Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Bálint Marianna: Újabb régészeti kutatások Böszörmény falu területén. Megjegyzések az Árpád-kori falu edénykészletéhez
Bálint Marianna Újabb régészeti kutatások Böszörmény falu területén. Megjegyzések az Árpád-kori falu edénykészletéhez Hajdúböszörmény-Téglagyár a térség egyik legismertebb és legtöbb kérdést felvető régészeti lelőhelye. A Dorogi úti téglagyár területéről az 1920-as évektől kezdődően kerültek be régészeti leletek a Déri Múzeumba és a Hajdúsági Múzeumba. A lelőhely a régészeti kutatás középpontjába azonban csak akkor került, amikor Antalóczy Ildikó a lelőhelyről előkerült szórványleleteket összefoglalta és értékelte.1 A történeti kutatás azonban a régészeti leletek számbavétele előtt Böszörményt a nyíri izmaeliták központjának határozta meg.2 A lelőhelyről előkerült régészeti leletek első értékelése és a történeti, helynévi kutatásokkal történő összevetése számos kérdést vetett fel. A település kiterjedésének, belső rendjének, időbeli határainak meghatározása, a lakossága között feltételezhetően jelenlevő mohamedán etnikum kimutatása, életmódjának körvonalazása, már akkor felveti a további kutatások szükségességét.3 az első rövid leletmentés Éri Kinga nevéhez fűződik, aki három darab Árpád-kori kemence maradványait tárta fel.5 1979-1982 között Antalóczy Ildikó, a Hajdúsági Múzeum régésze három különböző helyszínen végzett feltárást. Több egymáshoz kapcsolódó szelvényt nyitott a bányagödör déli végében. Itt került elő az az 1. számú ház, amely leletanyagának feldolgozása történt meg egyedül ez idáig.6 1982-ben néhány szelvényt nyitott a téglagyár északi végében, az égetőkemencék mellett. Valamint a Kisfaludy-Kuruc-Szabadhajdú utcák közművesítése során figyelt meg néhány Árpád-kori objektumot.7 A Déri Múzeum által a 2010-es években végzett feltárások Antalóczy Ildikó szelvényeitől keletre estek, és a mezőgazdasági szakiskola környékére korlátozódtak. A lelőhely keleti szélén folytatott ásatások számos új eredményt hoztak a leletanyag értelmezéséhez, értékeléséhez.8 * 2014-ben a Hajdúsági Múzeum újabb néhány száz m2-t tárt fel a falu Hajdúböszörmény - Perczel Mór utca 2014. 1. kép: A Böszörmény falu területén 2014-ben végzett feltárás összesítő térképe A lelőhely jelentősége ellenére területén ez idáig csak igen kis felületen nyílt lehetőség régészeti feltárásra.4 A jelenlegi ismereteink alapján a mintegy 1500x1000 m kiterjedésű, igen nagy területű Árpád-kori falu területén alig néhány ezer m2-en történt ásatás. A téglagyár területén 1 ANTALÓCZY Ildikó 1980. 2 CSÁNKI Dezső 1890.506. 3 ANTALÓCZY Ildikó 1980.166. 4 ÉRY Kinga 1955.; ANTALÓCZY Ildikó 1979-1982.; NAGY Emese Gyöngyvér- HAJDÚ Zsigmond 1997.; SZOLNOKI László 2011-2013. 5 ANTALÓCZY Ildikó 1980.149-154. 6 SZABÓ László 2003. 7 Antalóczy Ildikónak az általa feltárt régészeti leletanyag feldolgozására és publikálására már nem nyílt lehetősége, a Hajdúsági Múzeumból történő távozása után a feltárt régészeti leletek meglehetősen mostoha körülmények közé kerültek. A kiásott leletanyag jelentős része mosatlanul feküdt a múzeum külső raktárában. 2013 után azonban sor került ennek az elfekvő, nagy mennyiségű és tudományos szempontból jelentős leletanyagnak az újrafelfedezésére, megtisztítására és rendszerezésére. 8 HAJDÚ Zsigmond 2011. 13.; GYULAI Ferenc-SZOLNOKI László-KENÉZ Árpád-PETŐ Ákos 2016. 265
