Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI kellett, hogy alapítsák.43 Sokkal súlyosabb, hogy Bagi adós maradt az objektum kronológiáját alátámasztó forráshivatkozások feltüntetésével.44 Hiszen a teljesen új felfedezésként beharangozott, a Pár Nándor építész hagyatékából előkerült „dokumentum’145 (6. kép) - egy tusrajz fénymásolata, amelyen szerinte két épület, a középkori templom és a hozzá kapcsolódó dzsámi alaprajza látható - önmagában semmit nem bizonyít. Közlője maga sem rejti véka alá, hogy „sajnos a rajz készítésének körülményeiről nincsenek információink, de a jelek szerint Pár Nándor munkája lehet, és 1990 után készült. Ám hogy a készítő a munkához szükséges adatokat mikor és kitől nyerte, Kaposvári Gyulától, Chiovini Ferenctől, vagy esetleg más személyektől, az sajnos pillanatnyilag nem dönthető el.”*6 Azzal, hogy az eredeti tusrajzot Pár Nándor, esetleg valamelyik kollégája alkothatta 1990 után, teljes mértékben egyetértünk. A felvetett kérdésekre, hogy „a munkához szükséges adatokat mikor és kitől nyerte”, ellenben választ kaphatunk Gacsári Kiss Sándor esperes kanonok, várplébános 1997-ben megjelent könyvéből.47 Ebből kiderül, hogy a rajz kiindulópontjául a vártemplom alaprajzának a Joseph Riemel hadmérnök 1753. évi térképén megörökített változata szolgált. (3. kép) Levonható tehát a konzekvencia, hogy ennek kontúrját másolta át, illetőleg nagyította fel méretarányosan Pár Nándor, és/vagy a munkatársa, minden kétséget kizáróan 1997 körül, Gacsári Kiss Sándor megbízásából, amit dolgozatában egy teljes oldalon jelentetett meg. (7. kép) Ameny- nyiben egymással összevetjük a Pár Nándor-hagyatékban felleltet a Sándor atya kötetében közzétettel, akkor csak lényeget nem érintő, nü- ánsznyi különbségek regisztrálhatók. Például az egyes falszakaszokra méterben és ölben egyaránt megadott méreteket az előbbin kézírással rögzítették, ellenben az utóbbin nyomtatott számokkal és betűkkel. Mi több, az alaprajz története ezzel még nem zárult le, hiszen kőbe is vésték, egy a jelenlegi vártemplom déli falára felerősített márványtáblán tették kitörölhetetlenül transzparenssé. (8. kép) Sikerült tehát végére járnunk a rejtelmesnek tűnő „dokumentum” keletkezési körülményeinek és utóéletének: egyértelműen megállapítást nyert, hogy a XVIII. század közepi, Joseph Riemel térképén ábrázolt vártemplom figyelhető meg rajta, így semmi köze nem lehet az 1935-ben végzett amatőr feltáráshoz.48 Mindent egybevetve kijelenthető, hogy nem állta ki az idő próbáját az a Bagi Gábor által favorizált régi teória, amelynek ötletét a fentebb említett képzőművészek 1935. évi téves értékelése adta, esszenciáját pedig elsőként Kaposvári Gyula fejtette ki. Ennek lényege, hogy a vár területén, a későbbi dzsámi szomszédságában egy középkori egyházat feltételeztek, amelynek létét azonban csak az igen kései, XVIII-XIX. századi kéziratos térképeken észlelhető, a vártemplom keleti részének alaprajzi jellegzetességei tanúsították volna. A sokszögű szentélyzáródás ugyanis azt a hamis látszatot keltette, hogy a kérdéses épületrészt a gótika jegyében létesítették, és miután sikeresen átvészelte az oszmán foglalást, 43 KERTÉSZ Róbert 2014.366-368. 44 Úgy tűnik, ez a tudományosnak szánt sajátos publikálási gyakorlat nem előzmény nélküli, hiszen korábban Pálóczi Horváth András már rámutatott Bagi Gábor egyik műve (BAGI Gábor 2006.) kapcsán arra, hogy az sem tartalmazott jegyzetapparátust, továbbá „sajnálatos módon számos téves vagy pontatlan adat található benne.” Lásd: PÁLÓCZI HORVÁTH András 2009.220.16. jegyzet. 45 BAGI Gábor 2013.80-81.1. ábra. 46 BAGI Gábor 2013.81. 47 GACSÁRI KISS Sándor 1997. 48 KERTÉSZ Róbert 2014a. 31. ezt „bővítették a törökök egy 8x8 öl nagyságú, négyzet alaprajzú helyiséggel, amikor mecsetté átalakítottákJ*49 Valójában a folyamat fordítva rekonstruálható: mivel a XVII. század végi képi forrásokról éppen a gótikus templomnak gyanított épület hiányzik, egyedül az 1550-es években emelt uralkodói dzsámival és mináréjával szembesülhetünk.50 (9-12. kép) Komolyabb változásra a XVII-XVIII. század fordulójának időszakában került sor, amikor a hajdani dzsámi kupolaterének keleti falához csatlakozóan szentélyt építettek. A vártemplom a későbbi képi forrásokon, egészen az 1821-ben bekövetkezett elbontásáig már így, szentéllyel együtt látható, (3., 13. kép) és minden bizonynyal ez téveszthette meg a témával foglalkozó kutatókat.51 Amennyiben viszont nem a teljes gótikus templomról lenne szó, hanem csak a szentélyről - mint utólag Kaposvári Gyula felvetette52 -, akkor annak arányaiból kiindulva a dzsámi 1973. évi ásatásakor, és az éppen 40 év elteltével, 2013. augusztus 23-án folytatott geofizikai (földradar) kutatás során magában az épületben kellett volna előkerülniük a középkori hosszhajó alapozási árkainak, illetőleg azok maradványainak.53 A régészeti beszámolóban és a dokumentációban azonban ennek semmi nyoma nincs,54 továbbá a műszeres vizsgálatok sem mutatták ki. Kaposvári Gyulának az a megállapítása egyébként sem tartható, hogy a vár felszerelésekor 1551-ben ide helyezték el a lőport.55 Az írott források tükrében ugyanis egyértelműen leszögezhető, hogy a lőporraktár 1550 őszén már állt.56 9. kép: Az uralkodói dzsámi - kupolatér és minaret - alaprajza (nyíllal jelölve) a töröktől 1685. október 18-án visszafoglalt Szolnok térképének kivágatán, készítette: Leopold Hendl (KISARI BÁLLÁ György 2000.213., 629. Nr. 370.) 49 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.164., 190.; KAPOSVÁRI Gyula 1988.14., 17-18. 50 KAPOSVÁRI Gyula 1985.; KISARI BÁLLÁ György 2000. 213., 629. Nr. 370.; KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 12-13.8. kép. 51 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert et al. 2012.119. 52 KAPOSVÁRI Gyula 1990.238. 53 E helyen is köszönetünket fejezzük ki a kerületi esperes plébánosnak, Máthé György atyának, címzetes prépostnak, hogy az 1820-1821-ben elbontott dzsámi teljes területén és annak környezetében, így a várplébánia kertjében is folytathattunk - Puszta Sándor (Fractal Bt., Budapest) közreműködésével - műszeres vizsgálatokat. 54 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert et al. 2012.119. 55 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1988.14. 56 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.410-411., 440. 361
