Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Anders Alexandra: Újkőkori nőtörténet – bioszociális régészet Polgáron
ANDERS ALEXANDRA: ÚJKŐKORI NŐTÖRTÉNET - BIOSZOCIÁLIS RÉGÉSZET POLGÁRON ható sír egy 59-65 éves nőé volt. Lába mellé két, kisméretű, okkerrel teli edényt tettek, míg harmadik, karcolt díszítésű edényét a temetés után helyezték a sírba. Egészen más a helyzet Polgár-Csőszhalom késő neolitikus temetkezéseinél, ahol az előző időszakhoz képest jóval többféle tárgyat, jóval nagyobb mennyiségben találunk a vázak mellett. Ezek különböző csontból, szarvas szemfogból, Spondylusból, csigából, mészkőből, vadkanagyarból készült ékszerek, láncok, függők, karperecek, valamint kőből, csontból csiszolt és pattintott használati eszközök voltak. Bizonyos tárgyak ugyanakkor erős gender töltettel is rendelkeznek.36 Kizárólag nőket temettek el csontgyűrűvel, és sírjaikból kerültek elő a csont- és kagylógyöngyökből fűzött fej- és hajdíszek is. A női viselet része volt az egy vagy kétsoros, márványból, vagy ritkábban Spondylus- gyöngyökből fűzött öv, melyet a derék vagy a csípőtájon találtunk meg (4. kép). Olyannyira jellegzetes darabja lehetett ez a nők öltözékének, hogy a melléklettel rendelkező 26 nő sírjából összesen 20 db került elő. Az övviselés szokása nemcsak társadalmi nemhez, hanem életkorhoz is kötődött: Bár két gyermek sírjába is helyeztek övét, jellemzően az idősebb nőkhöz tartozott; minden Senior korúét és a tíz Adultus korú nő közül nyolcnak övezte gyöngysor a derekát. A Maturus korúaknái viszont csak három esetben került elő öv. Azonban nemcsak a tárgyak jelenléte, hanem éppenséggel hiánya is közvetíthet információkat. A 20 melléklet vagy viseleti tárgy nélküli női temetkezésből 17 a Maturus korosztályhoz sorolható. Rítus Polgár-Ferenci-hát temetkezéseinél a nemek között nem figyeltünk meg különbségeket sem a sírgödör kialakításában, sem a tájolásban. A sírok kisebb, négyes-hatos csoportokban helyezkedtek el a település objektumai között, de a házakhoz való kapcsolatukat nem tudtuk megfigyelni. A halottakat nemre való tekintet nélkül bal oldalukra fektetve, többé vagy kevésbé zsugorított helyzetben tették sírjukba. Különleges jelentőségű a két szórthamvas temetkezés, mint a legkorábbi magyarországi példája ennek a rítusnak. Az egyik esetben a tűz egyenetlenül érte a felnőtt nő holttestét, a csontok deformációjára sem került sor, koponyája is szinte teljes egészében rekonstruálható. Egy másik, ritka rítust, a temetés utáni, utólagos mellékletadás szokására utaló jeleket öt sír - három különböző korú nő, egy férfi és egy nem meghatározható nemű egyén - esetében tudtunk megfigyelni. Ezeknél a síroknál edénytöredékek jelentkeztek a sírgödör végében, jóval a váz fölött (5. kép), ki edényeket a temetés után, újabb ráásással helyezhették a sírra.37 Polgár-Csőszhalom horizontális településrészén a házak feltételezett bejárati oldalához közel általában 1-3 sírt találtunk, de az is előfordult, hogy kisebb, épülettől független csoportokat alkottak. Közöttük egyelőre semmilyen korra, nemre, gazdagságra vagy időrendre utaló szabályosságra nem tudtunk következtetni. Míg a sírgödör kialakításában és tájolásában nem figyelhető meg eltérés a nemek között, a fektetésben már nagyon erősen kifejeződik a férfiak és nők közti különbségtétel. Szigorú következetességgel fektetik az enyhén vagy erősebben zsugorított helyzetű nőket a bal (2. kép), míg férfiakat a jobb oldalukra. Ez a szabály annyira erős, hogy még a gyerekek sírba helyezésénél is ezt követik. A 36 ANDERS, Alexandra-NAGY, Emese Gyöngyvér 2007.84-86. 37 WHITTLE, Alasdair et al. 2013.75. nemi különbségtétel azonban nem csak a temetkezésekben, hanem a lelőhely különböző térszegmensein is érvényre jut. Nők sírját eddig csak a horizontális településrészen tártuk fel, a teilen kizárólag férfi és kisfiú temetkezéseket ismerünk.38 4. kép: Polgár-Csőszhalom-dűlő, 913. objektum 5. kép: Polgár-Ferenci-hát, 344. objektum 38 RACZKY Pál-ANDERS Alexandra 2009.84-85. 19
