Csányi Marietta et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 25. (Szolnok, 2016)
Régészeti tanulmányok - Fülöp Kristóf: Különleges késő bronzkori gyermeksír és miniatűr edénykészlete
TISICUM XXV. - RÉGÉSZET Bolygatás A kisgyermek csontjainak anatómiai rendtől való teljes eltérése egyértelművé teszi a sír utólagos bolygatását. A mellékletek és a maradványok egy 40x50 cm-es kupacban feküdtek a sírgödör délkeleti sarkába összepakolva. A megfontolt áthelyezésre utal a csontok és a kerámiamellékletek egymástól való tudatos elkülönítése is. A bolygatás jellegét mutatja az agykoponya és az arckoponya teljesen hiánya, valamint az atlason megfigyelhető, bronz mellékletre utaló zöldes elszíneződés is. Mivel a sírból mindössze egyetlen apró, hengeres bronz lemeztárgy került elő a femur mellől, a sír utólagos felnyitásának célja a temetési rituálé során sírba helyezett tárgyak célzott és tudatos kiemelése lehetett. Ennek módja és oka azonban korántsem nyilvánvaló. A temető fémekben szegényes volta, a bolygatás általános jelenségének hiánya,33 illetve a sír speciális jellege és bolygatottságának „rendezettsége” valószínűtlenné teszi a sír szisztematikus, értékszerző kirablását34 vagy irracionális okok által vezérelt szándékos rongálását, elpusztítását.35 Jobbágyiban és más bronzkori temetők esetében is megfigyelhetők temetést követő rituálék sírokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatot mutató nyomai.36 E különféle cselekvések (áldozatok, lakomák stb.) nyilvánvalóvá teszik a temetők fontosságát, mely mint aktív szociális tér sajátos interakciós környezetet nyújt az élők és holtak, valamint az élők és élők közötti kommunikációhoz.37 Ebben a kommunikációs közegben akár a temetési rituálé részeként vagy akár attól független rituálék keretében, mint társadalmilag elfogadott és gyakorolt aktusként jelenik meg a jobbágyi gyereksír felnyitása, melynek - többek között - része volt bizonyos tárgyak és maradványok sírból történő kiemelése és további, változatos formájú használata.38 Összefoglalás Egy alapjaiban hamvasztásos rítussal temetkező közösség esetében az általános temetési normától való eltérés, a test elhamvasztásának mellőzése egy tudatos és határozott jelentésű, vélhetően a közösség által elfogadott döntés eredményeként tekinthető. E jelenséget még érdekesebbé teszi, hogy a csontvázas rítussal eltemetett 12 személyből 11 gyermek (Infans l-ll).39 A vizsgált temetkezés különlegességét a test speciális kezelése mellett azonban a sír utólagos felnyitása, valamint a mellékletek jellege és mennyisége is kihangsúlyozza. 33 A csontvázas sírok közül mindössze egy esetben lehetett még megfigyelni utólagos bolygatást (387/427). A csontokat itt is egy kisebb, 20x40 cm-es kupacba pakolták össze. A hamvasztásos temetkezéseknél a feltárás során egy esetben merült fel a hamvak helyzete alapján a bolygatás lehetősége. 34 NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang 1991.112-129. 35 KÜMMEL, Christoph 2009.82-89. 36 Pl. Pitten: S0RENSEN, Marie Louise Stig-REBAY, Katharina Christina 2005.; Cottbus Alvensleben-Kaserne: GRAMSCH, Alexander 2010.197-205. 37 CHANNING, John-RANDOLPH-QUINNEY, Patrick 2006.125.; GRAMSCH, Alexander 2010.11-14.; GRAMSCH, Alexander 2013.459-461.; HESZ Agnes 2012.155-252. 38 HÄNSEL, Bernhard-KALICZ Nándor 1987. 50-52.; RITTERSHOFER, Karl- Friedrich 1988.; KUIJT, lan 2008.; KÜMMEL, Christoph 2009.92-95. 39 A kivételt jelentő minimum 45 éves nő temetkezése elhelyezkedésében és a mellékletek jellegében is eltér a temető többi sírjától. A miniatűr tárgyak funkciójának számos értelmezése jelent már meg a kutatásban.40 A Jobbágyiban elhelyezett nagyszámú készlet azonban az elsődleges használat helyett egy, a temetési rituálé kontextusában megjelenő új és fontos jelentésre hívja fel a figyelmet. A sírba helyezett, többségében rossz és közepes minőségű, korábbi használatot mutató miniatűr tárgyak a korábbi hétköznapi funkciójukat megőrizve vagy elveszítve egy új jelentéssel egészülnek ki a temetési rituálé során és legvégül a sírba helyezéssel: az elhunyt identitásának kifejezőjévé válnak. Ebben az új kontextusban megjelenő újfajta jelentés nem a tárgyak önálló jelenléte révén, hanem ezeknek a változatos minőségű, eltérő használatú és jellegű daraboknak a tudatos kiválasztása és együttesbe rendeződése révén nyer értelmet. Több példát is ismerünk, amikor a mellékletek típusa mellett vagy ahelyett bizonyos tárgytípusok vagy akár teljes mellékletkészletek mérete is kapcsolatot mutat az eltemetett személy életkorával.41 Az átfúrt agyagkorong első látásra nem illik a készletbe. Azonban lehetséges - de korántsem bizonyos - orsókarikaként való értelmezése mellett, érdekes használati lehetőségeket rejt magában a 20. század közepéig Európa szerte kedvelt, ún. brúgattyúnak42 nevezett vagy a már középkori képi ábrázolásokról is ismert ún. pörgettyű43 gyerekjátékokkal mutatott formai hasonlósága. E speciális jellemzők együttes megjelenése az elhunyt társadalmon belüli különleges helyzetére utal. A csontvázas rítus gyermekekhez való erős kötődése alapján valószínű, hogy ez a különlegesség a gyermeki státusszal áll kapcsolatban. A gyerekek társadalmon belüli speciális helyzetére az őskortól mind a mai napig számos példát találunk. Ez a különállás megjelenhet a temetési rituálé számos fázisában: akár a test eltérő kezelésében, speciális rítuselemek megjelenésében vagy éppen az általános rítuselemek hiányában,44 a sír kialakításában45 vagy a mellékletadásban46 és a mellékletek kezelésében, de akár a sír elhelyezésében47 vagy a vele való későbbi viszonyban is.48 E jellemzők szinte mindegyike megjelenik a Jobbágyiban eltemetett két éves gyermek temetkezésében. 40 NOTROFF, Jens 2011.; KALICZ, Nándor-KOÓS Judit 2014, 39.; NÉMETI, János-HÁGÓ, Attila Nándor 2015.200. 41 SIEMONEIT, Beate 1997.35-46.; SZABÓ Géza-HAJDU Tamás 2011.96-97. 42 HAIDER Edit 1977.376.; BALEN-LETUNIC, Dubravka 2014.13-14. 43 ENDRŐDY-NAGY Orsolya 2015.204-216.; HAIDER Edit 1979. 207-208. 44 KUNT Ernő 1987.90-94. 45 KUNT Ernő 1983.29., 57.; ORRELLE, Estelle 2008. 46 STROSZECK, Jutta 2012. 47 ALTUNTEK, N. Serpil-ERDAL, Yilmaz Selim 2013. 48 KUNT Ernő 1983.57. 128
