Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Történeti tanulmányok - Vadász István: A Tiszafüredi Petőfi SK, a Tiszafüredi Bástya SK és a Tiszafüredi Petőfi SC időszaka (1951–1963)
F. KOVÁCS PÉTER: LATÉNE-KORI „SZAPROPLEIT” KARIKAÉKSZEREK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBŐL Fekete karikaékszerek Jász - Nagykun - Szolnok megyéből: 2. térkép: A négy Jász-Nagykun-Szolnok megyei karperec lelőhelye: 1. Jászberény, 2. Besenyszög, 3. Telekpart (Kunszentmárton) További vizsgálatokra tehát csak a két másik karperec áll rendelkezésünkre. Jászberény-Almási-tanya: 2004 és 2005 között a szolnoki Damjanich János Múzeum a Jászberény déli határában épülő, a várost elkerülő út megelőző régészeti feltárását végezte, melynek során többek között egy késő vaskori teleprészlet is előkerült. A falusias jellegű település egyik félig földbemélyített épületének betöltésében feküdt az első vizsgált tárgy, egy karikaékszer darabja. (3. kép) Leírása: Fekete színű, kör keresztmetszetű, faragott karperec töredéke. A töredék hossza: 6 cm. Vastagsága: 1,1 cm. 2012.10.2.351. leltári szám, 2. objektum, 89. stratigráfiai egység. Jászberény - Hajtai-halom39: A lelőhelyen Dr. Kovács Gyöngyi végzett leletmentést 1980-1981 között. Összesen 16 sír került elő. A 9. számú hamvasztásos sírban egy szapropelit karperec is feküdt (7. kép). Feltehetően az elhunyt férfi lehetett, erre utalhat a köpűs ládzsacsúcs is. A karperec jelenleg nem hozzáférhető. Átmérője: 5,6 cm Besenyszög-Berek-ér-part: A második vizsgált tárgy az M-4-es gyors- forgalmi út építéséhez kapcsolódó megelőző feltárás során került elő egy csontvázas sírból a Besenyszög - Berek ér part lelőhelyen (548. objektum). Az ékszer a nőnemű elhunyt bal karján a csukló magasságában, viseleti helyzetben feküdt. (4. kép) Leírása:Fekete színű, ovális, teljesen ép szapropelit karperec. Átmérője: 6,4 - 7,9 cm. Vastagsága: 1-0,6 cm. Súlya: 10,49 g (5. kép) 39 Köszönettel tartozom Dr. Kovács Gyöngyinek amiért rendelkezésemre bo- csájtotta az ásatás dokumentációját. A bemutatott tárgyakra jellemzőek azok az általános attribútumok, melyeket a tanulmány elején felsoroltunk. Tehát: kialakításuk egyszerű, díszítetlen alakjuk kör, ovális keresztmetszetük kör, ovális a besenyszögi sír esetében az elhelyezkedés a legismertebb pozícióban, női sírban a bal felkaron volt A jászberényi teleprészlet működése a LT B2-C időszak között valószínűsíthető, így a szóban forgó lelet kora is ezen határok közé helyezhető, míg a besenyszögi két sír restaurálása jelenleg is folyamatban van, így azok korát csak becsülve lehet megadni. Ennek ellenére a leletek elsődleges feldolgozásából is látszik, hogy a sírok kora nem lehet fiatalabb, mint LT C1. Hunyadi Ilona leírásai alapján, ugyanez a megállapítás érvényes a Kunszentmárton - Telekparton előkerült sírokra is. Tehát a Szolnok megyei négy karikaékszer kora teljes mértékben illeszkedik az N. Venclová által lefektetett kronológiai rendszerbe. Összegzés A Magyarország területén fellelhető fekete áruk kutatása problematikus terület, annak ellenére, hogy egy jól körülhatárolható, tipológiailag könnyen azonosítható tárgycsoport. Jelen gyűjtés alapján minimum 55 darab ép, vagy töredékes „fekete karperec” ismert 44 helyszínről; bizonyossággal jelenthető ki, hogy ez a mennyiség csak a felszín, valószínűleg ennél jóval több ilyen tárgy lehet elfekvőben. (1. táblázat, 197
