Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Csiszár Róbert: Kiegészítések egy szűkszavú életrajzhoz –Zombory Lajos festőművész írott hagyatékából
TISICUM XXIV. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET Mint a pszichológiai kutatások bizonyították, a képzőművészeti tehetség sokkal lassabban és kevésbé látványosan bontakozik ki, mint pl. a zenei, amely látványosan és kirobbanó korai kezdéssel nyilvánul meg. A képzőművészeti, festői tehetség első igazán jellemző motívuma a korai elköteleződés, amely az ábrázoláshoz történő korai szenvedélyes vonzódást mutat. A másik jellemzője a képzőművészeti tehetségnek a korai rajzokon tapasztalható kompozíciós egyensúlyra történő törekvés. A korai kezdésű képzőművészeti tehetségnek nem jellemzője a bravúros rajzi megnyilvánulás, hiszen e korban (10-14 évesen) az agy egyik legfontosabb koordinációs területe, a frontális, prefrontális lebeny még érés, növekedés alatt van. A dorzolaterális prefrontális kéreg a magasabb rendű kognitív működések másik központja. Ezen területhez köthető a célok fenntartása, a lehetőségek, jövőbeni kimenetelek elemzése, az összehasonlítás, megbecslés képessége és a versengő lehetőségek és célok hierarchiájának folyamatos monitorozása, a tervezés magas szintű funkciói. E területet nevezzük téri-vizuális vázlattömbnek. A térivizuális vázlattömb pszichológiailag és funkcionálisan, anatómiailag jól körülhatárolt rendszer, melybe az információ két úton juthat - az egyik út a vizuális észlelés, a másik a vizuális képzelet. Fontos szerepet játszik a képzeleti képek megjelenítésében és manipulációjában. Erre a megállapításra Brooks-mátrix feladatok segítségével jutottak. A képalkotó eljárások segítségével végzett vizsgálatok kimutatták, (fMFtl = funkcionális MRI vagy funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat; SPECT vagy SPET = Single photon emission computed tomography. Gamma-sugarakat használó non-invazív, vagyis beavatkozást nem igénylő orvosi képalkotó eljárás), hogy egészséges emberek esetében vizuális képzeleti feladat végrehajtása során nagyfokú véráramlás-növekedés mutatkozik a tarkólebenyben, a hátsó-felső fali lebenyben és a halántéklebeny hátsó-alsó területein. Agysérült betegek vizsgálata során világossá vált, hogy a vázlattömb két alrendszerre - téri és vizuális (mi- és hol-rendszer) - osztható az agyterületek alapján. Míg a tarkólebeny a képzelet vizuális aspektusával, addig a fali lebeny a téri kódolással áll összefüggésben. A két területről érkező információt pedig az agy frontális területe egyesíti és teszi át „végrehajtható” formába. Ezért is nevezzük e területet központi végrehajtónak. E terület érettsége elengedhetetlen feltétele annak, hogy megfelelően tudjon alkotni valaki.1 2. kép 1 Van den HEUVEL, O.A.-VELTMAN, D.J.-GROENEWEGEN, H.J. et al. 2005. 301-310. Zombory 1881-es rajzain már jól láthatóan érdeklődést mutatott az állatábrázolások iránt. Az ekkor készült rajza, amely Peter Paul Rubens Oroszlánvadászat c. képének átirata (2. kép), két dologra is rámutat a 14 éves Zombory fejlődésével kapcsolatban. Egyrészt csak a két főalakot veszi át Rubens képéről, tehát próbál egyedi képet, alkotást létrehozni. A képét több alakra egészíti ki, melyek mindegyike huszár. Nem elégszik meg a szolgai másolással, képességei függvényében eredetiségre törekszik, önálló alkotást akar létrehozni. Másrészről itt jelenik meg először az állatábrázolás (3. kép) egy másik, ugyanebben az évben rajzolt párducrajzzal együtt, melynek bal alsó sarkában egy valószínűleg későbbi pecsételéssel Előttem Arleth Ferenc rajz-tanár felirat olvasható. Ami nyilván arra utal, hogy Zombory rajztanárának rajzát másolhatta le. Ebből a kis pecsétből képet kapunk kitűnő jellemvonásairól. Zombory szerette a tiszta dolgokat. Nem szerette a plágiumot, és törekedett arra, hogy saját erejéből oldja meg a reá háruló feladatokat, nehézségeket, legyen az szakmai vagy egzisztenciális. Már ekkor világosan mutatkozik, nemcsak szenvedélyes vonzódása az állatábrázolásokhoz, hanem az e területen meglévő átlag feletti tehetsége is. Szintén ebből az időszakból való az első két, növényi ornamentikát ábrázoló rajza (4. és 5. kép). Érdekes rajzi „tanú” művészi életének alakulásában, hiszen - mint tudjuk - pályáját építészeti rajzolóként kezdte. Az egyik rajzon egy pegazust, a másikon pedig két összefonódó sárkányt lehet látni növényi ornamentikával körülvéve. Mindkét kép bal alsó sarkában a készület körülményeire utaló, már ismert pecsét: Előttem Arleth Ferenc rajz-tanár. * **> 3. kép A ránk maradt rajzok tanúsága szerint Zombory rajzi tudását 15 éves koráig minden bizonnyal Arleth Ferenc, ismert szegedi építész-vállalkozó pallérozta. Arleth a szegedi piarista gimnáziumban vezetett rajzszakkört, ahova Zomboryt édesapja íratta be. Arleth tervezte a Szegedi Akadémiai Bizottság székházát, amely később Hungária szállóként is működött. A Dugonics téren a rektori hivatal épülete a kora eklektika jegyében épült 1873-ban, és Skalnitzky Antal tervei alapján szintén Arleth Ferenc építette.2 Az utolsó, Arleth pecsétjével ellátott rajza húszéves korából, 1887-ből származik (6. kép). A Halmay-irodában Tizenöt évesen Miklovics János lakatosmester ajánlására került Halmay irodájához mint rajzoló. Halmay korának szintén elismert építésze volt, 2 SZABÓ Tibor 1994.34-38. 374
