Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Gurzó K. Enikő: Az utazó festőnő
GURZÓ K. ENIKŐ: AZ UTAZÓ FESTŐNŐ 15. kép: A Nemzedékek első, 1909-ben festett változata; a mű csak fotóról ismert (HMD: 95.1542.1.4.) fel, amiből arra következtethetnénk, hogy a műalkotást feldarabolták. A nő például, aki felé a férfi virágcsokorral közelít, egyáltalán nem szerepel az összeállításon. Persze előfordulhat, hogy fel sem került a vászonra/ kartonra,35 mert így csonkán, befejezetlenül, az élet egy pillanatának megragadása, kiemelése által a természetesség látszatát kelti. Az 1912. évre datált másik (színes olajgépre azonban már nem ugyanez a jelenet került fel, a férfi, feltételezhetően az apa, egyáltalán nem. Ez jelenthetné azt is, hogy az 1909-es Nemzedékeket a későbbiekben az alkotó átfestette, vagy pedig azt, hogy Lehel Mária kétszer dolgozta ki a témát, így a Hamza Múzeum gyűjteményében a korábbi, akár vázlatnak is tekinthető, lappangó, vagy azóta megsemmisült változatot megörökítő fotó maradt meg. Képről sem ismertek Sajnos számos olyan képet is alkotott a művésznő, amelyeket - a kutatás jelenlegi állása szerint - még fényképről sem ismerünk, ezek végleg elvesztek. Ebbe a körbe tartozik a Virágos udvaron gyermekek (100x90 cm) című olajfestmény (a művet feltételezhetően az utókor nevezte el így): a Nagybányán komponált munkát ma háborús veszteségként tartják számon. Megsemmisülése vagy eltűnése előtt Rippl-Rónai Ödön tulajdonában volt, ami nem véletlen, hisz a vasúti főnök öccsével, Rippl- Rónai József festőművésszel a Lehel-pár baráti viszonyt ápolt, így akár ajándékként is bekerülhetett az értékes hagyatékba.36 35 Nem tudjuk, hogy az alkotás milyen anyagra és milyen technikával készült. 36 http://www.smmi.hu/publikaciok/kepzomuveszet/smk5.pdf (hozzáférés: 2015. november 3.). 16. kép: Ghitta (Klein) Carell 1935-ben Rómában fényképezte le Máriát (HMD: 95.1549.1.) Ugyanennek a kollekciónak volt része, s az előbbi műtárgyhoz hasonló sorsa jutott Lehel Ferenc Önarckép zöld kabátban (50x46 cm) című akvarellje is, illetve életnagyságú női aktja (87x152 cm). Pótolhatatlan kár, hisz utóbbi nagyon jelentős adatokkal szolgálhatna. Gitta Ghitta Klein 1899-ben született Nagykárolyban, Szatmár megyében, ahol Pécsi József7 stúdiójában sajátította el a szakmát.38 Később Budapesten, Bécsben és Lipcsében tanult fényképezni, a magyar kultúra elitjéről készült Székely Aladár-portrék egy életre inspirálták.39 1924 nyarán meglátogatta Vedres Márkot Firenzében.40 A szobrász leánya, a festőművész Éva, Alberto Carocci író felesége lett a legjobb barátnője. Olaszországban gyorsan beilleszkedett a művészvilág nemzetközi társaságába, műtermében tömegesen fordult meg az olasz társadalom krémje. Megszerették, mert Gitta semmit sem bízott a véletlenre: a 37 Pécsi József fotóművész, szakíró, műgyűjtő életét, pályafutását illetően Id.: KINCSES Károly 1998.154-155. 38 A fotóművészet történetében G(h)itta Carellként vált ismertté. Életrajzát, karrierjét illetően Id.: http://www.budapestfolyoirat.hu/legfrissebb-szam/330- fenyirda-a-lelek-fenye (hozzáférés: 2015. október 19.). 39 Székely Aladár újító erejű fotóművészről Id.: http://maimanohaz.blog. hu/2013/01 /14/szekely_aladar_1870 (hozzáférés: 2015. október 19.). 40 Vedres Márk szobrászművész firenzei működését illetően Id.: BALÁZS Kata 2012.50-57. (hozzáférés: 2015. október 19.). 357
