Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Raczky Pál–Füzesi András: A múlt szimbolikus eseményeinek rekonstrukciója
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET keretében négy ház közössége, négy háztartás kapcsolódott össze, azaz 20-24 személyt vehetünk számításba e cselekménnyel kapcsolatban. Ez azért is fontos körülmény, mert a házak belső környezetében, az egyes háztartások közösségéhez tartozó rituális cselekményekre is találtunk bizonyítékokat a településen.16 Mindez arra utal, hogy a rituális cselekmények több identitási csoport összefüggésében és különböző szerveződési szinteken valósultak meg, hasonlóan a mindennapi élet szférájához. Az öcsödi újkőkori házak között azonosított rituális környezetet vizsgálva felmerül a kérdés, hogy a formalizált szabályokkal rendelkező közösségi cselekmények milyen előzményekkel rendelkeztek a Tiszazug regionális környezetében. Az öcsödi leletegyüttes két edénye közül a négyszögletes edény használati párhuzamai határozottan arra utalnak, hogy valamiféle folyadékkal, esetleg vízzel való manipuláció már az AVK idejében általános gyakorlat volt az Alföldön. Az öcsödi Tisza I kontextus a kapcsolódó gondolati háttér és cselekvési norma bizonyos fajta átörökítéséről tesz tanúbizonyságot. Az arcos edény esetében szembeötlő, hogy az edény nyakán 4-4 felfelé mutató emberi kezet formáltak meg, tehát az arc és a kezek nem egyetlen személyhez köthető anatómiai sajátosságokra utalnak. Ugyanerre következtethetünk az edény testét körben borító ábrázolás bonyolult figuratív kompozíciója alapján is. Ezzel szemben például a Szentes-Megyeháza és a Szentes-Jaksorpart lelőhelyről származó korai szakálháti arcos edényeken a vállból kiinduló egy-egy felemelt kar nyomán egyéni emberi megjelenítés valószínűsíthető.17 Véleményünk szerint az öcsödi edény arca, teste egy csoport-relációban megfogalmazott szélesebb szociális környezetet testesített meg. Álláspontunk speciális megfogalmazását R. Tringham egyik korai tanulmányának címében találhatjuk: „Households with faces: the Challenge of Gender in Prehistoric Architectural Remains”, amely lényegében szintén az egyetlen női arccal képviselt háztartások (mint érdekközösségben élő embercsoportok) problémakörét állította a vizsgálata középpontjába.18 Fejtegetésünk alapján azt a végeredményt fogalmazhatjuk meg, hogy az Öcsöd-Kováshalmon feltárt különleges leletegyüttes egy közösség ünnepi, rituális cselekménysorához tartozott. Az azonosított két edény „életének” vége az edények összetörésével teljesült be. Térbeliségük bizonyos közösségi szabályok nyomán nyerte el végső, régészetileg észlelhető formáját. Az egykori cselekmények tartalmi előzményei a helyi középső neolitikum AVK és szakálháti kulturális környezetébe vezetnek vissza. Mindazonáltal az edények egy új, késő neolitikus szimbolikus normarendszer tárgyi környezetét valósították meg. A feltételezhető egykori közösségi ételfogyasztást valamiféle folyadékkal (talán erjesztett keverékkel) történő manipuláció, talán ivás egészítette ki. A rituálé Öcsödön azonosított megnyilvánulása valószínűleg a csoport önmeghatározásának, az integráció hangsúlyozásának eszköze volt a Kr. e. VI. évezred végén, az éppen formálódó tiszai kulturális rendszer kialakulásakor.19 16 RACZKY Pál 2009.104. Fig. 11., 3. 17 KALICZ Nándor-MAKKAY János 1972. Abb. 8., 1., 2. 18 TRINGHAM, Ruth 1991. 19 WHITEHOUSE, Harvey 2014. IRODALOM BRÜCK, Joanna 1999. Ritual and Rationality: Some Problems of Interpretation in European Archaeology. In: European Journal of Archaeology. 313-344. CHAPMAN, John 2000. Fragmentation in Archaeology. People, place and broken objects in the prehistory of south-eastern Europe. London- New York. CHAPMAN, John-GAYDARSKA, Bisserka 2007. Parts and Wholes: Fragmentation in Prehistoric Context. Oxford. COLLINS, Randall 2004. Interactions, Ritual Chaines. Princeton. DIETLER, Michael 2001. Theorizing the Feast. Rituals of Consumption, Commensal Politics and Power in African Contexts. In: Feasts: Archaeological and Ethnographic Perspectives on Food, Politics and Power (Ed.: DIETLER, Michael-HAYDEN, Bryan) Washington DC. 65-114. 2006. Feasting und kommensale Politik in der Eisenzeit Europas. Theorethische und empirische Fallstudien. In: Ethnographische-Archaeologische Zeitschrift 47/4.541-568. DIETLER, Michael-HAYDEN, Bryan 2001. Digesting the Feast - Good to Eat, Good to Drink, Good to Think: An Introduction. In: Feasts: Archaeological and Ethnographic Perspectives on Food, Politics and Power (Ed.: DIETLER, Michael-HAYDEN, Bryan) Washington DC. 1-20. GARROW, Duncan 2012. Odd deposits and average practice. A critical history of the concept of structured deposition. In: Archaeological Dialogues, 19/2. 85-115. GOLDMAN György 1978. Gesichtsgefäße und andere Menschendarstellungen aus Bat- tonya. In: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5.13-60. HAJDÚ Zsigmond-NAGY Emese Gyöngyvér 2015. Különleges funkciójú, középső újkőkori tál Hajdúböszörmény határából. (A Middle Neolithic bowl with a unique function from Hajdúböszörmény.) In: Ősrégészeti Levelek - Prehistoric Newsletter 14.25-31. HANSEN, Svend 2007. Bilder vom Menschen der Steinzeit. Untersuchungen zur anthropomorphen Plastik der Jungsteinzeit und Kupferzeit in Südosteuropa. In: Archäologie in Eurasien 20. Mainz. HAYDEN, Bryan-VILLENEUVE, Suzanne 2011. A Century of Feasting Studies. In: Annual Review of Anthropology 40. 433-449. HEGEDŰS Katalin 1981. Újkőkori telep Csanytelek határából. (Excavations at the Neolithic settlement of Csanytelek-Újhalastó.) In: ArchÉrt 108. 3-12. 30
