Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Történettudomány - Bagi Gábor: Adatok, megjegyzések Jász-Nagykun-Szolnok megye agrártörténetéhez a honfoglalástól a polgári forradalomig (895–1848)
BAGI GÁBOR: ADATOK, MEGJEGYZÉSEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE AGRÁRTÖRTÉNETÉHEZ ______________A HONFOGLALÁSTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG (895-1848)______________ A Jászság és Nagykunság állatállománya könnyebben összegezhető, bár épp a századvég a problémásabb. Az igazi nehézséget a Tisza mente jelenti, ahol csak a jobbágyi állatállományt írták össze, az adómentes nemesekét viszont nem. 5. A polgári forradalom felé (1790-1848) XIX. század első felében a lakosság száma tovább növekedett, és 1850- re elérte a 230.000 főt. Ez annyit jelentett, hogy II. József korához képest Az állatállomány nagysága a XVIII. század végén114 Tisza mente Jászság Nagykunság Összesen darab % darab % darab % Szarvasmarha 21.003 28,5 29.745 40,4 22.759 30,9 73.507 Ló 12.394 35,5 10.729 30,7 11.772 33,7 34.895 Sertés 3.771 34,4 3.381 30,8 3.799 34,6 10.951 Juh 23.806 13,0 91.238 49,8 67.998 37,1 183.042 Valószínűnek tűnik, hogy a Tisza mente ekkor már mind a négy fő tenyésztett állat számát tekintve felülmúlta külön a Jászságot vagy a Nagykunságot, de alighanem a szarvasmarhák és főképp a juhok növelhették meg igazán a nemesi állatállományt. Ezek kapcsán pillanatnyilag csak néhány ellentmondó adatot tudunk kiemelni. így 1785-ben Tiszaigaron 750 ló és szarvasmarha, valamint 2.037 juh és sertés járt az igari közlegelőre. Ebből 500 ló és szarvasmarha, valamint 1.900 juh és sertés a nemeseké volt.’14 1799-ben Tiszaörsön a jobbágyi állatállomány 311 lovat, 210 ökröt, 405 tehenet és 1.500 juhot tett ki, míg a püspöki uradalmi 632 juhot számlált.115 A XVIII. századi újjáépítés nyomán a magyar mezőgazdaság a század végére elmaradottságából sokat ledolgozott, mindazonáltal a korszak végére az alapvetően állattartáson alapuló rendszer korlátái (határok beszűkülése, széttagolt birtokok) is láthatóvá váltak. Ehhez járult a mind erőteljesebben érezhető nyugat-európai kapitalizálódás, ami a magyar mezőgazdaságot hamarosan új kihívások elé állította. a népesség csaknem megkétszereződött, és ennek élelmiszerrel való ellátása új feladatot jelentett a mezőgazdaság számára. A látványosabb demográfiai és gazdasági fejlődés megyénk úrbéres vidékein jelentkezett. A nagy telepítések lezárultával megindult a helyi puszták megszállása, de oda már nem annyira telkes jobbágyokat, hanem uradalmi cselédeket kezdtek telepíteni, mivel a hangsúly mindinkább a földesúri majorságok munkaerejének biztosítására helyeződött át. A legismertebb példa gróf Szapáry József, aki 1845-ben a fegyverneki puszta felső részére svábokat telepített, akiknek szerződés mellett még földet is osztott ki művelésre. Az Annaháza nevű telepítéssel átellenben, a fegyverneki puszta másik felén jött létre Szapárfalu, ahol viszont a svábok már nem kaptak földet.116 Az uradalmi gazdálkodás fellendülése egyben a vagyontalan uradalmi cselédség fokozatos felduzzadását is eredményezte. A helyzetet bonyolította, hogy 1770 után a jobbágytelkek aprózódása amúgy is felgyorsította a telkes jobbágyok elszegényedését, míg a vagyontalan házas és házatlan zsellérség megsokszorozódott. így mindinkább felduzzadtak a Tisza mente agrártársadalmának önálló gazdálkodásra alkalmatlan elemei, miközben a gazdák és nemesek rendre a béresek munkájának gyenge hatékonyságát és drágaságát panaszolták. Heves megye tiszai járása jobbágyi viszonyai118 1771 1828 Telkes jobbágy 3.156 7.239 Házas zsellér 1.755 7.239 Házatlan zsellér 3.54 1.371 113 SOÓS Imre 1973. _____________________ 114 KARDOS László 1997.48. 116 PALUGYAY Imre 1854.425. 115 ADATOK... II. 1989.513. 117 SZÁNTÓ Imre 1955.321. 233
