Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Madara László: Hol lehetett az avarok hring-je? II.
MADARAS LÁSZLÓ: HOL LEHETETT AZ AVAROK HRING-JE? II. lehetőségét, hogy bizonyos időszakban a kagáni székhely akár Sirmium is lehetett? A következő kérdés az lehet, hogy vannak-e olyan adataink, melyek e lehetőséget tovább erősítik? Magam itt térnék vissza a nyolcadik forráshoz. Ebben arról van szó, hogy 584 nyarán az avar kagán által irányított haderő Anchialost és környékét dúlta és rombolta le, kivéve a város meleg vizes fürdőjét, ahol a kagán asszonyai fürdőztek. Az asszonyi kérésnek a hátterében feltételezhetően a megszokott otthoni kényelem szeretete állhatott. Márpedig Sirmiumban bizonyosan voltak használható fürdők. Annak bizonyítékául, hogy az avarok Kárpát-medencei megtelepedése után ezen a déli területen nagyon gazdag leletek is előkerültek, megemlítjük többek között, az ún. Jankovich-aranyakat. Erről a tárgyegyüttesről Bóna István megállapította: „...minden avar kutató előtt jól ismert „Jankovich aranyak”, - egy káprázatos avar fejedelemi lelet ránkmaradt néhány darabjában is tündöklő ékessége, miként Homéroszról, elmondható: a legrégibb s legjobb."29 A történeti forrásokkal összevetve különösebb időrendi gondunk sincsen, hiszen szintén Bóna Istvánt idézve: „Ez esetben az eddig ismert legkorábbi, még a VI. század utolsó harmadában készült és viselt avar fejedelmi övkészletet láthatjuk benne. ”30 (1. kép) Azt, hogy ez a déli terület egyébként is gazdag a korszak érmeivel keltezett előkelő temetkezésekkel, a kölkedi temető sírjai is igazolják.31 Sajnos a „Jankovich-aranyak” pontos lelőhelyét nem ismerjük, de az bizonyos: nyeregkápa díszünk szoros rokonságban áll egy Rómában vásárolt nyeregdísszel (esetleg paizs dísz?), s talán ez is a Kárpát-medence déli területei felé mutat. Csupa kérdőjel, semmi bizonyosság! Ebben a kérdőjelrengetegben talán támpont lehet az a régészeti lelet, amelyről sem a magyar, sem pedig a nemzetközi szakirodalom nem igazán vett és vesz tudomást. Holott már 1997 óta közismertnek kellene lennie, hiszen két nyelven is olvasható, melyek közül az egyik az angol, tehát mindenki számára elérhető. Olyan leletről van szó, amely Sirmium közvetlen környékén került elő. (2. kép) Hogy a lelet nem igazán került a figyelem középpontjába, talán az előkerülési körülményei indokolhatják. Sirmiumtól mintegy 20 km-re, északnyugatra egy Slavko Kozak nevű férfiú fémkeresőjével ’kincsre’ bukkant, egy arany övgarnitúra 11 darabjára. A leletről azután kalandos úton tudomást szereztek Belgrádban is, lefoglalták, majd a Szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) Múzeumban helyezték el. A leletet - mivel rendkívül szép korai avar övgarnitúráról van szó - 1997- ben a Belgrádi Nemzeti Múzeum reprezentatív kiadványban tette közzé, a szerb és angol nyelvű kötet szerzője Ivana Popovic.32 A garnitúrához nagyméretű ékkővel díszített színarany csat, arany nagyszíjvég, arany álcsatok és egyéb övdíszek tartoznak, összesen 11 darab, mind-mind csupa kiváló minőségű aranytárgy. (3. kép) Találóan jegyzi meg Bálint Csanád: „ezért kerülhettek a - még az egész bizánci világban is a legkiválóbbak közé tartozó (kiemelés tőlem, ML) - Sirmium környéki arany övgarnitúra rekeszeibe is csak közepes minőségű üvegberakások”.33 Természetesen a hangsúly jelen esetben nem az üvegberakásokon van, hanem a tárgyak ötvöstechnikai minőségén. Abban a kérdésben, hogy ezek a tárgyak sírhoz tartoztak-e, vagy esetleg kincsleletről van szó, a leletkörülmények ismerete miatt nem tudunk 2. kép: A Sirmium környéki kagáni lelet helyszíni térképe 29 BÓNA István 1982-83.82. _______________________ 30 BÓNA István 1982-83.85. 32 POPOVIC, Ivana 1997.31. kép. 31 KISS Attila 1996.107-156. táblák; KISS Attila 2001. II. 102-153. táblák. 33 BÁLINT Csanád 2012.314. 243
