Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Örsi Julianna: Adatok Szeged XVIII–XIX. századi társadalmi összetételének megrajzolásához
Vadász István A Tiszafüredi Petőfi SK, a Tiszafüredi Bástya SK és a Tiszafüredi Petőfi SC időszaka (1951-1963) A tiszafüredi sportegyesület történetében 1950 végétől olyan időszak kezdődött, amikor a sport államosítása kiteljesedett, és ez a sportirányítás centralizálásában is megmutatkozott. Ennek előjelei természetesen már az ezt megelőző két-három évben is megmutatkoztak, hisz a Tiszafüredi Barátság SE nevének megváltoztatása, illetve a Tiszafüredi Dolgozók SE névválasztása is központi intézkedés nyomán születhetett. Országos szinten már 1948 márciusában megalakult az Országos Sporthivatal, de a sportélet feletti ellenőrzés szempontjából legalább ilyen jelentőségű volt a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztálya, illetve a Magyar Dolgozók Pártja sportkollégiuma. A centralizálás következő lépése az volt, hogy 1951 januárjában megjelent az 1951. évi 2. törvényerejű rendelet, amely elrendelte az Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) létrehozását. Rövidesen megalakultak az OTSB alá rendelt megyei testnevelési és sportbizottságok, majd azok járási-városi egységei, a járási/városi testnevelési és sportbizottságok, amelyek a központi akarat végrehajtásának eszközei lettek. Ezzel párhuzamosan haladt a szakszervezetekhez kötődő sportegyesületek átalakítása. Ez a folyamat érhető tetten abban a tömeges és igen gyakori névváltoztatásban, amely 1948-1949-től bontakozott ki a helyi sportkluboknál. Központi útmutatók alapján, gyakran a budapesti vagy területi hivatalok kiküldöttei jelenlétében bonyolították le a fúziót kimondó közgyűléseket. Ezek egyben jó alkalmat kínáltak a szükséges politikai tisztogatásra is. A községekben a sportegyesületek vezetését a sokszínű ifjúsági szervezeteket felváltó - a többpártrendszer felszámolása eszközeként is használt - Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége (EPOSZ) helyi csoportjaira bízták. Nagyobb településeken a munkahelyekre támaszkodva szakszervezeti hátterű, az ágazati szakszervezetek égisze alatt működtetett egyesületek hálózata alakult ki. Szinte minden foglalkozáscsoportnak, ágazatnak megvolt a központilag szervezett, központi ajánlás alapján elnevezett sportegyesülete. így jöttek létre a Vasas, a Bányász, a Vörös Lobogó, a Vörös Meteor, a Petőfi, az Építők, a Lokomotív, az Előre, a Szikra, a Lendület vagy a Traktor elnevezésű együttesek a vas- és fémipari dolgozók, a bányászok, az építőipari dolgozók, a vasutasok, a közúti közlekedési dolgozók számára. A Traktor nevű egyesületek az állami gazdaságok dolgozóit célozták meg, a Vörös Meteor a kereskedelmi és pénzügyi ágazat klubja lett. A tanácsi, közszolgálati dolgozók egyesülete országszerte a Petőfi SE elnevezést kapta. Később néhány esetben változott a sportegyesületek elnevezése. A Bástya nevű szakszervezeti sportegyesületekhez öt szakma képviselői: a pedagógusok, az orvos és egészségügyi dolgozók, az állami-tanácsi apparátusok dolgozói, illetve a helyiipari dolgozók tartoztak. A fent leírtak következtében az 1950-es évek első felében egy végletekig központosított szakszervezeti sportegyesületi rendszer jött létre, amely az 1956-os forradalom következtében hetek alatt szétesett. Az államosított sportélet ugyanakkor alkalmat teremtett a társadalom egészére kiterjedő tömegsportmozgalom bevezetésére is, szemben a korábbi rendszer részben üzleti alapú, részint a társadalom felsőbb csoportjaira korlátozódó sportjával.1 1 HORVÁTH Zsolt 2003.21-25. A fenti országos tendencia mellett még egy másik folyamat is alapvetően hatott Tiszafüred sport- és társadalmi-gazdasági életére - az államszocializmusnak nevezett, diktatórikus politikai rendszer kialakulásán túl. Nevezetesen a közigazgatás átszervezése, amelynek következtében Tiszafüred és a korábbi Tiszafüredi járás tiszántúli része 1950-ben Heves megyéből Szolnok megyéhez került. Ez azért is fontos, mert 1950 végén megszüntették a labdarúgók szövetségének kerületi rendszerét, és a sportág területi irányítása, szervezése az ország közigazgatási egységeihez, a megyékhez, illetve a megyéken belüli járásokhoz, városokhoz igazodott. Jelenleg nincs információnk arról, pontosan mikor változott meg a Tiszafüredi Dolgozók SE neve Tiszafüredi Petőfi Sportkörre. Abból kiindulva, hogy a kezdetben tíz szakszervezeti irányítású sportegyesületi rendszer megszervezése egy 1951. január 29-én kelt SZOT határozat alapján kezdődött, úgy véljük: a Tiszafüredi Petőfi SK 1951 elején, még a tavaszi-őszi rendszerű bajnokság indulása előtt kellett, hogy megalakuljon. Az egyesület neve egészen precízen így hangzott: „Petőfi Sportegyesület Tiszafüredi Sportköre”. Ez önmagában is jelzi, hogy egy nagyobb szervezeti egység helyi szervezetéről van szó - ahogyan az egy centralizált szervezeti struktúrából következik. Pillanatnyilag azt tudjuk, hogy a Tiszafüredi Petőfi SK a Szolnok megyei I. osztályú bajnokságban indult 1951-ben. Egy másik forrás azt jelzi, hogy a korábbi Tiszafüredi Dolgozók SE II. csapata Szolnok megye Tiszafüredi járási bajnokságában szerepelt. Jelenlegi ismereteink szerint a Tiszafüredi járási bajnokságot 1952-ben és 1953-ban szervezték meg, így nem tudjuk, hogy az 1951-es esztendőben mi történt a Tiszafüredi Dolgozók SE II. csapatával. Arra vannak adatok, hogy az említett, 1952-es járási bajnokságban indult a Tiszafüredi Petőfi (minden bizonnyal a II. csapata), az 1953-ban indított járási bajnokságban viszont már másik két tiszafüredi csapat, a Tiszafüredi Lokomotív SK és a Tiszafüred-Kócsi Állami Gazdaság Sportköre is indított labdarúgó csapatot.2 A Szolnok megyei I. osztályú bajnokság 1951-es évadjáról csak a csoport- beosztást, illetve a végeredményt ismerjük. A Tiszafüredi Petőfi SK ellenfelei az 1951-es bajnokságban a következő csapatok voltak: Jászberényi Építők, Martfűi Vörös Lobogó, Szolnoki Dózsa, Szolnoki Honvéd, Mezőtúri Építők, Kisújszállási Lokomotív, Szolnoki Petőfi, Törökszentmiklósi Vasas, Kunhegyesi SK, Újszászi Lokomotív, Karcagi Petőfi, Jászapáti Lokomotív, Kunszentmártoni Petőfi. A tiszafüredi csapattal együtt tehát 14 együttes versenyzett a bajnokságban. Itt a Tiszafüredi Petőfi a 12. helyet szerezte meg: 26 mérkőzésen összesen húsz pontot gyűjtött. Kilencszer győzött, 15-ször szenvedett vereséget és kétszer döntetlent játszott. A negatív gól- különbség (28-58) is jelzi, hogy elég szerény eredményt ért el a csapat. 2 Szolnokmegyei Néplap. 1952. június 28. 6. A hírlap beszámolója szerint véget ért a Tiszafüredi járási labdarúgó bajnokság. A sorrend: 1. Tiszafüredi Petőfi II, 2. Kocsi Állami Gazdasági SK, 3. Tiszaszentimrei SK, 4. Tiszaszőlősi SK, 5. Tiszaderzsi SK, 6. Nagyiváni SK, 7. Tiszaigari SK, 8. Tiszaigari Állami Gazdasági SK. 397
