Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Természettudomány és régészet - Szeniczey Tamás–Rácz Zsófia–Marcsik Antónia–Hajdu Tamás: Pusztataksony–Ledence 1. és 2. lelőhely 5–6. századi embertani anthropológiai vizsgálata
SZENICZEY TAMÁS - RÁCZ ZSÓFIA - MARCSIK ANTÓNIA - HAJDÚ TAMÁS: PUSZTATASKONY-LEDENCE 1. ÉS 2. LELŐHELY V-VI. SZÁZADI EMBERTANI LELETEINEK ANTHROPOLÓGIAI VIZSGÁLATA 5. kép a, b, c: 200/253. sír, 40-50 éves nő koponyája elől-, félprofil- és oldalnézetben (m-x) viszonylag egységes képet mutatnak. Figyelembe véve a taxonómiai vizsgálat eredményeit is, a Pusztataskony-Ledence 1. lelőhelyen temetkező népesség embertani szempontból heterogén lehetett. Általánosságban azonban elmondható, hogy a férfiak és a nők koponyája is hosszú, keskeny és magas. A népesség az europid földrajzi változatba tartozott, azon belül a cromagnoid típuselem az uralkodó mindkét nemben. E mellett a nők között előfordultak a mediterrán formakor jegyeit hordozó egyének is. Egy férfi torzított koponyáján (218/270) kis mértékben mongoloid jellegek is előfordultak. Az 1. lelőhelyen vizsgált népesség metrikus jellegei nem térnek el a térség gepida kori népességében leggyakrabban megfigyelt jellemzőktől. A cromagnoid-A és nordoid típus dominanciája nem meglepő eredmény, a korszak tiszántúli népességében ezek a leggyakoribb típuselemek.27 Több gepida kori temető lelet anyagában a mongolid elem is szerepet játszik.28 Ennek tükrében a sporadikusan előforduló mongolid komponens jelenléte sem tekinthető kiugró eredménynek. A patológiás elváltozások a gepida korszakban nem gyakoriak, néhány esettől eltekintve nem súlyosak. A degeneratív eredetű vertebrális és extravertebrális ízületi megbetegedések száma alacsony.29 A két lelőhelyen összesen 13 gepida kori egyén részletes paleopatológiai vizsgálatát tudtuk elvégezni. Az eredmények alapján a degeneratív eredetű elváltozások nem voltak ritkák a népesség körében, a férfiakat és nőket egyaránt érintették. A férfiak körében azonban az elváltozások általában súlyosabbak voltak. A kapott eredményt befolyásolhatja a kis esetszám, illetve az, hogy a vizsgált egyének többsége az adultus korcsoport végébe és a maturus korcsoportba tartozott. A Kárpát-medence területéről a legtöbb mesterséges koponyatorzítást 27 VARGA Péter-BERNERT Zsolt-FÓTHI Erzsébet 2003.; HAJDÚ Tamás- BERNERT Zsolt 2007.; HEGYI Andrea-MARCSIK Antónia 2011. 28 GÁSPÁR János 1931.; BARTUCZ Lajos 1936.; KŐVÁRI Ivett-SZATHMÁRY László 2003.; HEGYI Andrea-MARCSIK Antónia 2011. 29 MARCSIK Antónia-SZATHMÁRY László 2002. az V—VI. századi gepida korszakból írták le. A torzított koponyák előfordulási arányában nem figyelhető meg szignifikáns különbség a nemek között.30 Az 1. és 2. lelőhelyen vizsgálható 15 gepida kori koponyán három esetben találtunk mesterséges koponyatorzítást, két esetben női, egy esetben férfi koponyán. Ebből egy férfi és egy női koponyán is előfordultak mongolid karakterek. A gepida kori torzított koponyákon gyakran előforduló mongolid vonások eredetére magyarázat lehet, hogy ezt a szokást valamilyen keleti eredetű népességtől, hunoktól, alánoktól vehették át.31 A keleties jellegű karakterek értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy maga a torzítás folyamata is okozhat a mongolid földrajzi változat karaktereit utánzó anatómiai elváltozásokat. A 2. lelőhelyen feltárt hun kori torzított koponyájú nő az V. század első felére keltezhető. A hun kori embertani leletanyag hun, germán, alán elemei megnyugtatóan nem különíthetők el. A vizsgált egyén a mongolid földrajzi változathoz tartozott, azonban ez nem jelenti, hogy nem tartozhat a helyi, késő szarmata népességhez. 30 BERECZKI Zsolt-MARCSIK Antónia 2006. 31 BARTUCZ Lajos 1936. 317
