Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 25. kép: A szolnoki gótikus plébániatemplom elméleti rekonstrukciója (KERTÉSZ Róbert-SZŐKE Balázs 2016.22.27. ábra) den bizonnyal ebben a piac/vásártéren állt gótikus plébániatemplomban temették el 1483-ban. (25. kép) Noha okleveles adatok nem állnak rendelkezésünkre, az épület méreteinek figyelembevételével, illetőleg a lovagalakos sírkőtöredék ismeretében elképzelhetőnek tűnik, hogy a templomot gyaníthatóan a kegyúri jogokat gyakorló Pálóci Imre emeltette a XV. század 70-es éveiben. A kegyúrnak ugyanis jogában állt az ottani temetkezés.165 Szolnok össznépessége a középkor végén cca. 750-800 fő körül járhatott, tehát a település lélekszáma nem indokolta volna, hogy egy ilyen nagyszabású egyházat létesítsenek.166 Ez arra utal, hogy Pálóci Imre óhatatlanul a reprezentációs tényezőt tekintette elsőrendűnek: az alapítás az építtető és családja fényét, tekintélyét jelezte. Azt megelőzően az épület helyén már állt egy román stílusú kőtemplom, amit még a tatárjárást követően emeltek az új településmag központjában.167 Ismert, hogy az olyan falusi egyházak esetében, mint amilyen a szolnoki volt, a XIII. század második felében és a XIV. században Is a meggyökeresedett hagyományokkal rendelkező gyakorlat elvárásaként még a román stílus volt a jellemző.168 Ennek az első piac/vásártéri templomnak a létére egyedül a Damjanich János Múzeum régészeti gyűjteményében található, leltározásán rózsaablak-töredék alapján következtetünk, amelyet nemrég publikált D. Mezey Alice művészettörténész.169 (27-28. kép) Korábbi álláspontunkat módosítva,170 a XIII. század közepére kel165 KERTÉSZ Róbert 2015.269. 166 KERTÉSZ Róbert 2015.282. 167 Elbontását követően az építőanyagát bizonyára felhasználták a gótikus egyházhoz. Lásd: KERTÉSZ Róbert 2015.269. 168 MAROSI Ernő 2008.118. 169 D. MEZEY Alice 2015.262.9. kép. 170 KERTÉSZ Róbert 2016.89. tezhető körmeneti kereszt, (4-5. kép) amely 1926-ben került elő a Tisza Szálló építésének földmunkái során, ugyanennek a piac/vásártéri román stílusú templomnak, majd az 1470-es években emelt, gótikus csarnoktemplomnak a liturgikus felszereléséhez tartozhatott. Templomunkra az 1550 őszén megkezdett várerődítési munkálatok dandárján nehéz időszak köszöntött. A magtár ugyanis még a következő év tavaszára sem készült el, és I. Ferdinánd király 1551. május 11-i levelében arról ír, hogy a váci püspök jobbágyai „annyi terményt ösz- szehordtak, hogy nincs elég alkalmas hely, a hova el tehetne rakni s Így félő, hogy megromlik.1,171 Ezzel magyarázható, hogy - amint Thallóczy Lajos megjegyezte - az élelem, bor és a takarmány „ideiglenesen a templomban volt elhelyezve”.'72 A problémák ellenére azonban története a másik szolnoki egyházi építménynél, a kora Árpád-kori alapokon nyugvó temetőkápolnánál mindenképpen szerencsésebben alakult, hiszen sem a grandiózus várépítészeti munkálatokkal összefüggésben, de az oszmán foglalást követően sem hordták el. Mi több, 1552 után az épület visszakapta eredeti funkcióját, és ahogy az 1571. évi defterből egyértelműen kiderül,173 keresztény templomként még évtizedekig, egészen a XVI. század utolsó harmadának elejéig bizonyosan működött.174 A Mátyás-kori templomot valamikor a XVI. század utolsó évtizedeiben szüntethették meg, amit alátámaszt, hogy a század végére keltezhető mindhárom, eredeti alapkoncepcióval rendelkező ábrázolás egyikén sem látjuk viszont.175 Elképzelhető, hogy a folyamat talán a keresztény 171 XIX. század végi regeszta: ILLÉSSY János 1893.657. 172 THALLÓCZY Lajos 1885.59-60. 173 GYŐRFFY Lajos 1956. 174 KERTÉSZ Róbert 2015.271. 175 A Szolnokra vonatkozó bőséges metszetanyag közül csupán három 375
