüredi Petőfi a mezőnyben a második legtöbb gólt kapta (84), viszont rúgott 42 gólt. Ebből 13 gólt Balogh Pál, tíz gólt pedig Szabó László lőtt, ami még megyei szinten is szép egyéni teljesítménynek számított. Igen jellemző, hogy az 1958/59-es évad során a csapatban összesen 25 játékos szerepelt. A Madarász, Vámosi, Tóth II, Tóth I, Farkas I, Farkas II, Bodnár, Barna, Remenyik, Csorna L, Szukop, Szamosvári, Bohácsi, Fótos, Halmai, Négyesi, Balogh I, Balogh II. Szabó, Négyesi, Megyeri, Szerencsi, Kiss, László, Ferenczi játékoskeret elvileg bőségesnek mutatkozott. Úgy tűnhet azonban, hogy a csapat stabil szerkezetét nem sikerült megtalálni. A kétszeri edzőcsere sem igazán segített ebben. A táblázat végeredménye ugyan azt mutatja, hogy a csapat elvileg megmenekült a kieséstől, az 1959/60-as évadban mégsem találjuk a tiszafüredieket a Heves megyei bajnokság I. osztályában, mert végül a megyei bajnokság átszervezése miatt mégis kiesett. így a jelzett bajnoki évadban a megyei II. osztálynak megfelelő összevont járási bajnokságban szerepelt. 1959. augusztus 20-án kezdődtek meg az összevont járási bajnokság küzdelmei, melybe 14 csapat nevezett be: a Tiszafüredi Petőfi, az Adács, a Gyöngyösi Spartacus II., a Szűcsi Bányász, a Gyöngyöshalász, a Vámosgyörk, a Detk, a Kompolt, a Füzesabonyi VSC, a Nagygombosi Tsz, a Gyöngyösoroszi, a Selypi Építők, az Egri SC II. és a Kápolna csapata. Végül a Detk visszalépett, így 13 csapat alkotta a mezőnyt. A kezdeti bizonytalankodást (szeptemberben döntetlen Szűcsiben, vereség Nagygomboson) követően a füredi csapat magára talált, és a szezont - egy elmaradt mérkőzés mellett - egy pontra lemaradva, tíz mérkőzésből nyolcat megnyerve egy-egy döntetlennel és vereséggel, 17 ponttal a második helyen zárta, így jó pozícióból várta a tavaszt. A leggyakoribb 404
