Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Régészet - F. Kovács Péter–Hoppál Krisztina–Masek Zsófia–Horváth Eszter–Bendő Zsolt–Váczi Tamás: Előzetes jelentés Tiszapüspöki–Fehér-tópart gepida temető és szarmata teleprészlet feltárásáról
F. Kovács Péter - Hoppál Krisztina - Masek Zsófia - Horváth Eszter - Bendő Zsolt - Váczi Tamás Előzetes jelentés Tiszapüspöki-Fehér-tó part szarmata teleprészlet és gepida temető feltárásáról és archeometriai feldolgozásáról Tiszapüspöki határában zajló régészeti munkálatokról A Tiszapüspöki-Fehér-tó part 18. lelőhely a Tisza egykori, ma csatornává alakított mellékágának, a Karancsnak a magaspartján húzódik. Tiszapüspöki déli határrészében, a 4-es számú főútvonaltól északra, a tiszapüspöki bekötőút nyugati oldalán, vagyis az utak által határolt háromszögben fekszik a 2015-ben megkutatott rész. (1. kép) A terület humuszolásakor történt megfigyelések alapján elmondható, hogy a termő talajréteg szokatlanul vastag, helyenként a 80 cm-t is elérheti. Mivel a környéken több nagyméretű anyagnyerő található, ezért joggal feltételezhető, hogy a korábbi évtizedekben a földeken talajjavítást alkalmaztak. A régészeti tevékenység során három „fő talajréteget” figyeltünk meg: 1. fekete, termőtalaj, 30-40 cm vastag; 2. barnás, kevert talaj 30-40 cm; 3. sárga altalaj. A jelenségek gyakran a 2. réteg tetején is láthatóak voltak. A próbafeltárásra majd pedig a teljes felületű megelőző feltárásra gabo- nafeldolgozó-üzem építése miatt került sor. A területen a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ végzett terep- bejárást és geofizikai felmérést, amelynek eredményeképpen szórványos szarmata telep perifériája rajzolódott ki. Ezt a Damjanich János Múzeum próbaásatása igazolta is. Ugyanekkor mintegy meglepetésszerűen két rabolatlan gepida sírra is bukkantunk, amelyek a geofizikai felmérések során nem voltak láthatók. (2. kép) Továbbá a beruházással érintett terület északnyugati részén egy avar sírt tártunk fel részleges lovas temetkezéssel, valamint egy őskori gödröt, melynek pontos korát atipikus leletanyaga miatt pontosabban nem lehet megállapítani, feltehetően a közeli tiszapolgári telephez tartozhat. A teljes felületű megelőző feltárás módszerében a Damjanich János Múzeum saját régészeti protokollját követte. A gepida temetőben az összes sír felszíni nyomát foltfotó formájában és leírásban dokumentáltuk, a nem szokványos felszíni jelenségeket rajzos dokumentációval is rögzítettük. A szarmata telepen folytatott földmunkát csak két szakaszban tudtuk elvégezni. Az első ütemben történt humuszolással egy megközelítőleg 20-40 cm vastagságú réteget távolítottunk el, ami alatt még továbbra is a fekete „humuszos” talaj volt megfigyelhető. Ebben a magasságban több objektumot tártunk fel, köztük egy nagyméretű anyagnyerő komplexumot, melynek számottevő leletanyaga a felső humuszos 15-20 cm vastag rétegben helyezkedett el. Több ép edényt és néhány bronztárgyat sikerült felszínre hozni (aláhajtott lábú fibulák, rugó, pántgyűrű). Ugyanakkor ebben a mélységben az objektumok még nem vagy nagyon rosszul rajzolódtak ki. (3. kép) A beruházással érintett közel 70 hektáros területen három régészeti területet jelöltünk ki feltárásra: I. Tiszapüspöki-Fehér-tó part 18. lelőhely, gepida temető; II. Tiszapüspöki-Fehér-tó part 18. lelőhely, szarmata telep; III. Tiszapüspöki-Csacska-dűlő, avar (temető?) és őskori telep. ©2015 Google k 1. kép - A lelőhely térképe 81
