Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Történeti tanulmányok - Kertész Róbert: Szolnok középkori templomai

KERTÉSZ RÓBERT: SZOLNOK KÖZÉPKORI TEMPLOMAI

2. kép: A vársziget Tisza-partján található plébániákért nyugati részének és a Gutenberg tér keleti felének látványa a vártemplom tetejéről

(a szerző felvétele, 2016)

1753. évi térképe alapján az utóbbinak a Kaposvári Gyula által kiszámolt hosszúsága 11-12 méter, míg szélessége 6 méternek adódott.13 (3. kép) Később elképzelését úgy módosította, hogy az oszmán foglalást követően nem a teljes gótikus egyházat hagyták érintetlenül, hanem csak annak szentélyét.14 Időközben, 1973-ban Csányi Mariettával közösen régészeti ásatást végeztek a Gutenberg tér keleti, a plébániákért kerítésével érintkező szélén, melynek eredményeként feltárták a dzsámi nyugati részének maradványait.15 (1/2., 2. kép) Végül a harmadik, a pápai tizedjegyzékből ismert szolnoki főesperesség templomát, a Tisza Szálló építéséhez kapcsolódó földmunkák alkalmával felfedezett Árpád-kori körmeneti kereszt előkerülési helyéből kiindulva, (4-5. kép) a Tisza menti Verseghy park nyugati szélén, Verseghy Ferenc (1757-1822) költő és nyelvész szobrának térségében valószínűsítette.16 17 (1/4. kép)

A fentieket Selmeczi László kezdetben igen erős kritikával fogadta. Egyrészt, megkérdőjelezte a Verseghy park nyugati szélén feltételezett templom létét. (1/4. kép) Elgondolása alapján az 1551-ben épített, települést övező sánc és árok nyomvonala a jelenlegi Táncsics Mihály utca nyomvonalában, a Tisza Szálló mellett torkollott a Tiszába. „Nem

13 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1983.164., 190.; KAPOSVÁRI Gyula 1988.14., 17-18.

14 KAPOSVÁRI Gyula 1990.238.

15 KAPOSVÁRI Gyula-CSÁNYI Marietta 1974.

16 KAPOSVÁRI Gyula 1971.87.; KAPOSVÁRI Gyula 1974.; KAPOSVÁRI Gyula 1988.13-14.

3. kép: Az uralkodói dzsámi kupolaterének négyzet alakú alaprajza - keleti falánál a XVII-XVIII. század fordulója körül emelt szentéllyel (Joseph Riemel térképének kivágata, 1753, Wien, Kriegsarchiv, jelzet: Inland C. 5. No. 3.)

valószínű, hogy a főesperességi templomot legkésőbben a XII. század végén ennyire a város szélére - akkor biztosan a városon kívül - építették volna.”'7 Úgy vélte, hogy az ispánsági (egyben főesperességi) templom egykor a várban állt, és feltehetően a tatárjáráskor rombolták le. Helye nem ismert, de a XVIII. században feltüntetett, a Szent István tér északi

17 SELMECZI László 1975.35.42. jegyzet.

355