Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Örsi Julianna: Adatok Szeged XVIII–XIX. századi társadalmi összetételének megrajzolásához
TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Blahorium (Vlahföld) is akad. Arra vonatkozólag nincs adatunk, hogy tartós lett-e a városban való tartózkodás. Annyi bizonyos, hogy 1740-1747 között 56 fő fizette meg a polgári cenzust (polgárjogot).8 Valamennyien római katolikusok voltak. A beköltözők több mint fele német (27), 23 magyar, 3 bohemus, 1 perzsa, 2 fő nemzetiségét nem jegyezték fel. A következő kimutatásunk a polgárjogot nyertekről 1776-ban készült.9 A jegyzékben 122 fő szerepel, akik közül 106-an római katolikusok, és 16-an görög nem egyesült vallásúak, azaz görögkeletiek. Ez utóbbiak a görög kereskedők néven ismert csoport. Rajtuk kívül 14 személy űz még valamiféle kereskedést (kereskedő: 3, vászonkereskedő: 3, mészáros: 2, halkereskedő: 2, fakereskedő: 2, vasárus: 1, kufár: 1). A polgárjogot nyertek közel fele hospes (50 fő - 40,98%), a többiek iparosok (37 - 30,33%). Némi megszorítással 4 főt nevezhetünk értelmiséginek (3 építész, 1 vice kincstárnok). Ha a polgárjogot kérelmezők származáshelyét nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy 87-en szegediek (71,37%), 11 -en Magyar- ország különböző településeiről érkeztek, 11-en külhoniak (Ausztria: 4, Bohémia: 2, Bavaria, Németország, Svájc, Szlavónia, Macedóniai-1). Összesítve 1780-1815 között a származási helyeket megállapíthatjuk, hogy a 600 főből idegen származású 117 fő. Tehát 19,5% idegen, azaz helybeli a polgárjogot nyertek négyötöde.10 11 Az idegenek ekkor elsősorban északnyugat felől érkeztek (Pozsony, Komárom, Nyitra, Liptó, Tren- csén megye, valamint néhányan Ausztriából és a Dunántúlról." 1783 és 1790 évet összehasonlítva a befogadott polgárok között legtöbben vannak a fogadósok, kocsmárosok, serfőzők (31,88%-50,85%). Őket követik a szabók, szűcsök, szűrszabók, takácsok (23,19%-8,48%), vargák, csizmadiák (7,25%-15,25%), majd a fazekasok (13,44%-5,9 %).12 Bár két év adataiból nem lehet messzemenő következtetést levonni, de azt láthatjuk, hogy a településen egyre nagyobb szerepet kap a városiasodás erősödésével a vendéglátás. 1783-ban még szüksége van a városnak újabb kereskedőkre, de 1790-ben már nincs. A számok ingadozása arra a gyakorlatra is utal, hogy a befogadottak létszáma felvevő piac aktuális kapacitásától, tehát a lakosság igényétől függ. 1810-ből is megmaradt egy összeírás.13 A jegyzék szerint a Palánk városrészben ekkor 36 idegen (ebből 8 név lehúzva) tartózkodott, többségük (24 fő) iparossegédként (1 asztalos, 1 szabó, 4 kalapos, 2 szűcs, 1 varga, 1 kereskedő, 6 tímár, 3 sörfőző, 1 rézműves). 4 szolga, 2 szekeres. 9 főt nem tudtam beazonosítani. Eredetüket és előző lakhelyüket illetően egy kivételével mind külföldiek. (Moravia: 8, Germania: 7, Szilézia, Bohémia: 4-4, Bavaria: 3, Borussia, Carintia: 2-2, Ausztria, Saxonia, Italia, Transylvania, Schvarczwald, Polonia, Szepes megye: 1-1). Mindenkinek van közbeeső tartózkodási helye. Ebből következtethetünk, hogy a céh által előírt kötelező vándorlásról van szó, bár nagyobb a valószínűsége, hogy többen letelepedési szándékkal tartózkodnak a városban. Hosszabb ideje él Szegeden 1 fő - 24 éve, 3 fő 18-20 éve, 12 fő 4-11 éve, mindössze 3 fő az, aki 1-2 éve van a városban. Az összeírtak korcsoportja a következő: 17-24 éves 8 fő, 25-30 éves 1 fő, 31-40 éves 5-5 fő. Azon felüli: 2 fő. Valamennyien nőtlenek. 8 CSML Feudális összeírások - Szeged ö. 24. 9 CSML Feudális összeírások - Szeged ö. 24. 10 ÖRSI Julianna 2015.89. 11 Uo. 90. 12 Uo. 90. 13 CSML Feudális összeírások - Szeged ö. 14. Megtaláltuk a felvett polgárok összeírását, melyet 1833-1844 között vezettek.14 A listában 723 név szerepel, amelyek közül 494 polgárfi (68,33%), nem az 229 fő (31,67%). Ebből következik, hogy a jelentkezők kétharmada szegedi polgárnak a fia. A nagy többség római katolikus (708 - 97,93%). Van 6 görögkeleti és 9 óhitű. A polgárságot kérők 92,81 %-a (671 fő) magyar, 5,39%-a (38 fő) német. Van 6 szerb és 1 tót. Nem tudjuk 7 fő nemzetiségét. A polgárjog megszerzésének folyamata A polgárjogot a városi tanácstól kérni kellett. A jog elnyeréséhez akkor volt esélye a kérelmezőnek, ha a közös költségeket vállalni tudta (adózó lehetett), ingatlannal (ház) rendelkezett, a polgári cenzust kifizette, megfelelő magaviseletét tanúsított, iparos, kereskedő lévén szakmája űzé- sére szüksége volt a közösségnek. Ez a szabály nemcsak az optimális népsűrűség tartáshoz kellett, de a „hazai ipar”, azaz a településen élő iparosok és kereskedők védelmét is szolgálta a túlkínálat ellen. A tanács körültekintő eljárás után döntött, hogy megadja-e a polgárjogot, mennyi időre szól a letelepedési engedély, és mennyi taxa lefizetését kéri. 1776-ban 4-6-8 forintot kért személyenként. A XIX. századi döntésekben rendszerint szerepel az ispotály támogatása is. A tanács a döntés előkészítésére két személyt bízott meg. Az előterjesztésre íme egy példa 1820-ból: „Jelen álló Peti János Niederlandbul Kuvin PistonI születés, Pápista, mesterségére vas szög készítő, az itten tévő idő meg maradhatása véget a Tettes Tanácsiul engedelmet nyervén minekutánna 3 és V2 esztendő ólta magát a Nemes Várossban tsendessen és jámborul viselte, említett mesterségét az egész publicumnak meg elégedésével folytatta, Polgári jussért esedezet kinek környül állási visgálatjára aláb Írattak ki rendeltetvén az 170. számra alázatossan jelentjük, hogy a nevezett könyörgőt azon diszesítésre érdemesnek találjuk kiváltképpen mert 5 esztendeig Katona vadász Hadik ezrednél szolgált és az ezüst medaliional jutalmaztatott Herczeg Rohán felségétül szabad kivándorlását meg nyerte, s’ valamint a Helybéli Királyi Hajóház Tisztség eötet különössen kiséri, előttünk eőtet Pillér Henrik Szoszollo Úr is ajánlotta. Szeged 21-a Jan. 820. Nagy Ferentz Tanátsbeli és Deput, Aigner Joseff tanátsbeli és Deput."'5 A javaslat elfogadása után a tanács döntött. 1800-ban például így hangzott egy határozat: „Kondász Illés s Kondász Pál helybeli Polgári származási Iff iák... a Polgári jussok elnyerésére alkalmasaknak találtatván, s ennél fogva e mai Tanáts Üiésbé a szokot hitöket letétele utánn a Polgárok sorába béirattatván. Meghagyatik fő Kamarás Pintér János Urnák hogy ezen uj Polgároktul Taxa fejében fejenként hat hat fkát a Tűzi tájra pedig két forintokat pengőben bé szerezzen, Polgár Mester Úr egyéberánt ezen Uj Polgárok által az ispotályra ajánlott ez által le is tett s akkor 5-5 fkát Öszvessen 10 f. illető hetekre szolgáltassa.”16 Nézzük egy nem polgár családból származó ifjú esetét is! „Polgárságért esedező Gyolay Istvány környülményeit meg visgálván tapasztalták, hogy a folyamodó helybéli nem Polgár fiú házzal, kerttel és szőllővel bíró, mesterségére nézve ugyan lakatos és még Legény, hanem arrul magáról adott írás által lemondott légyen jámbor magaviseletéről több Polgárok által ditsértetvén - Menyeknek folytában a Folyamodó Polgári Taxa Fejében 50, tűzi 2, és az Ispotályra 2 Fnak le fizetése mellett Pol14 CSML Feudális összeírások - Szeged ö. 26. 15 CSML Feudális összeírások - Szeged ö. 26. 16 CSML Szeged tjk. 1800. nro. 126. 392
