Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Madara László: Hol lehetett az avarok hring-je? II.

MADARAS LÁSZLÓ: HOL LEHETETT AZ AVAROK HRING-JE? II.

megrendelésére készíthették. Azt azonban nem tudjuk pontosabban meghatározni, hogy mikor és ki viselhette a díszövet. Mint lehetőség felvetődhet Baján kagán idősebbik fia, miképpen azt Ivana Popovié feltételezi.35 Nem jelent akadályt ilyen korai (a VII. század első évtizede/i) keltezésre az álcsatok jelenléte sem azóta, hogy Béna István felhívta a figyelmünket az álcsatok esetleges belső-ázsiai eredeztetésének lehetőségére.36

Úgy véljük, hogy az írott források halvány, de azért érzékelhető utalásai mellé, ilyen - a maga nemében kiemelkedő, de ugyanakkor nem egyedülálló - régészeti lelet csak megerősítést jelenthet a felvetés továbbgondolása útján.

***

Innentől kezdve már csupán egyetlen kérdésre kellene vagy az írott vagy a régészeti források segítségével választ adnunk: Mikor is kerülhetett át - már persze akkor, ha nem eredetileg is ott volt - a kagáni székhely az Alföld központi területére?

Magam, úgy vélem, hogy erre Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után kerülhetett sor. Jónéhány külső és belső tényező együttes hatása válthatta ki a kagáni székhely áthelyezését. Az események és következményeik mindenki számára közismertek. A Samo-féle vend felkelés és a terület függetlenedése (623), Bizánc sikertelen ostroma (626), a kagán halála és a bolgár nomád birodalmi komponens bejelentkezése a főhatalomért, s ami ezzel együtt járt: a belháború, aminek következménye a bolgárok távozása (630), végül, de nem utolsó sorban a keleti fennhatóság elvesztése (630 körüli évek) együttesen jelentették az Avar Birodalom területi és hatalmi veszteségét. Van azonban másik, ún. belső tényező is, ami nem függ össze a területi veszteségekkel. Nagyjából egészében ekkora derül ki, hogy elfogytak a haderő belső tartalékai. Ez természetesen ösz- szefüggött azzal az általunk igen, ám általuk nem ismert ténnyel, hogy a Kárpát-medence bármennyire is hasonlít a kelet-európai steppéhez, nem ugyanaz. Ez az alapvetően nagyállattartó nomád nép szembesült azzal, hogy korábbi életmódja nem folytatható jelenlegi lakóhelyén változások nélkül. Mert azt azért világosan látni kell, hogy Baján avarjainak törzsországa az Alföld és a hozzá kapcsolódó legeltetésre alkalmas területek voltak. Erre kiváló régészeti adataink vannak, mutatják ezt a kis sírszámú aul temetők és a nagyon gazdag, magányosan és rejtve eltemetett gazdag kunmadarasi és kunágotai sírok. (4. kép)

35 POPOVIC, Ivana 1997.92-93.

36 BÓNA István 1982-83.85.

Mindez megváltozik a VII. század második harmadától. Az Alföldön megjelennek a nagy sírszámú temetők (pl. Alattyán-Tulát, Szeged-Fehértó A), sőt a letelepedett életmód előtérbe kerülésének bizonyítékai, a falvak (pl. Dunaújváros vagy Jászberény-Réti földek). Ezek együttesen jelzik a gazdaság változását, új típusú, letelepült életmód kialakulását. Mindezek együttesen eredményezhetik a fejedelmi székhely törzsterületre való áttelepítését, áttelepülését.

Ha akkor és amennyiben ez így történhetett, megérthetjük a Vili. század végi forrásnak azt a mondatát, hogy Erik friauli herceg és lovas csapata „kifosztotta az avarok nemzetségének hosszú idők óta zavartalan nyugalomban élő hringjét.”37

Magam azt gondolom, hogy az a személyiség, aki tevékenyen irányította a fejedelmi székhely alföldi kiépítését, megszilárdítását, nem más, minta Baján-dinasztia utolsó tagja, aki talán azonosítható a Kunbábonyban feltárt sír halottjával.38 Egyre több adat utal arra ugyanis, hogy a kunbábonyi halott tényleg kagán volt. Az utóbbi évben két kutató is figyelemreméltó adattal egészítette ki azt az érvrendszert, amelyet mi fogalmaztunk meg. Horváth M. Attila meggyőzően érvelt egy kecskeméti konferencián amellett, hogy a sír egyik aranylelete a heftalita érmeken látható királyábrázolások koronáin is megtalálható.39 (5. kép)

Felföldi Szabolcs segítségének köszönhetően itt bemutathatunk egy olyan műemléket, melyen az ábrázolt személyiség koronáján pontosan ugyanolyan félhold alakú ékesség látható, mint amilyen a kunbábonyi sír tárgyai között is megtalálható.40 (6. kép) Balogh Csilla pedig a sokat vitatott korong alakú ezüstlemezek funkciójára adott újféle magyarázatot akkor, amikor ezeket a halotti lepelre, szemfedőre helyezte, analógiákon bemutatva azt, hogy olyan sírban is, amelyben csupa aranytárgy van, előfordulnak ilyen ezüstlemezkék. Szerinte itt az ezüst alkalmazásának rituális okai lehetnek.41 Mindenesetre ez a két új adat tovább erősíti meggyőződésünket a kunbábonyi lelet kagáni voltát illetően. A sírból előkerült legfiatalabb lelet alapján42 a temetést joggal tehetjük valamikor a 670/680-as évek idejére. Ismerve a férfi életkorát, amely 60-70 évre tehető, nagyon is logikusnak tűnik fenti feltételezésünk, miszerint a sírban nyugvó férfi akár az a kagán is lehetett, aki népének törzsterületére visszaszorulva kiépítette az alföldi „hring”-et.

Végezetül szeretnénk megismételni, hogy dolgozatunk célja nem volt egyéb, mint ráirányítani a figyelmet egy újabb lehetőségre. Reményeink szerint az írott források ismételt elemzése és a régészeti adatok figyelembe vétele talán kimozdíthatja a holtpontról eme kérdés megoldását is.

37 SZÁDECZKY-KARDOSS Samu 1998. 286.

38 MADARAS László 2016.429-436.

39 HORVÁTH M. Attila Kecskeméten 2016 májusában elhangzott előadása. Köszönettel tartozom a szerzőnek, hogy hozzájárulásával hivatkozhatok a még meg nem jelent dolgozatára.

40 KAGAJAMA, Etsuko 2007. Fig 7. és Table 2. Itt szeretnék köszönetét mondani Felföldi Szabolcsnak, aki a tanulmányra felhívta figyelmemet. Hála neki!

41 BALOGH Csilla 2016.65.

42 MADARAS László 2016.433-434.

245