Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Vadász István: A Tiszafüredi Barátság Sportegyesület és a Tiszafüredi Dolgozók SE korszaka (1945–1950)
VADÁSZ ISTVÁN: A TISZAFÜREDI BARÁTSÁG SPORTEGYESÜLET ÉS A TISZAFÜREDI DOLGOZÓK SE KORSZAKA (1945-1950) újfalui SE II (BUSE II.), a Debreceni Rendőrség, a Debreceni KASÉ II., a Debreceni MTE II. és a Hajdúszováti Barátság csapatát. Ez a csoport- beosztás a vasúti közlekedés miatt aránylag kedvező volt, mivel 6 debreceni csapat is volt a csoportban, ám a bihari részekre (Berettyóújfalu, Derecske) már körülményesebb volt eljutni. Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre az őszi szezon részletes, fordulónkénti eredményei. A szezonkezdet előtti időszakra vonatkozóan egy utólagos ellenőrzésre szoruló értékelés azt írta, hogy a csapat 1946. szeptember 1-ig 30 mérkőzést játszott, amelyek közül 28 győzelemmel, 2 pedig döntetlennel zárult.24 A bajnokság őszi szezonja is roppant eredményes volt. A TBSE a bajnokság 10 mérkőzésén 16 pontot szerzett és 27:7-es gólaránnyal őszi bajnokként végzett a táblázat élén.25 Hét győztes, egy elveszített és két döntetlenre végződő összecsapás eredményezte ezt az első helyet. Mindezt „cipő hiányok, sport felszerelések” elégtelensége közepette érte el az egyesület, így igazán jó hírként hathatott a Sportközpont 1946. november 29-én keltezett levele, melyben arról értesítette a TBSE vezetőségét, hogy „a VKM kiutalt segélyt az Önök részére”. Nem ismerjük ennek a részleteit, az viszont feltűnő, hogy alig másfél hónap múlva a Sportközpontból egy újabb biztatás érkezett. Ez azt ajánlja, hogy „2.000 Ft-ot kérjenek segélyként a Kultuszminisztertől”.26 A segélyre tehát nagyon nagy szükség volt. A Barátság Egyesületek Központja által működtetett budapesti sportszergyártó szövetkezet árjegyzéke alapján ugyanis egy futballcsapat felszerelése - csak nagyon szolidan, 11 fővel számolva - legolcsóbban 1500-1700 Ft-ot igényelt, így a 2000 Ft-nyi összeg igazán mértéktartó kérés lehetett. A szövetkezeti árjegyzék szerint ugyanis az alábbiakat kellett figyelembe venni:27 Futball labda 80-110 Ft Futball cipő 70-80 Ft Labdarúgó ing tucatja 260-380 Ft Labdarúgó nadrág (vászon vagy klott) 12-20 Ft Harisnya szár tucatja 120-180 Ft A csapat felszerelésén túl természetesen még további kiadásokkal is járt egy hivatalos bajnoksági szereplés. A csoport létszámából következően egy-egy szezon legalább 5-6, tehát egy bajnoki évadban 10 idegenbeli szerepléssel, azaz utazással járt. Ezek minimális költsége - az egyes bírói határozatokban szereplő büntetések tételeiből kiindulva alkalmanként 85-110 Ft-ot tett ki. Ez együtt 850-1100 Ft egy bajnoksági évadban. Volt továbbá a játékvezetői napidíj, amely - épen az 1947 tavaszán történt 24 Nem tudjuk megbízhatóan megállapítani, melyik 30 mérkőzésre vonatkozik ez az imponálónak tűnő adat, mivel ebben az időszakban volt például a tavaszi, Füzesabonyi MÁV-tól elszenvedett 4:0 arányú vereség is. 25 PTII. Pártok főfond, 283. fond, 25. csop., 29. őe.: - A Barátság Sportközpont és a helyi Barátság Sportegyesületek levelezése. Heves megye. A TBSE 1/1947 iktatószámú, minden bizonnyal 1947 januárjában kelt levele a Kultuszminisztériumba. 26 PTI I. Pártok főfond, 283. fond, 25. csop., 29. őe.: - A Barátság Sportközpont és a helyi Barátság Sportegyesületek levelezése. Heves megye. A Sportközpont 1946. november 29-i és 1947. január 15-i levele a TBSE vezetőségéhez. 27 PTI I. Pártok főfond, 283. fond, 25. csop., 5. őrzési egység - Barátság sportegyesületek értesítője, 1946. november 26-i (17. számú) kiadvány. díjemelés nyomán - alkalmanként 100-150 Ft is lehetett, vagyis egy évben 2000-3000 Ft. Ezen túl a Kerületi Alszövetség pénztárába a bajnokságban induló egyesületek évente fizettek alszövetségi tagdíjat, 5%-os mérkőzésenkénti bevételi részesedést, olimpiai alapot, illetve a játékosok utáni balesetbiztosítást. Volt még nevezési díj is, amely 1948-ban már 50 Ft-ot jelentett. Továbbá minden egyesületnek rendelnie kellett 10 db-ot a Keletmagyarországi Labdarúgók Alszövetségének közlönyéből (a Labdarúgás című kiadványból), melynek ára 6 Ft volt (10 db). Egy-egy bajnoki évadban 20-30 megjelenéssel számolva ez is kitett évi 120-180 Ft-ot. Voltak természetesen még további díjtételek is. Az óvás 30 Ft, a fellebbezés 30 Ft, a panaszdíj 50 Ft, az újrafelvételi díj 100 Ft volt 1947 végén. Esetenként 30 Ft-tól induló pénzbüntetéssel is számolni kellett (pályán történt fegyelmezetlenségért, nézőtéren előforduló rendbontásért, elmaradt vagy lemondott mérkőzésért). A fenti tételeket összegezve - egy-egy egyesület részletesebb költségvetésének ismerete nélkül - elmondhatjuk, hogy egy bajnoki évadbeli szereplés költségigénye minimum 5000- 6000 Ft-ot is kitett, ha a csapatot új felszereléssel látták el. Természetesen ehhez még további költségek is járultak (pl. pályafenntartás). így az egyesületek ott takarékoskodtak, ahol éppen tudtak: elhalasztották az új felszerelések vásárlását, spóroltak a pályafenntartás vagy a mérkőzésrendezés költségein, illetve folyamatosnak mondható díjhátralék fizetési kötelezettséggel küzdöttek. A kerületi alszövetség hivatalos közlönyének, a Debrecenben kiadott Labdarúgás című kiadványának minden száma 10-20 óvást, panaszt, fellebbezést, büntetést ismertet. De rendszeresek voltak az egyesületek nyomtatvány- és egyéb díjtartozásairól szóló, olykor a bajnokságból való kizárást kilátásba helyező közlemények is. Általában elmondható, hogy az alszövetségi bajnokság I. és II. osztályának csoportjaiban szereplő, bajnoki évadonként változó számú, kezdetben 40-44 majd 60-70 csapatból legalább 20-25, ám gyakran 50-60 egyesületnek is volt valamilyen díjhátraléka az alszövetséggel szemben. A tiszafüredi csapat azon egyesületek közé tartozott, amelyek aránylag kevés alkalommal és kisebb összeggel szerepeltek ezekben a híradásokban. 1947 márciusában például a TBSE 36 Ft, 1947 szeptemberében 60 Ft tagdíjhátralékkal rendelkezett. 1948 februárjának elején már 110,80 Ft a tartozás, ám ez a hónap végére 181 Ft-ra emelkedik. Ebből 80 Ft a tagdíj, 101 Ft pedig a játékos-biztosítási díjtartozás. Jellemző egyébként, hogy ekkor már 62, illetve 64 csapat tartozik a Keleti LASZ-nak.28 Két esetben még az is előfordult, hogy nyomtatványtartozás (32,40 Ft) vagy az olimpiai alap megfizetésének elmulasztása miatt a TBSE játékjogát azonnali hatállyal felfüggesztették.29 Mindezek jól jelzik, milyen nehézséggel járt még az alsóbb osztályok bajnokságaiban való szereplés is. Jól jellemzi a helyzetet a Derecskéi SE vezetőségének a közlöny egyik 1947-es számában30 megjelentetett levele is, amely a játékvezetői díjak emelése után született: „...a játékvezetői díj felemelése a halálos döfést adta meg... eddig ezek 40-50 Ft-ot nem tet28 Labdarúgás, 1947. március 12-i, szeptember 1 -jei, 1948. február 9-i és február 25-i számainak híradásai alapján. 29 Labdarúgás, 1947. március 12-i, illetve 1948. március 18. 4. oldal közleménye. Azon a listán, amelyen különböző fizetési kötelezettségeknek eleget nem tevő, azonnali hatállyal felfüggesztett egyesületeket felsorolják, egyik esetben 29, a második esetben 25 egyesület neve szerepel. Ez kb. az alszövetségi bajnokságokban szereplő csapatok fele vagy harmada. A következő vasárnap mégis minden mérkőzést megrendeztek. 30 Labdarúgás, 1947. július 9.1. 331
