Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Zsemlye János: Följegyzések a szolnoki vár kuruc kézre kerülésének történetéhez (1703)
Zsemlye János A szolnoki vár kuruc kézre kerülése (1703)1 Bevezető gondolatok, írott források1 A szolnoki várat 1703. szeptember 21-én foglalták el a kurucok, egyszeri sturmmal.2 A foglalásról csupán közvetett forrásanyag áll rendelkezésünkre, olyan dokumentumok, melyeknek részinformációi korlátozottan egészítik ki egymást. Legtöbb forrással a blokádot megelőző hosszabb-rövidebb időszakból rendelkezünk. Ezek közé tartoznak a szegedi és a szolnoki császári várparancsnokok fennmaradt hivatalos levelei, melyeket állomáshelyeiken írtak. A szegedi várparancsnok leveleinek címzettje Johann Christoph Baiz tiszttartó Csongrádon, aki gróf Leopold Anton Joseph Schlick zu Bassano und Weißkirchen császári altábornagy és magyarországi indigéna ottani uradalmának intézője volt.3 A szolnoki várparancsnok néhány levele a csongrádi császári őrség kapitányainak és a kecskeméti elöljáróságnak szól. Emellett, több irat keletkezett a szolnoki várat is érintő egyéb ügyintézés során. Ezek körébe Pest-Pilis-Solt vármegye hatóságának, illetve más hatóságok, hatósági személyek ügyiratai tartoznak. Itt említsük meg azt a várleírást is, amely ismeretlen kilétü császári biztosfok?) munkája a blokád előtti napokból. Valamennyi említett irat eredetije német vagy latin nyelvű. A blokád napjairól és az ostrom lefolyásáról „helyszíni tudósításunk”, egykorú feljegyzésünk nincsen. Magáról az ostrom tényéről viszont több forrás (levelek, jelentés, újsághír) is hírt ad utólag. Fontos, Szolnokkal összefüggésbe hozható forrásunk Rákóczi kiáltványa Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A szolnoki vár katonai-adminisztratív helyzete a szabadságharc előestéjén Szolnoknak köztudottan a földrajzi helyzete biztosított különleges jelentőséget. I. István korától a máramarosi sókereskedelem és országos sóelosztás alföldi központja, fontos kamarai város. Jelentős kikötő- és 1 A témával részletesen foglalkozik a szerző előkészületben lévő tanulmánya. Jelen rövid dolgozatban - melyet ismeretterjesztő jellegűnek neveznénk arra törekedtünk, hogy a címben jelzett témáról általános képet nyújtsunk csupán a szakirodalmi hivatkozásokat adva meg. 2 Ettől kezdve, 1706-ig játszott fontosabb szerepet a Rákóczi-szabadság- harcban a szolnoki vár. (Utóbb még egyszer: 1710-ben.) Hadászati rendeltetése a szabadságharccal zárult le végérvényesen. II. Rákóczi Ferenc fejedelemre - e sorok írásáig - köztéri alkotás nem emlékeztet a vár egykori területén. Személyére egy, a Vártemplom plébániájának bejárati kapuoszlopán függő emléktábla utal. Felirata: „Itt lakott és itt működött II. Rákóczi Ferenc nevelője és kedves papja Bárkányi János 1696-1697”. Szolnok, Szent István tér 2. 3 Hornyik János közlése szerint, „a szegedi őrség egy erős osztállyal őrizte középütt [ti. Szeged és Szolnok között - Zs. J.] Csongrádnál a Tiszát a kurucok ellen”. HORNYIK János 1866.33. átkelőhely a Tisza jobb partján, itt vezetett keresztül az ország nyugati és keleti részeit összekötő legrövidebb szárazföldi út. Kora újkori építésű palánkvára - tehát az az erősség, amely a török kort átvészelve a Rákóczi-szabadságharcban is szerepet játszik később -, részben az egykori (XI. századi) ispánsági földvár helyén épült, a Zagy- va-Tisza torkolatnál.4 A szabálytalan trapéz alakzatú várat I. Ferdinánd utasítására kezdték építeni 1550-ben, a török terjeszkedés megakadályozására.5 Arról, hogy milyen magas lehetett a vár fala az 1703. évi kuruc foglalás idején, két adat alapján alkothatunk fogalmat. 1685-ben 3 öl hosszúságú tömbgerendákra („karókra”) volt szükség a vár falainak javításához,6 ugyanerre a célra 1703-ban 2 öl hosszúságúakat írtak elő.7 1 bécsi öllel (= 1,89 m) számolva, a 3 öl 5,7 m-nek, a 2 öl 3,8 m-nek felel meg, ami a teljes hossz. A „karókat” jó egy-másfél méterre kellett leásni, s a földtől számított hosszúság tette ki a tulajdonképpeni magasságot.8 A Szent Liga törökellenes magyarországi hadműveletei során Szolnok - a város és a vár - 1685. október 18-án szabadult fel a 133 éves, megszakítatlan török uralom alól. Várostromra nem került sor: a törökök fölgyújtván a vár épületeit, harc nélkül feladták „Szőniük"9 várát a túlerőnek. A felszabadító háború után a szolnoki vár nem esett az Udvari Haditanács által 1699-ben, majd 1702-ben elrendelt várrombolások áldozatául. Ennek magyarázata, hogy a Heves és Külső-Szolnok,10 illetőleg Pest-Pilis- Solt vármegyék alkotta Duna-Tisza közi „régió” stratégiai jelentőségű - közép-tiszai - katonai objektumaként számoltak vele a továbbiakban is. Ezért Habsburg kézre kerülése (1685) és a Rákóczi-szabadságharc kezdete (1703) között eltelt szűk két évtizedben a császári adminisztráció napirenden tartotta ennek az ekkorra már erősen romlott állagú pa- lánkvárnak a „kondicionálását”. Az ez idő tájt Szolnokra rendelt császári várkapitányok, s más hatósági személyek, a környező (jobbára pusztult) településekre kirótt erődítési ingyenmunkával igratuitus labor) próbáltak úrrá lenni a pénzhiány okozta nehézségeken, rendszerint katonai végrehajtással (militaris executio) fenyegetőzve. Az Udvari Haditanács régi-új „logisztikai” bázisnak képzelte el a várat, élelmezési és katonai rendeltetésű épületekkel (raktár, fegyvertár, katonai szállások). A szolnoki vár „hatósugara” északra nagyjából a Jászság északi pereméig (Jászberény-He4 A korabeli természetes állapot már nem figyelhető meg. A Zagyva mai, Ti- sza-torkolat előtti szakasza köztudottan mesterséges kialakítás (a XVI. századi várárok), más kanyarulatai eltűntek, feltöltődtek. 5 Szolnok 1552-ben került török kézre. A város szandzsákszékhely lett, a várat a törökök megerősítették. 6 Peter Ernst Mercy altábornagy 1685. november 20-i nyíltparancsát a Pest- Pilis-Solt vármegyei települések részére közli HORNYIK János 1862. 353-354. 7 BOROSY András 1987.39. (4257. sz. reg.) 8 Az adatokat tájékoztató jellegűeknek célszerű venni. 9 Szolnok török neve a hódoltság idején. Vö. Evlia Cselebi leírásával. Közli KARÁCSON Imre 1908.212. 10 „Heves és Külső-Szolnok vármegye” az 1569All. te. alapján jött létre, a két vármegye összevonásával. Székhelye nem Szolnok, hanem Eger lett. 293
