Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)

Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában

TISICUM XXV. - RÉGÉSZET

Továbbá a losephus Flavius által megörökített vespasianusi aktus, t. i. a triumpháló katonák selyembe öltöztetése ugyancsak a tudatos propaganda eszköze: a fegyvertelenséggel együtt a béke és az eljövendő prosperitás kifejezője.81

A selyem az extravagancia jelképéből a késő császárkorban fokozatosan az imperatoh hatalom és képviselőinek elfogadott majd elvárt viseletévé vált. A római ízlés szerint átszőtt selyemszövetek a IV. századi hivatali reprezentációban betöltött növekvő szerepére talán a pannoniai leletek is rávilágíthatnak.

Mindezeken túl a selyem importja a Római Birodalom mindenkori külpolitikájának alakulásával is szorosan összefügg. A szövet beáramlásának csúcspontja mind a források, mind a régészeti leletek alapján az I. század, mely során a monszun, valamint a karavánutak kiaknázásával tengeren és szárazföldön is szervesen bekapcsolódtak a távolsági kereskedelem vérkeringésébe. A perzsa hódítás nyomán azonban a szárazföldi útvonalakon nehézkessé vált a szállítás, amelyet - legalábbis a palmyrai régészeti anyagban - a jó minőségű selyemszövetek számának csökkenése is alátámasztani látszik. Ugyanakkor R. McLaughlin véleménye szerint a tengeri útvonal a III. század során ismét megélénkülhetett, amelyet Victorious a thaiföldi U-Thongban talált, 268 utánra keltezhető kisbronza (is) megerősítene.82 A tengeri útvonal IV-VII. század közötti használatát az Indiában és Srí Lankán előkerült késő római/bizánci pénzek is alátámasztják.83

Összefoglalva tehát, noha a kínai selyem, különösen annak római ízlés szerint átszőtt változata - tulajdonosuk és a társadalom szélesebb rétegei szemében legalábbis - elveszthette kapcsolatát origójával, s számos esetben magával a Seres etnonimával is, kulturális, gazdasági és politikai életben betöltött szerepe közvetve az Oikumené legkeletibb pontjáról alkotott elképzeléseket is befolyásolhatta.

81 losephus Flavius De bello ludaico VII. 5.4-6.; SPEIDEL, Michael Alexander 2011.6.

82 McLAUGHLIN, Raoul 2010. 137. Erről: BELLINA, Berenice-GLOVER, lan 2004. 71.

83 Erről részletesen: MUNDELL MANGO, Marlia 1996. 155-156.; MUNDELL MANGO, Marlia 2009.13.

IRODALOM

BARKÓCZI László

1965. New data on the history of late Roman Brigetio. In: Acta Antiqua XIII. 1-2.216-257.

BELLINA, Berenice-GLOVER, Ian

2004. The archaeology of early contact with India and the Mediterranean world, from the fourth century BC to the fourth century AD. In: Glover, l.-Bellwood, P. (eds), Southeast Asia: From prehistory to history. New York. 68-89.

BORHY László-SZÁMADÓ Emese

1999. A Komárom/Szőny-MOLAJ A út lelőhelyen feltárt római szarkofágok. In: BORHY L.-SZÁMADÓ E. (szerk.): Brigetio kincsei. Budapest. 3-16.

BÖHME-SCHÖNBERGER, Astrid

1997. Kleidung und Schmuck in Rom und den Provinzen. Stuttgart.

BUDAI BALOGH Tibor

2013. Imperium sine fine. Az expanziós politika császárkori perspektívái. In: Ókor XII.1 67-77.

BUENO, André

2015. Roman Views of the Chinese in Antiquity. In: Sino-Platonic Papers 261.

DGRA

1875. A Dictionary of Greek and Roman Antiquities (SMITH, W. ed.) London.

FALKENHAUSEN, Lothar von

2000. Die Seiden mit Chinesischen Inschriften. In: SCHMIDT- COLINET, A.-STAUFFER, A.-AL-AS’AD, K. (Hrsg.): Die Textilien aus Palmyra. Neue und alte Funde. Mainz. 58-82.

FINLAYSON, Cynthia

2002. The Women of Palmyra - Textile Workshops and the Influence of the Silk Trade in Roman Syria. Textile Society of America Symposium Proceedings 385.

http://digitalcommons.unl.edu/tsaconf/385/ [Hozzáférés:

2015.02.03.]

FORBES, Robert James

1956. Studies in Ancient Technology. Vol. 4. Leiden.

GANSUSHENG Bowuguan f ffl

1972. ÄÄMiHS/XlSffiiilÄ Wuwei Mozuizi sanzuo Hanmu fajue jianbao. Wenwu 12.9-23.

GEIJER, Ágnes-B. THOMAS, Edit

1964/

1965. The Viminacium Gold Tapestry. A Unique Textile Fragment from

Hungary. Meddelanden frán Lunds Universitets Historiska Museum. 223-236.

GLEBA, Margarita

2008. Auratae vestes: Gold textiles in the ancient Mediterranean. In: Alfaro, C.-Karalli, L. (eds): Purpureae Vestes II, Vestidos, Textiles y Tintes: Estudios sober la produccion de bienes de consumo en la antiguidad. Valencia. 63-80.

218