Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai

KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI

az 1551. április 21-én kelt levele az egyetlen, amelyben értékelhető adatokra bukkanhatunk. A felderítő útról készített beszámolóban említésre kerül, hogy „Várkony után Tószeg községbe érkeztünk. A szolnoki vártól egy mérföld távolságban van. Templomának nagysága felülmúlja az eddig látottakat. Tornya magas és erős állópillérei vannak úgy, ahogyan a szolnoki templomnál is látható. [...] Miután hozzánk közel van ez a hely, azért én a lebontás mellett vagyok, azért, hogy ők [ti. a törökök] itt kész falakat ne találjanak. [...] Faltörő kosom van és készenlétben áll, ha másért nem azért, hogy kőhöz jussak.”'45

A Zay Ferenc levelében foglaltak egyértelműen megerősítik, hogy a szolnoki plébániatemplomot valóban gótikus stílusban emelték, építőanyagát pedig kétségkívül kő alkotta. Építőanyagának meghatározásához a várbeli, 1550-es években létesített Szulejmán szultán-dzsámi szolgálhat párhuzamként, mivel annak kövei minden bizonnyal az elbontott környékbeli középkori templomokból származhatnak.145 146 A petrográfiai feldolgozás folyamatban van, Rózsa Péter geológus147 vezetésével. Előzetes vizsgálata szerint a három átadott minta közül az 1. réti mészkőnek (esetleg márgá- nak), a 2. oolitos mészkőnek, a 3. pedig dácittufának bizonyult. Eredeti geológiai forráshelyüket illetően az 1. minta a Duna-Tisza közén, a 2. Budapest környékén, míg a 3. a Bükkalján lelhető fel.148 A kapott adatok meggyőző bizonyítékokkal szolgálnak arra nézve, hogy a mezőváros gótikus egyházát sem egyfajta kőből emelhették, bár nem lennénk meglepve, ha arányát tekintve a legközelebbi természetes előfordulású réti mészkő/ darázskő dominálna. Szarka József kutatásai során ugyanis ennek az építőanyagnak számos geológiai forrását regisztrálta a Duna-Tisza közén, amelyek egy részét a középkorban bányaként hasznosíthatták.149 A legészakabbiak Szolnokhoz egészen közel, a Perje-pataktól délre találhatók, és valószínű, hogy a piac/vásártéri plébániatemplom építéséhez szükséges kőmennyiségnek legalább egy részéhez ezek valamelyikének kitermeléséből juthattak hozzá.150

A Móré-per sematikus tollrajzának georeferálását követően az is megállapítást nyert, hogy az egyház hossza megközelíthette a cca. 40 métert, szélessége pedig a cca. 20 métert. (17. kép) Amennyiben hitelt adhatunk ennek az egyetlen használható képi forrásnak, akkor egy elég nagyméretű, bizonyára háromhajós, szentélykörüljárós, vagy ál-szentélykörüljárós csarnoktemplomról lehet szó,151 hasonlóról, mint a Mátyás-kori váci székesegyház,152 (19/5. kép) a XV. századi gyöngyösi Szent Bertalan-plébá- niatemplom,153 (19/3. kép) valamint az 1821-ben elbontott ceglédi gótikus templom, amely a Szent Kereszt feltalálása tiszteletére volt szentelve,154

145 KAPOSVÁRI Gyula 1988.13.

146 KERTÉSZ Róbert 2010.

147 Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet, Ásvány- és Földtani Tanszék, Debrecen. E helyen is köszönetünket fejezzük ki Rózsa Péternek a petrográfiai vizsgálatok elvégzéséért.

148 KERTÉSZ Róbert etal. 2012.122.

149 SZARKA József 2008. Lásd még: KUSTÁR Rozália-BALÁZS Réka 2013.; KUSTÁR Rozália-SZARKA József 2013.

150 KERTÉSZ Róbert 2014.369.

151 KERTÉSZ Róbert 2015. 263-264.; KERTÉSZ Róbert-SZŐKE Balázs 2016. 4-25.

152 TÓTH Endre-BUZÁS Gergely 2016.226., 228.

153 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978.62-71.; VALTER Ilona 2002.

154 BENKŐ Zsuzsanna 1982. 68-69. II. tábla; TARI Edit 1995.121-124.; TARI

Edit 2000.47-48.36. kép; KERTÉSZ Róbert-SZŐKE Balázs 2016.9., 17-18.

(6., 15. ábra).

(20/7. kép) az egykori debreceni Szent András-templom,155 (20/4. kép) vagy a miskolci Avason található Szent István-plébániatemplom.156 (19/2. kép) A szentélykörüljárós csarnoktemplomok északkelet-magyarországi csoportjának egyik alapvető mintaképe a XIV. századi pesti belvárosi templom volt.157 (20/2. kép) Fontos mindazonáltal megjegyeznünk, hogy az elnagyolt szolnoki vázlatból kirostált adatok távolról sem tekinthetőek olyan egzaktnak, mint ha egy felmérésből származtak volna. Noha kétségtelen, hogy Zay Ferenc várkapitány éppen a terjedelmesebb tószegi egyház kapcsán asszociált a szolnokira, ami alapján annak az átlagosnál biztosan nagyobbnak kellett lennie.

A Szolnokon fellelhető kőfaragványok átvizsgálása során egy olyan kőelem került a látókörünkbe, amely alapján a jelenleginél élesebb képet alkothatunk az elpusztult épületről. (21-22. kép) Mostani helyére, a Szolnoki Művésztelepre egy hosszabb vándorlási folyamat eredményeként került. A mezőváros területéről szállították a várba, valamely török építkezés alkalmával, de már a vár kaputornyának felépítése után.158 Eredeti funkcióját tekintve voltaképpen egy külső támpillér kettétört lábazati eleméről van szó, amit vélhetően a kilátótorony építésével egy időben (1905 körül), betonnal erősítettek egymáshoz. A lelet nem eredeti elhelyezkedésének megfelelően, a hosszanti oldalán fekszik, hanem attól eltérően, a felső - rövidebb - oldalára fordítva. Maga a kő egy 160x60x38 cm-es tömb, melynek két oldala közel 45 fokban lesarkított, a rézsű 30-32 cm- es, a hozzá csatlakozó oldal 18 cm magas. A kőfaragvány egy külső támpillér alsó lábazati részének középső eleme, amely megadja a támpillér alapozásának 160 cm szélességét, valamint a támpillér egykori 110-120 cm körüli vastagságát.159 A kőfaragvány méretei és formája csaknem teljesen megegyezik két közeli gótikus építészeti emlék támpilléreinek lábazati elemeivel. Az egyik a jászberényi ferences kolostor temploma,160 (23. kép) a másik pedig a fegyverneki egykori plébániatemplom tornya.161 (24. kép)

A Szolnokon rekonstruálható gótikus támpillér az adatok alapján kevéssel nagyobb vagy azonos méretű volt, mint a jászberényi ferences templom hajójának hasonló pillérei. A jelenleg is álló támpillérek mind Jászberényben, mind Fegyverneken ugyanolyan kialakításúak, kétszakaszosak, középen alig hátralépő vízvezető orral. A támpillérek által megadott méretrend szerint a templom tömegénél a magassági adatok összhangban vannak a történeti kutatás alapján meghatározott méretekkel és alátámasztják, hogy a szolnoki piac/vásártéren az 1400-as évek második felében egy nagyméretű, feltehetőleg háromhajós, szentélykörüljárós, vagy ál-szentélykörüljárós csarnoktemplom épülhetett.

155 MÓDY György 1984.; MÓDY György 2006. 109-118.139.155-200. 209- 236.; MÓDY Péter-SZŐKE Balázs 2014.

156 SZENDREI János 1904. 23-34.; MEGAY Géza 1970.; CZEGLÉDY Ilona 1993.

157 SZŐKE Balázs 2010.; TÓTH Endre-BUZÁS Gergely 2016.229.

158 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013. 409.; KERTÉSZ Róbert 2015.271.

159 KERTÉSZ Róbert-SZŐKE Balázs 2016.20.18-22. ábra.

160 SZÁNTÓ Konrád 1974.; SELMECZI László 2005.152-155.

161 KAPOSVÁRY Gyula 1988.11-12.1. kép; BARDOLY István-HARIS Andrea 2005.11.

Ezúton is köszönjük Bakó Zsuzsanna Tervtár vezetőnek, Győr Attila osztályvezetőnek (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Gyűjteményi és Inventarizációs Osztály), hogy Balássy Ferenc rajzát rendelkezésünkre bocsátották, és hozzájárultak közléséhez.

371