Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Kertész Róbert: A középkor végi Szolnok és méltatlanul elfeledett földesura: Pálóci Imre
TISICUM XXIV. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY méter 3. kép: A középkori Szolnok településmagjának talajmechanikai fúrásadatok alapján elkészített őskörnyezeti rekonstrukciója (KERTÉSZ Róbert 2014a. 3. ábra) Jelkulcs: 1. feltételezett középvízi meder; 2.84 m (Bf.) alatt (ártér); 3. vízállásos terület; 4.84-85 m (Bf.); 5.85-86 m (Bf.); 6.86-87 m (Bf.); 7.87 m (Bf.) fölött. helyezkedhetett el, amelynek csupán a víz által nem védett északnyugati oldalát kellett csak palánkszerűen megerősíteni. Sajnos beépítettsége és átépítettsége miatt a szolnoki vár tervszerűen nem kutatható. Pedig az 1046-ban meggyilkolt Zounuc comes föld-fa vára nyilvánvalóan azonos területen feküdt az 1552-ben török kézre került szolnoki várral.m Ezzel szemben az ispáni vár kiterjedésének meghatározásával összefüggésben megállapítást nyert, hogy Szolnoknál a Zagyva eredetileg nem egy, hanem két nagyobb ágra szakadva ömlött a Tiszába. Ez azt jelenti, hogy a folyó a várszigetet nemcsak kelet, hanem nyugat felől egyaránt megkerülte.24 25 (3. kép) Mi több, a talajmechanikai fúrások,26 a szolnoki palánkvár építését 1550 őszén irányító Bernardo Villela de Áldana spanyol tábormester 1550. szeptember 30-i levele27 és emlékirata,28 illetőleg az 1551 nyarától alkapitányi beosztásba előléptetett Móré Gáspár 24 SELMECZI László 2015.205. 25 KERTÉSZ Róbert 2014a. 8-15.; KERTÉSZ Róbert-ALMÁSI Tibor 2014.198- 199. 26 KERTÉSZ Róbert et al. 2007a. 32-33. 31. kép; KERTÉSZ Róbert-BANA Zsolt 2010. 68.; KERTÉSZ Róbert 2010.; KERTÉSZ Róbert 2014. 353. 379. 4. kép; KERTÉSZ Róbert 2014a. 13.7. ábra. 27 KERTÉSZ Róbert-KORPÁS Zoltán 2013.429. 28 SZAKÁLY Ferenc-SCHOLZ László 1986.116-117. 1553-1554-ben, Bécsben lezajlott várfeladási perének aktái között fellelt vázlatrajz29 még azt is meggyőzően alátámasztják, hogy 1550-ig a Zagyva főága a nyugati volt, lényegében a mai meder helyén. Valószínűleg éppen az Aldanáék által a palánkerősség keleti falának előterében kiásott várárok és a nyugati Zagyva-meder torkolatába emelt gát miatt terelődött át a folyó a XVII. századra a vártól keletre húzódó mellékágba, és alakult ki a XVII-XIX. századi térképeken jelölt keleti főág.30 A talajmechanikai fúrásadatok elemzését követően nyilvánvalóvá vált, hogy a vársziget eredetileg nem alkothatott olyan szerves egységet, mint amilyen az utóbbi ötszáz esztendőben a látképekről, hadmérnöki felmérésekről és történeti térképekről, sőt a jelenleg is használatban lévő térképek vagy légi felvételek látványából az első pillantásra kézenfekvőnek tűnik. Az egybefüggő felszín alatt valójában két különálló, ám egymás közelében elhelyezkedő sziget rejtőzik. Közülük a terjedelmesebb, szabálytalan alakú, a terület túlnyomó többségét magában foglalja, míg az annak töredékét kitevő kisebbik mindössze a délnyugati részre korlátozódik. A két szigetet a nyugati Zagyva egyik, a későbbi palánkvár Vízi-kapujának környékén Tiszába torkolló mellékága választotta el egymástól. 29 SZENDREI János 1889.138.; PÁLFFY Géza 1997.216-218. 30 KERTÉSZ Róbert 2014a. 8-15.; KERTÉSZ Róbert-ALMÁSI Tibor 2014.198- 199. 248
