Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai
TISICUM XXV. - TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK j ! AZ OSI VARTEMPLOM MERETARANYQS ALAPRAJZA KÖZÉPKORI ÉPÍTÉST ÉS KÉSŐBBI HOZZÁÉPÍTÉST JELEZ AZT A VARTEMPLOMOT 1820-1822-BEN LEBONTOTTAK ES TÉGLÁIT KÖVEIT BEÉPÍTETTEK 1822-I82A-BEH ENNEK A VARTEMPLOMNAK FALÁBA í ♦ t 8. kép: A vártemplom falára felerősített márványtábla - az alaprajz forrása Gacsári Kiss Sándor kötetében található (fotó: Kozma Károly fotóművész) biztos, megkérdőjelezhetetlen következtetések levonása napjainkban sem egyszerű feladat. Az újabb kutatásoknak köszönhetően viszont nemcsak a korábban felmerült helyszínek és interpretációk zöme zárható ki, hanem egy lehetséges alternatíva szintén felvázolható. így Szolnok Árpád-kori és késő középkori településtörténeti folyamatainak ismeretében nem osztjuk Karkecz Alajos azon véleményét, amely a tatárjárás előtti templomot a nyugati Zagyva-ág jobb partján, a mostani Szabadság téren vélte megtalálni. (1/1. kép) Ezen a részen ugyanis legkorábban csak a XIII. század közepétől telepedhetett meg számottevő népesség. Álláspontunkat megerősíti, hogy az őskörnyezeti rekonstrukció szerint eredetileg ez egy alacsonyabban fekvő terület volt, és csak később töltődött fel. Templom létesítésekor pedig tudvalevőleg a magasabb térszíneket részesítették előnyben.37 A legrégebbi, máig ható teória megszületésében a Szolnoki Művésztelep elismert alkotói: Chiovini Ferenc, Pólya Iván és Pólya Tibor jártak az élen, akik az 1934-1935-ben végzett terepkutatásaik eredményeképpen megállapították, hogy a várplébánia kertjében egy középkori templom maradványaira bukkantak, „amelyet a törökök mecsetté alakítottak át”:38 (1/2., 2. kép) Véleményünk szerint azonban a konklúzió valóságtartalmát 37 KERTÉSZ Róbert 2014a. 9.3. ábra; KERTÉSZ Róbert 2015.248.3. kép. 38 A régi szolnoki vár földalatti folyosóit és egyéb műemlékeit kutatják a festőművészek. Nyilatkoznak a szemtanúk. Szolnoki Újság 1934. szeptember 27.; A legrégibb szolnoki templom alapjait találták meg a várban. Szolnoki Újság 1935. június 6. lényegében semmi nem Igazolja; minden állítás találgatáson és nem bizonyítékon alapul. Az ásatók nemes szándékához ugyan nem férhet kétség, de talán azért is mondtak le örökre egy szakmai lapban történő közlésről, mert nem tudták alátámasztani elképzelésüket. A XVII-XIX. századi hadmérnöki felmérések elemzése alapján mi arra a következtetésre jutottunk, hogy 1934-1935-ben minden bizonnyal az 1550-es években emelt dzsámi keleti felének, valamint a XVII-XVIII. század fordulója körül hozzáépített szentély és az azt lezáró apszis, továbbá a XVIII. század legelején létesített harangtorony alapjaira, végül pedig az ugyancsak XVIII. századi kriptára bukkanhattak rá.39 Bagi Gábor ellenben hitelt érdemlőnek tartja a több mint 80 évvel ezelőtt napvilágot látott eredményeket.40 A szerző a szóban forgó építmény időrendjének meghatározásánál azonban igencsak elveti a sulykot: hol gótikusnak,41 hol pedig „Szolnokon az első keresztény femp/om’-ként42 említi. Amennyiben datálását elfogadnánk, akkor joggal lehetne levonni azt a következtetést, hogy a Tisza-parti település az Árpád-korban nem tartozott az egyházas helyek közé. Ispáni székhely volta ugyanakkor ezt már önmagában cáfolja, következésképpen a megye legkorábbi, a XI. század első évtizedeinek valamelyikére keltezhető templomát itt 39 KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013. 388. 20. jegyzet; KERTÉSZ Róbert 2014a. 30. 40 BAGI Gábor 2013.; BAGI Gábor 2013a. 383.52. jegyzet. 41 BAGI Gábor 2013.72. 42 BAGI Gábor 2013.78. 360
