Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Nevizánszky Gábor–Prohászka Péter: Közép- és kora újkori sírok a naszvadi Jánoska-partról
NEVIZÁNSZKY GÁBOR - PROHÁSZKA PÉTER: KÖZÉP- ÉS KORA ÚJKORI SÍROK A NASZVADI JÁNOSKA-PARTRÓL az új sírok. Közben újabb sírok legtöbbször régieket felforgatva keletkeztek. Ebben az általunk feltárt régi naszvadi temetőben sűrűn egymás mellett s 5-6 emeletben egymás felett voltak a sírok.” Az alul található sírok mellékletei az Árpád-korra jellemző ékszertípusok voltak: „A leletek e rétegben ezüst és bronz halántékgyűrűk, három szálból font finom művű ezüst gyűrű, gyöngyök, köztük 7 darab ametiszt gyöngy, stb.”K Ezen mellékletek tanúsága szerint a temetőt a XI. század második felétől kezdik használni, mellyel kapcsolatban Szőke a következőket jegyezte meg: „Említettem, hogy a temetőben 5-6 emeletben találtunk sírokat. Megállapítottuk, hogy a legalsó réteg a XI. században keletkezett. A legfelső sírokban talált leletekből megállapítható, hogy a temetőbe utoljára a XIX. században temetkeztek. Közel 800 esztendeig temetkeztek tehát ide, első templomuk köré a naszvadiak.”'7 Szőke kutatásai során mintegy 350 m2 nagyságú területet tárhatott fel, azonban a temető egy részén nem folytatott kutatásokat, mely rész a későbbiekben elhordásra került. Az 1943. évi ásatás során 275 sírt dokumentált (3. kép), amelyekhez még az 1938. évi ásatáskor feltárt ismeretlen számú sír tartozik. Összesen talán úgy 300 sírt tárhatott fel. Az 1943-ban feltárt 275 sír Szőke szerint kb. a feltételezett temető negyedének felel meg. Sem a templom helyét, sem pedig alaprajzát nem sikerült azonosítania. Az összes sír kb. egy harmada volt mellékletes - ez alig 91 sír - azaz 33,1%, melyből 46 Árpád-kori. Tehát a sírok közel fele - azaz 47,25% - tehető a X-XIII. századra. A maradék 48 sír (52,75%) újkori, a XVI. és XVIII. századi időszakból származik. A melléklet nélküli sírok -184 sír - aránya (66,9%) igen nagy. Ennek okát egyrészt abban kereshetjük, hogy az Árpád-kori sírok egy részét a későbbi temetkezés során bolygatták, sőt gyakran meg is semmisültek, amelyről a szórványleletek nagy száma tanúskodik. Középkori temetkezések és leletek a Naszvad Jánoska-parti temetőben Az Árpád-kori temetkezésekről a dokumentáció hiányosságai, illetve a többrétegű temető sajátosságai miatt viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre. A sírgödrök formájáról és méreteiről alig vett fel adatot Szőke, mindössze a tájolást és a sírmélységet jegyezte fel. A sírok tájolása kevés kivétellel Ny-K irányú, a temetőtérkép sírjelölései szerint a fő iránytól kisebb eltérések lehettek. Az Árpád-kori sírok között mindössze 12 (27,90%) sír bolygatatlan, míg a többiek esetében kisebb-nagyobb bolygatás figyelhető meg. A sírmellékletek majdnem kizárólagosan ékszerek, a pogányságra utaló leletek nincsenek. Leggyakrabban előforduló ékszertípusok az ezüst vagy bronz S-végű hajkarikák, ezekből 27 sírban volt 1-5 példány, ami az Árpád-kori sírok 62,79%-ának felel meg. Ráadásul 24 sírban egyedüli ékszerként volt jelen (4. kép). Az S-végű hajkarikáknak a Naszvad Jánoska-parti temető sírjaiban több variánsa is megtalálható. Bordázott S-végű karikák négy sírban - 220., 225., 260. és 274. sír - voltak. Sodrott huzalú darabok a 103. sírból kerültek elő. A szórványleletek között található egy nagyobb méretű példány, amely főleg a XII-XIII. századi sírokban gyakori. Az említett ékszertípus használata a X. század második felétől egészen a XIII. század közepéig megfigyelhető a temetkezésekben.18 A196. sírban 2 db bronzkarika volt, 16 SZŐKE Béla 1938. 17 SZŐKE Béla 1938. 18 BÓNA István 1978.136-139. 4. kép: Középkori leletek a Jánoska-parti temetőből egyiknek a végére lemezből hajlított köpűszerű díszt húztak rá. Hasonló darabok nagyobb számban a XIII. század (tatárjárás) folyamán elrejtett kincsleletekben fordulnak elő.16 17 18 19 Egyszerű, bronzból vagy ezüstből készült 15-20 mm átmérőjű hajkarikák nyolc-kilenc sírban voltak. Gyöngyöket két sírban figyeltek meg, így a 227. sírban 16 világoskék üveggyöngy, míg a 263. sírban összesen 26 darab hegyikristály, karneol, illetve üvegpaszta gyöngy volt. Nyaklánchoz tartozott a szórványként előkerült öntött bronz, félhold alakú csüngő. Hasonló típusú példány volt a kiskeszi temető 147. sírjában is, melynek további melléklete egy Béla dux (1046-1060) dénár volt.20 Gazdag kivitelű, nemesfémből készült, félhold alakú csüngök eredetileg a Kijevi Rusz déli tartományaiban készültek, ezeket később gyatrább kivitelben tömegesen utánozták Közép-Európában, így a Kárpát-medencében is, ahol két helyről öntőminta is előkerült: Deutsch-Altenburgból21 és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.22 19 KULCSÁR Mihály 1996.249. 20 HANULIAK, Milan 1994.124. Taf. 34.: A4b. 21 HAMPEL József 1907.266-267. 22 MADARAS László 2001.177.18. kép 1. 281
