Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - P. Fischl Klára–Hajdu Tamás: Mezőnagymihály–Nagyecsér-Észak lelőhely bronzkori temetkezései
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Halomsíros periódus A korai periódus temetkezései nagy valószínűséggel mind csontvázas rítusúak, bár a tény, hogy később mindegyik bolygatás, rablás áldozata lett, megnehezíti a rítus megállapítását. Az S91 esetében a feltárás során nem találtak csontokat, amely összefüggésbe hozható a gépi humuszolás során elszenvedett adatvesztéssel, vagy a terület intenzív gazdasági művelése során történt károsodással - mint azt az urnás temetkezések során látni fogjuk - de a halomsíros periódus történetében nem ismeretlen a jelképes temetkezés sem.2 Az ásatási napló még egy lehetőséget felvet, mely a sírgödör méretével van összefüggésben. Ha kisgyermek sírjáról van szó, a csontok hiányát magyarázhatjuk azok felszívódásával is. 11. kép: -1: kiterjedt endocranials léziók a koponyacsontok belső felszínén, S50; 2: A két kisőrlőfog antemortem fogvesztése és a fogmedri nyúlvány felszívódása a felső állcsont jobb oldalán, S61 Rítus A körárkok megléte az árkon belüli halmokra utal. Ez a temetkezési elem a korszak névadó jellegzetessége. Az intenzív talajművelés miatt azonban a legtöbb helyen a halmok nem foghatók meg, meglétükre néhány esetben a körárkok utalnak. Az ásatók megfigyelése szerint az S41-es körárok belsejében található S77 és S78, illetve az S87 körárok közepén levő S88 sír oldalába ásott S155 cölöplyukak a halom konstrukciójával hozhatók összefüggésbe. 2 TROGMAYER Ottó 1975. 149.; KUSTÁR Rozália-WICKER Erika 2004. 67-69. A körárkos temetkezéseket jelenlegi ismereteink szerint a halomsíros időszak legkorábbi jelenségeihez soroljuk.3 A Dunától keletre eddig csak a jánoshidai4 és a Kiskunfélegyháza-pákapusztai lelőhelyről5 ismerünk ilyen jelenségeket. Maklár-Koszpérium lelőhelyen kerültek elő, még közöletlen körárkos temetkezések.6 A legismertebbek a Dolny Peter-i (Sváty Peter/Komáromszentpéter (Sk)) körárkos sírok a késői magyarádi kultúra időszakából.7 Körárokkal körülvett és bizonyíthatóan halmos temetkezést tártak fel a halom konstrukciójára utaló az árok belső oldalán futó cölöpsorral Nezsiderben (Neusiedl-Hutweide, Parz 7645: Kaus 1993/1994). Jozef Bátora 2004-ben foglalta össze az ismert körárkos sírokat a jelsovcei temető négy késő Aunjetitz - klasszikus Magyarádi fázisába sorolható árokkal körülvett és halommal fedett sírja kapcsán.8 A temetkezési halmok és a velük közvetlen kapcsolatba hozható körárkok a késő magyarádi-Vétefov időszakban (RBrA3-B1) a DNy szlovákiai Alföld és a Böheimkirchen csoport területén mutatnak sűrűsödést, mutatva az új rítus kialakulásának helyét és bizonyítva a kontinuitást a jellegzetesen halomsírosnak tartott egységek és közösségek között.9 A késői neolitikumtól megfigyelhető, de a korai bronzkortól sűrűsödő körárkos temetkezéseket gyűjtött össze Daniela Kern is a kialakulási területként körvonalazható régióból.10 11 A nagyecséri sírok tájolásának tekintetében az S58-as sír ad támpontot, ahol a fej hiánya és a felsőtest bolygatása ellenére jól megállapítható a Ny-K-i tájolás. Ennek alapján a tőle délre található üres sírgödör (S91) és az anatómiai rendben levő csontokat nem tartalmazó S50-es sír hasonló tájolása valószínűsíthető. Az ásatási napló az S88 esetében ÉK-DNy-i tájolást ír le, de ebben az esetben szintén egy kupacban, nem anatómiai rendben voltak a csontok. A körárkokhoz, illetve a temető korai periódusához a feltárt temetőrészletben kizárólag csontvázas temetkezéseket sorolhatunk. A jánoshidai temető 4 körárkos sírjához 5 temetkezést sorolhatunk. Ezek közül azonban csak egy volt csontvázas (A körárok, 113.sír), a B körárok két sírja (46,114. sírok) és a C körárok 118. sírja urnás temetkezések, a D körárok 151. sírja pedig szórthamvas rítusé volt. A 113. csontvázas sír ÉK-DNy tájolású.11 A Dolny Peter-i hat, körárkos, csontvázas rítusú, RBrB1 korú sír tájolási adatai a következők: K-Ny (16. sír), Ny-K (7,20,25. sírok), ÉNy-DK (21. sír) és DK-ÉNy (9. sír).12 A halomsíros kultúra Emőd- istvánmajori temetőjéből eddig csak az öt csontvázas sír került publikálásra, ebből három K-Ny-i, egy ÉNy-DK-i és egy ÉK-Dny-i tájolású.13 A bemutatott tájolási adatok - a teljesség igénye nélkül - egy K-Ny/ Ny-K-i tengelyhez való kapcsolódást mutatnak, esetenként eltéréssel. Hasonló megállapításra jutott Kovács Tibor is Tiszafüred-majorosha- lom 132 bronzkori csontvázas sírjának tájolási adatait elemezve14 15 és ez látható a Mezőcsát-hörcsögösi 34 csontvázas sír tájolási adatainál is.16 3 CSÁNYI Marietta 1980.163-164. 4 CSÁNYI Marietta 1980. 5 SOMOGYVÁRI Ágnes 1990. 6 SZABÓ, János Győző 1963. 7 DUSEK, Mikulás 1969. 8 BÁTORA, Jozef 2004. Abb. 12. 9 BÁTORA, Jozef 2004. 10 KERN, Daniela 2011. 11 CSÁNYI Marietta 1980. 12 DUSEK, Mikulás 1969. 13 B. HELLEBRANDT Magdolna 2004. 14 KOVÁCS Tibor 1975.42. 15 HÄNSEL, Bernhard-KALICZ Nándor 1986.71-73. 154
