Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - V. Szabó Gábor: Horgászhorgokat tartalmazó bronzdepó Telkibánya–Cser-hegy erődített településéről
V. Szabó Gábor Horgászhorgokat tartalmazó bronzdepó Telkibánya-Cser-hegy erődített településéről1 A lelőhelyről Telkibánya-Cser-hegy a Zempléni hegység négy jelentős, biztosan a késő bronzkorba sorolható erődített településének egyike.2 (1. kép) A 15 hektáros lelőhelyet Nováki Gyula fedezte fel és írta le 1994-ben.3 A sáncok felmérése és az ELTE BTK bronzkincs kutatóprogramjának fémkeresőműszeres felderítése között eltelt időszakban semmilyen régészeti tevékenység nem történt területén. 1. kép: Telkibánya-Cser-hegy és a Zempléni-hegység késő bronzkori-kora vaskori erődített települései 1 A tanulmány az OTKA112427 számú pályázatának támogatásával készült. 2 A Zempléni-hegység másik három intenzíven lakott késő bronzkori erődített települése a következő: Tolcsva-Vár-hegy, Tállya-Óvár, Boldogkőváralja- Tó-hegy (D. MATÚZ Edit-NOVÁKI Gyula 2002. 7-8.). A térségből rajtuk kívül egyelőre nem ismerünk hasonló korú erődített települést. A korábbi kutatás által késő bronzkorinak meghatározott őskori erődített települések közül egyiken sem találtunk karakteres késő bronzkori leletanyagot. A Fony- Süllyedt-Bán-hegyi lelőhelyen (D. MATÚZ Edit-NOVÁKI Gyula 2002. 7.) terepbejárásaink alapján csak késő rézkori, késő vaskori és népvándorlás kori megtelepedés igazolható. A késő bronzkori magaslati településként leírt Boldogkőújfalu-Kincses-hegyen (D. MATÚZ Edit-NOVÁKI Gyula 2002. 8.) nem ismerünk erődítést, a kis alapterületű lelőhelyen csak újkőkori kerámia és kőanyag gyűjthető. Tállya-Mekecsvár erődített településén (D. MATÚZ Edit-NOVÁKI Gyula 2002.8.) nagy számban előforduló késő vaskori kerámia, vastárgyak és egy kelta ezüstérem a település vaskori használatát jelzi, de intenzívebb megtelepedéssel számolhatunk az újkőkorban is a felszínen gyűjthető kerámia és pattintott kőanyag alapján. Itt mindössze egyetlen ferdén árkolt peremű tál töredéke utalt arra, hogy késő bronzkorban is használták a területet. 3 D. MATÚZ Edit-NOVÁKI Gyula 2002. 7.; NOVÁKI Gyula-SÁRKÖZY Sebestyén-FELD István 2007.126-127. A lelőhelyen végzett felszíni leletgyűjtéseink alapján a Cser-hegyen a késő bronzkorban és a késő vaskorban4 számolhatunk jelentős megtelepedéssel. Az eddig gyűjtött nagymennyiségű késő bronzkori kerámia pontosabb kormeghatározásra nem alkalmas, mindössze néhány kihajló, síkozott peremtöredék illetve egy behúzott peremű tál darabja hordoz olyan sajátosságokat, amelyek a település kerámiáját a HaA1 és a HaB periódusok időszakának fazekasságához kötik. A késő bronzkori település a sáncon kívüli területekre is kihúzódik. A sáncokkal kerített területtől nyugatra húzódó kis lejtésű, kb. 6-7 hektáros felszínen egészen a meredeken lefutó hegyoldal pereméig gyűjthető késő bronzkori kerámiaanyag, de előkerült innen néhány bronztárgy is. A települést övező, helyenként monumentális, 6-7 méter magasságot is elérő sánc építésének időpontja nem határozható meg biztosan: egyaránt készülhetett a késő bronzkorban és a késő vaskorban is. A lelőhelyen végzett fémkeresőműszeres felderítésről5 A lelőhely területén 2010 és 2013 között négy alkalommal végeztünk fémkereső műszeres lelőhelyfelderítést, amelynek során öt késő bronzkori bronzdepót, valamint 160 különböző korú - zömében késő bronzkori - magányos fémtárgyat sikerült összegyűjtenünk.6 (2. kép) A lelőhely fémkeresőműszeres felderítésének elsődleges oka az volt, hogy a területen végzett terepbejárásunk során illegális fémkeresőműszeres tevékenység nyomaira bukkantunk, ezért megpróbáltuk a még megmenthető és dokumentálható fémtárgyakat felgyűjteni. A fosztogatás mértékéről árulkodik az is, hogy későbbi munkánk során a lelőhely majd teljes felületén megfigyeltünk illegális fémkeresősökhöz köthető beásások nyomait.7 * A fosztogatók sikerességéről és munka- módszeréről árulkodott az a több mint 30 vas- és bronztöredéket tartalmazó kis tárgykupac is, amelyet az első kutatási napok egyikén egy mohos kőtömbön fedeztünk fel. Az illegális fémkeresős számára értéktelen apró tárgyak között számos bronztárgy töredék - pl. tokosbalta éle, öntőrögök, öntőcsapok, lemeztöredékek - és egy miniatűr kard vagy tőr markolattöredéke is volt. A sánctól nyugatra eső, a kerámiatöredékek alapján betelepültnek ítélhető felszínen, több helyen is találtunk bronztárgyakat: számos töredék mellett egy ép tokoskalapács és egy sarló is előkerült ezen a részen. A késő bronzkori fémtárgyak a lelőhely egész felszínén előfordulnak, de 4 A korongolt kelta jellegű kerámiatöredékeken kívül két kelta ezüstérem, üvegkarperec töredék valamint vas- és bronzfibulák utalnak a La Téne- kultúra jelenlétére. 5 A lelőhelyen végzett terepi munkában az ELTE BTK Régészettudományi Intézet diákjai mellett Bácskái István barátom volt minden esetben munkatársam. Segítségét itt is szeretném megköszönni. 6 V. SZABÓ, Gábor 2011.339. Taf. 5.; V. SZABÓ, Gábor 2016.176-177. Abb. 12-13. 7 A helyi lakosoktól kapott információkból kiderült, hogy az ex lege védett régészeti lelőhelyet évek óta fosztogatják. 175
