Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Bittner Bettina: A bedőlt falak néma falak? A lenyomatos paticsok vizsgálatának lehetőségei a késő neolitikumban az Alföldön
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Omladékkezelés Egyértelmű feltevés lehetne, hogy a leégett ház omladéka abban az esetben, ha nem történt az egykori járószinten planírozás, akkor teljes mértékben azon a helyen található meg, ahol az épület leégett és összeomlott. Azonban még egy egybefüggőnek, bolygatatlannak mondható omladék esetében is kevesebb paticsmennyiség található meg, mint ami egykor az épületet alkotta. Természetesen a tafonómiai hatást nem lehet kizárni, így annak szem előtt tartásával érdemes az omladékot és annak megtartását, mennyiségét vizsgálni. Emellett gyakran találhatóak pa- ticstöredékek gödrök,30 árkok vagy kutak31 betöltésében is, ami arra utal, hogy a háznak lehetett egy utólagos deponálása a településen található objektumokba. Éppen ezért lehetnek érdekesek azok az objektumok, melyek betöltésében feltűnően sok patics figyelhető meg. Összegzés Az alföldi késő neolitikus épületek omladékáiból származó paticsok vizsgálatának előzetes eredményeiből is jól látható, hogy ez a leletanyag típus is beilleszthető a kutatásba, ugyanis sokkal több információval rendelkezik, mint azt korábban feltételezhették. A lenyomatos paticsok megmutatják az egykori építéstechnikai megoldásokat és utalhatnak az egykori közösségek rítusainak részeire is. Emellett ha elfogadjuk, hogy szándékosan égették fel az épületeket, akkor a szükséges tüzelőanyag összegyűjtése és kezelése is összehangolt közösségi tevékenységre és jól szervezett társadalomra is utal. A lenyomatok alapján feltételezhetően merevbetétes építéstechnológiájú, favázas vályogszerkezetű épületekkel lehet számolni, amelyeknél a teherhordó szerkezet a favázszerkezet volt, a vályog pedig térkitöltő és hőszigetelő funkciójú. A házépítésnél nem csak a faanyagot illetően, hanem az agyag szempontjából is tudatos anyagszelektálás és kezelés valószínűsíthető. 15. kép: Polgár-Csőszhalom - Padlótöredék felszínén lenyomattal (str. 940) 30 A közép-németországi Haldensleben-Beberdüker késő bronzkori-kora vaskori lelőhelyen került elő egy gödör, melynek betöltésében 250 kg-nyi patics volt deponálva. KNOLL, Franziska 2012. 31 Polgár-Csőszhalom horizontális településén található egyik kút - 272. számú objektum - betöltésének legfelső rétegében került elő 1,1 m vastagságú, erősen paticsos, omladékos, égett réteg. A kút rendhagyó betöltése -126- 133 edényből álló együttes, erősen hamus, laza réteg, paticsszemcsékkel kevert sárga agyag és az omladék réteg - feltehetően valamilyen rítusra utal. 16. kép: Polgár-Bosnyákdomb-Paticstöredék levéllenyomattal (str. 817) sebők Katalin-FARAGÓ Norbert-HAJDÚ Zsigmond-ANDERS AlexandraRACZKY Pál 2013. 55-58., 2. kép. 38 14. kép: Polgár-Csőszhalom - Padlótöredék felszínén lenyomattal (str. 1028)
