Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Hoppál Krisztina: „Vestis serica et odium luxoriae”. Kínai selyemleletek Pannoniában
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET készülhetett. A fémszál átmérője 0,18-0,21 mm, az aranylemez szélessége 0,3 mm, vastagsága 0,006 mm. Emellett további négyféle lenvászon is elhelyezkedett a sírban.54 A mauzóleum délnyugati apszisának irányába nyitott szelvényben található sírsort lezáró temetkezésben két fiatalkorú váza feküdt, melyek mellékletekkel nem rendelkeztek.55 A 39A sír selymének lánc- és vetülékfonalai sodratlanok, négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 72/32. Szélén 2-3 mm aranyszálas szegély figyelhető meg. A fémszál bélfonala selyem, sodrata Z, vastagsága megközelítőleg 0,006 mm. A sírban egy további vizsgálatokra alkalmatlan lenvászon is elhelyezkedett.56 A 39B sír szövete vászonkötésű, a 39/A szöveténél világosabb selyem. Lánc- és vetülékfonalai sodratlanok, négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 36/68. Felületét vastagon kikristályosodott tömjén borítja, amely a szövetréteg közé nem hatolt be.57 A mauzóleum délnyugati apszis irányába nyitott szelvényben található 41. sírból a váz törzsén elhelyezkedő textilmaradványokat leszámítva nem kerültek elő mellékletek.58 A leírás szerint a selyem vászonkötésű, lánc- és vetülékfonalai sodratlanok. Sipos E. az elekronmikroszkópos vizsgálat során a selyemszálak között elhelyezkedő gyapjúszálakat fedezett fel, azonban a maradvány méretei nem tették lehetővé annak megállapítását, gyapjúszövetbe történő átszövésről van-e szó. Négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége nincs megadva.59 Az 53. szarkofág a mauzóleum előcsarnokában feküdt.60 Sipos E. elemzése szerint a halottat minimum három különböző finomságú lenvászonba pólyálták, amely fölött kék csíkos selyemlepel helyezkedett el. A csíkok 3 mm szélesek és 4 cm távolságra helyezkednek el egymástól. Az anyag két végét, ahol a szövőszékről levágták, egy-egy csomóval kötött rojtsorral zárták le. A lánc- és vetülékfonalai sodratlanok, négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 52/84. (11.kép)6' Aranyszál és gyapjú beszövéssel díszített, 10 cm széles és 15 cm hosszú selyemszövet a keleti váz mellrészéről került elő, amelynek két végén szegélyszerűen elhelyezett geometrikus minta volt megfigyelhető. Sipos E. leírása szerint másik vége a nyugati fejrésze mellett feküdt, azonban szétesve, így a mintaelem teljes egészében nem rekonstruálható. (12. kép) A megközelítőleg 15 cm-es bordűrt három oldalról mintegy 1,5 ernes keretsáv határolja, amelyben borsónyi pontsor fut, a pontközökben aranyszálból font gyapjúbeszövéssel. (13. kép) A szerző feltételezése szerint a belső részen növényi ornamentika helyezkedhetett el, a minta azonban kivehetetlen. A barnás-fekete gyapjúfonalak színezőanyagaként a bíbort jelöli meg. (14. kép) A textil vászonkötésű, négyzetcentiméterenkénti szövetsűrűsége 20/65-70. A láncfonál Z sodratú selyem, amelynek színe világosbarna. A háromféle vetülékfonál közül Z sodratú sötétebb barna selyem, Z sodratú barnás-fekete gyapjú és arany, Z sodratú lemez, selyem bélfonalon került meghatározásra. (15-16. kép)62 12. kép: Sípos 1990.1. Tábla 11. kép: © Magyar Nemzeti Múzeum 54 SIPOS Enikő 1990.9-10. 55 TÓTH Endre 1987.46. 56 SIPOS Enikő 1990.10. 57 SIPOS Enikő 1990.10. 58 TÓTH Endre 1987.44. 59 SIPOS Enikő 1990.10. 60 TÓTH Endre 1989.38. 61 SIPOS Enikő 1990.10., 12. SIPOS Enikő 2003.47. 13. kép: Sipos 1990. II. Tábla 62 SIPOS Enikő 1990.10-12. A fémfonallal díszített textiltöredékekről: SIPOS Enikő 2003. 47-50. 214
