Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
KERTÉSZ RÓBERT: A KÖZÉPKOR VÉGI SZOLNOK ÉS MÉLTATLANUL ELFELEDETT FÖLDESURA: PÁLÓCI IMRE nyugodhattak egykoron. A kortárs sírfeliratok tanúsága szerint a családtagok, a rokonság egyazon helyen történő temetkezése meglehetősen gyakori volt a középkor végi Magyarországon, mind a nemesi, mind a polgári körökben.208 S hogy a bizonytalanságot fokozzuk, régészeti feltárások hiányában sajnos azt sem tudjuk megmondani, hogy a királyi lovászmestert az épületen belül hová temethették. Annak a legnagyobb a valószínűsége, hogy a síremlék a főhajó közepén, az oltár előtt állhatott. Az előkelők temetkezései során a XV-XVI. században Európa-szerte ugyanis az a hely számított legkeresettebbnek, ahonnan az elhunyt életében a templomi szertartásokat követte.209 Mivel a sírkőtöredéken semmilyen kopásnyomot nem lehet érzékelni, mindössze annyi jelenthető ki minden kétséget kizáróan, hogy ezt a legelőkelőbbeket megillető alkotást nem építették be az épület padozatába. Sőt még az sem kizárt, hogy talán az eredeti helyén maradhatott a templom pusztulásáig. A lelet párhuzamainak ismeretében az épület padlóján álló díszes sírláda (tumba) tetején fekhetett. Az oszmánok 1552-ben ugyan elfoglalták Szolnokot, de a gótikus egyház a keresztény magyarok használatában maradt, és - korábbi véleményünket210 módosítva - a XVI. század utolsó harmadának elejéig bizonyosan működött . A plébániatemplom belső terének messze a legjelentősebb művészeti emléke, a lovagalakos sírkő eddig az időpontig még vélhetően épen maradhatott. A templom elbontását követően, kőanyaga egy részének másodlagos felhasználásával emelték a Bektas pasa-dzsámit.211 A Pálóci-síremlék is gyaníthatóan ennek a folyamatnak eshetett áldozatul. A templom köveinek másik felét, továbbá a sírkőlapot valószínűleg átszállították a várba, majd az utóbbiról leválasztották a féldomborművű szoboralakot. Míg a figura kisebb-nagyobb darabokra szétesett töredékeit kidobták, addig a lecsupaszított kőlapot beépíthették egy kivitelezés alatt álló épület padozatába. A kőlapot magában foglaló, a XVI-XVII. század fordulója körül emelt építményről azonban vajmi keveset tudunk. A palánkvárnak ezen a részén - Georg Hoefnagel Szolnokot ábrázoló vedutája (1617) alapján - egy kupolás török fürdő hajdani létét feltételezhetjük.212 Pálóci Imre igen magas művészi minőséget képviselő szolnoki sírkőtöredékének számításba vehető analógiáit nemrég áttekintettük.213 Megállapítást nyert, hogy legközelebbi párhuzamának a Perényi család nádori ágából származó István (11484/1487, asztalnokmester, lovászmester, tárnokmester)214 tumbafedlapja jöhet szóba.215 (19. kép) A sírkő a gótikus építészet remekei közé tartozó, a hagyomány szerint a Perényiek által 1400-ban emeltetett tőketerebesi (Trebisov, Szlovákia) plébániatemplomban található, (20. kép) a szentély déli, belső falába építve.216 (21. kép)217 * 208 LÓVÉI Pál 2009.306-308. 209 LÓVÉI Pál 2009.305. 210 KERTÉSZ Róbert 2014. 369-370. 381. 7/5. kép; KERTÉSZ Róbert 2014a. 18.11/4. ábra. 211 KERTÉSZ Róbert 2014.370-371. 212 KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 73.; KERTÉSZ Róbert 2012.52.10/12. ábra; KERTÉSZ Róbert et al. 2012.111.1/2. kép. 213 KERTÉSZ Róbert-D. MEZEY Alice 2015.13-17. 214 FÜGEDI Erik 1970.121.124.127.133.139. 215 KERTÉSZ Róbert-D. MEZEY Alice 2015.16-17.20. ábra. 216 FELD István-CABELLO, Juan 1980.34-35. 217 E helyen is megköszönöm Kristina Markusová igazgatónak (Pamiatkovy úrad Slovenskej republiky, Krajsky pamiatkovy úrad Kosice), valamint dr. 20. kép: A tőketerebesi gótikus templom keleti, szentély felöli része (fotó: Kertész Róbert) 21. kép: A tőketerebesi plébániatemplom szentélye - jobb felől a falba épített Perényi-sírkővel (fotó: Kozma Károly fotóművész) 271
