Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Anders Alexandra: Újkőkori nőtörténet – bioszociális régészet Polgáron
Anders Alexandra Újkőkori nőtörténet - bioszociális régészet Polgáron Bevezetés - nőtörténet, gender régészet, biorégészet A nőtörténetírás, azaz a nőket és tevékenységeiket, nem pedig a férfiakat és háborúkat középpontba helyező történetírás a történelemtudományoknak viszonylag fiatal irányzata, kezdete az Anneles-iskolához köthető. Ez a szemlélet az 1990-es évektől kezdődően szorosan összekapcsolódott a gendert, a társadalmi nemeket is figyelembe vevő történetírással1 és mára már mindkét irányzat szervesen beépült a régészetkutatás módszertanába is.1 2 Magyarországon a történelemtudományok, ha megkésve is, de befogadták a nő- és genderközpontú megközelítési módot és alkalmazása is egyre nagyobb teret kap a kutatásban és az egyetemi oktatásban.3 Sajnos ugyanez nem mondható el a régészettudományról, a gender szemlélet a magyar kutatókat egyelőre kevéssé jellemzi, és az ilyen megközelítésű feldolgozások száma is csekély.4 Ebből a szempontból valamivel jobb helyzetben van az őskor kutatása. Elsőként a tiszapolgár-basatanyai rézkori temető elemzése során merült föl a gender szemlélet. A férfi és női temetkezések rítusa, mellékletei erősen eltérnek egymástól, és ennek köszönhetően már a föltáró, Bognár-Kutzián Ida is számos, korát jóval meghaladó megállapítást tudott tenni. Közlését a későbbekben többen, így John Chapman és Joanna Sofaer is fölhasználta a társadalmi nemmel kapcsolatos munkáiban.5 A neolitikum kutatásában néhány kisebb tanulmány után6 legutóbb Siklósi Zsuzsanna érvényesített gender szemléletet az aszódi temetkezések értelmezésénél és egyúttal a késő neolitikumra vonatkozó adatokat is összefoglalta.7 Ez természetesen nem azt jelenti, 1 PETŐ Andrea 2006.; KÉRI Katalin 2015.23-48. 2 SOFAER, Joanna-SORENSEN, Marie Louise Stig 2013. 3 PETŐ Andrea 2006; KÉRI Katalin 2015. 23-48. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2015-ben alakult meg a Nőtörténeti Kutatóközpont. 4 A helyzetet jellemzi, hogy az első, több korszak kutatási állapotát összegző előadás is csak 2014-ben, a Magyar Régész Szövetség által szervezett, az új régészeti megközelítéseket bemutató konferencián hangzott el: Pásztókai- Szeőke Judit-Hajdu Tamás-Kiss Viktória-Kulcsár Gabriella-Mráv Zsolt- Siklósi Zsuzsanna-Szeverényi Vajk: Identitás és társadalmi nem (gender) kutatása a magyar régészetben. 5 BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida 1963.; MEISENHEIMER, Marita 1989.; CHAPMAN, John 1997.; 2000.; SOFAER-DEREVENSKI, Johanna 1997. 6 CHAPMAN, John 1997., ANDERS, Alexandra-NAGY, Emese Gyöngyvér 2007.; ANDERS Alexandra 2009a.; 2009b. 7 SIKLÓSI, Zsuzsanna 2013.118-120., 172-178. A gender szemlélet érvényre juthat nemcsak a kutatás tárgyában, hanem abban is, hogy ki végzi az adott kutatást. Ebből a szempontból is jó helyzetben van a neolitikum, hiszen Torma Zsófia, a tordosi lelőhely föltárója volt az első magyar női régész, akit ráadásul elsőként tüntettek ki nőként díszdoktori címmel 1899-ben (MAKKAY János 1999.; COLTOFEAN, Laura 2014.). Az Ausztria területén működő női régészekről írt összefoglalás is az ő nevével kezdődik: REBAY- SALISBURY, Katharina 2014. 80. Torma Zsófia a XIX. század végén még egyedüli nőként művelte különleges szakmáját, de egy 2008-as kimutatás szerint a Magyarországon dolgozó több mint 400 régész fele volt nő (BARTOSIEWICZ, László-MÉRAI, Dóra-CSIPPÁN, Péter 2011.305-307.) hogy a társadalmi nemek kutatása a régészetben a temetkezésekre korlátozódna, hanem inkább csak a jelenlegi magyarországi helyzetet jellemzi. A biorégészet legfontosabb forrását az emberi maradványok jelentik, melyeken különböző módszerű biológiai és kémiai vizsgálatokat végeznek. Ezek a kutatások magukba foglalják a nem- és életkor meghatározását, a paleopatológiai vizsgálatokat, a stabil izotóp és DNS elemzéseket. Segítségükkel lehet meghatározni az egyén és a közösség egészségi állapotát és betegségeit, táplálkozását, munkavégzési szokásait, eredetét. Mi azonban nem csak biológiai lények vagyunk, hanem társadalomban élünk, és így napjaink biorégészeti kutatása - kibővülve viselkedéstudományi, környezeti és társadalmi szempontokkal - már inkább bioszociális régészetnek nevezhető. Ennek az új kutatási irányzatnak az a célja, hogy a csontvázból a testet és kulturális hátterét egyszerre építse föl, újjáalkotva a társadalmi teret és a benne lakozó szociális lényt.8 A bioszociális régészet holisztikus szemléletmódja hasznosítható a gender kutatásokban is, a két tudományterület eredményei jól kiegészítik egymást.9 Tárnoki Jutkát születésnapján egy olyan írással köszöntöm, mely a nőkről, a Kr. e. V. évezredben élt nőkről szól. Kiindulásként két lelőhelyet választottam: Az egyik Polgár-Ferenci-hátról a középső neolitikus alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának 118 sírja a Kr. e. 5300-5070 (cal BC) időszakából.10 * A másik Polgár-Csőszhalom késő neolitikus lelőhelyén feltárt 147 temetkezése a Kr. e. 4920-4450 (cal BC) idejéből (1-3. kép).11 Kísérletet teszek arra, hogy a csontvázról, a sírba helyezett tárgyakról, a rítus elemeiről a nőkre vonatkozó adatokat összegyűjtsem és összekapcsolva a gender- és bioszociális régészet módszertanával egy elképzelhető újkőkori nőtörténetet vázoljak föl. Igaz, hogy a rendelkezésre álló adatsorok több esetben töredékesek és hiányosak, nem minden vizsgálat és elemzés készült el a két lelőhely minden temetkezésére. Mégis úgy gondolom, a kutatási helyzet jelen állapotában is érdemes ezeket a forrásokat összegyűjteni és áttekinteni, hol is tartunk, mit olvashatunk ki ezekből az információkból. 8 AGARWAL, Sabrina C.-GLENCROSS, Bonnie A. 2011. 1-3.; ZVELEBIL, Marek-PETTITT, Paul 2012.; SOFAER, Joanna-SORENSEN, Marie Louise Stig 2013.; ANDERS Alexandra 2016. további irodalommal. 9 HOLUMON, Sandra 2011.; SOFAER, Joanna2013. 10 WHITTLE, Alasdair et al. 2013. 73-78. Az AVKI időszakához 4 sír köthető, de az antropológiai elemzések ezt a kronológiai megosztást nem vették figyelembe. 11 ANDERS, Alexandra-NAGY Emese Gyöngyvér 2007.; ANDERS Alexandra- RACZKY Pál 2013. 91-93; RACZKY, Pál et al. 2015. 43. A teli településen 21, a horizontális településrészen 125 sír került elő: RACZKY, Pál-ANDERS, Alexandra in press. Az antropológiai elemzések idézett statisztikai adatai 108 sírra vonatkoznak: K. ZOFFMANN, Zsuzsanna 2012. Régészeti szempontból 102 sírt lehetett elemezni. 15
